A Hír TV által két hete nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint Veres János pénzügyminiszter kampányfőnöke, Tóth Viktor, Helmeczy László közvetítésével kábítószert akart elrejtetni a televízió két riporterének autójában. A hangfelvételen Helmeczy, az MLSZ alelnöke egy büntetett előéletű férfival beszélgetett, akit Tóth Viktor ajánlott a figyelmébe. Eszerint Helmeczy pénzt ígért az akcióért, és vállalta, hogy értesíti a rendőrséget, ha a drogot már betették a riporterek autójába. Helmeczy a felvétel valódiságát elismerte, de cáfolta, hogy felbujtó lenne az ügyben. Ennek bizonyítására egy másik hangfelvételt tett fel az internetre, ami szerinte azt igazolja, hogy a díler kereste meg Tóth Viktort azzal, hogy rendszeresen szállít kábítószert a Hír TV két munkatársának, és hogy az újságírók 1,6 millió forinttal tartoznak neki, így ha valaki kifizeti ezt a pénzt, ő hajlandó információt adni arról, hogy mikor adja át nekik a következő kábítószeradagot. Közben a két riporter drogtesztnek vetette alá magát, amelynek eredménye negatív lett. Helmeczy László ezt követően elismerte, hogy megvezették, és a riporterek nem kábítószereznek. Saját ártatlansága alátámasztására bizonyítékokat adott át a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek, de nem árulta el, hogy miről kérdezték az ügyészek, csak annyit közölt, hogy bűnjeleket adott át, amelyek azt bizonyítják, hogy a Hír TV bűncselekményt követett el.

„A felvételek alapján úgy érezzük, hogy Helmeczynek mint az MLSZ jogi alelnökének az ügyben tanúsított magatartása nem méltó egy jogállam ügyvédjéhez” – ez már az FTC Pártolói Egyesület közleményében áll, akik a Budapesti Ügyvédi Kamaránál eljárást kezdeményeztek Helmeczy ellen. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy amennyiben igaz, amit a Hír TV állít, akkor egyértelműen bűncselekményről van szó…

A zavaros ügy még sokáig húzódhat. De kicsoda Helmeczy László valójában? Egy megvezetett, csőbe húzott ember, akit a szabolcsiak csak „Petrocelliként” ismernek, vagy valóságos „Keresztapja” egy maffiamódszerekkel kitervelt lejárató akciónak?

Géplakatosból sztárügyvéd

– Nem voltam a rendszer gyermeke: a szocializmusban anyámat elítélték, a Rákosi-érában nagyapámat börtönbe csukták, apámat kirúgták a munkahelyéről mint a népi demokrácia ellenségét – nyilatkozta 1999 novemberében a Heteknek. A kis Helmeczy még hatéves sem volt, amikor tanító édesapja a népi demokrácia elől menekülve átszökött a határon. Postán dolgozó édesanyját azért zárták börtönbe, mert egy Kalevala-kötetet rejtegetett a fiókjában. Mivel szüleit a népi demokrácia ellenségeinek tartották, csak a nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskolába járhatott, ahol géplakatos szakmát szerzett. Tizenegy évig dolgozott géplakatosként és karbantartóként. Munkásévei alatt az ELTE levelező tagozatán jogi diplomát szerzett, majd harmincévesen szülővárosában, Nyíregyházán kezdett új életet: ügyvédjelölt lett.

– Mindig ügyvéd szerettem volna lenni. A szakmát, bevallom, kezdetben nem is szerettem. Persze tisztességesen végeztem a dolgom, és lakatosként is minden jutalomosztásnál az első sorban voltam. Jól végeztem a debreceni Bikában rendezett perbeszédversenyen, és megdicsértek az ügyvédi elővizsgán is. Gyorsan kialakult az ügyfélköröm. A nyíregyházi rendőrök hamar rám ragasztották a Petrocelli nevet. Én védtem a bundával vádolt nyíregyházi focistákat is – mondta a HVG-nek 1999-ben.

Az évek múlásával a géplakatosból sztárügyvéd lett, aki több mint száz ügyet is vitt havonta. A rendszerváltáskor már ő volt „a legtöbb adót fizető ügyvéd”, ahogy egy interjúban jellemezte saját magát. Helmeczy több egykori koncepciós ítélet perújrafelvételében játszott szerepet. Nevét a Pócspetri-ügy kapcsán ismerte meg az ország. Rendkívül nagy érdeklődés kísérte a Pócspetri-ügy perújítási tárgyalását, mert az újratárgyalt politikai perek között ez volt az első, amelyet perújítással tisztáztak. A többi ugyanis egyszerű jogi úton, törvényességi óvással megoldható volt.

A perre így emlékezett vissza Helmeczy: – Az egykor halálra ítélt, Németországban élő Asztalos János katolikus lelkész adott megbízást nekem a védelmére. Utóbb pedig a kivégzettek hozzátartozói is. Megkaptam az engedélyt a titkos iratok megtekintésére is, és én indítványoztam Péter Gábor kihallgatását. Jártam a lakásán is. Nehéz indulatok nélkül tekinteni azokra az emberekre. Volt, hogy Strausz János bíró úr a tárgyaláson figyelmeztetett, megbírságol, ha nem szelídülök meg. De tudni kell, hogy én, a magamat ellenzékinek valló ügyvéd, soha egy fillért nem fogadtam el az ártatlanul elítéltek hozzátartozóitól – nyilatkozta szintén a HVG-nek.

A Pócspetri-per vádlottjait „bűncselekmény hiányában” mentették fel, amely jelentős sikere volt az „ellenzéki” ügyvédnek. A rendszerváltozással nemcsak a többpártrendszer, de Helmeczy politikusi karrierje is útjára indult. 1990-től 1994-ig Nyíregyháza Önkormányzatának Jogi Bizottságában dolgozott mint külső szakértő. 1994-től Nyíregyháza képviselő-testületében a Fidesz frakcióvezetője, az Önkormányzat Jogi Bizottságának elnöke, a Városi és Megyei Önkormányzat Egyeztető Bizottságának tagja, a Megyei Közgyűlés Jogi Bizottságának tagja. 1995-től a Nyíregyházi Fidesz-csoport elnöke és 1997 nyarától a Fidesz megyei elnöke, tagja a párt Országos Választmányának.

– A Horn–Orbán-vita másnapján Orbán Viktor lejött Nyíregyházára, és a kampánygyűlésen több ezer embernek mint a rendszerváltás előtti ellenzéki ügyvédet ajánlott be. Én nem afféle uborkafára felkapaszkodott Fidesz-politikus vagyok, hiszen már 1990-ben önkormányzati szakértőként dolgoztam a pártban. Kövér László még a nyári megyei pártelnöki választáson is csupa jókat mondott rólam. Nem szívesen beszélek róla, de amikor még 1997-ben én lettem az elnök, többeket eltávolítottam az elnökségből, mert a teljesítményükkel nem voltam elégedett. Sajnos ma Magyarországon, ha valaki munkára akarja fogni az embereket, rögtön népszerűtlen lesz – idézte fel politikusi pályájának kezdetét a fentebb már idézett HVG-interjúban Helmeczy. Nemsokára hősies magasságokba emelkedett.

Az első Helmeczy-ügy

1998-ban a Fidesz jelöltjeként a nyíregyházi választókerületben indult az országgyűlési választásokon. Bár a második fordulóban minimális különbséggel alulmaradt az MSZP-s Vojnik Máriával szemben, a Fidesz országos listájáról bekerült az Országgyűlésbe, pártja az alkotmányügyi bizottságba delegálta. Az 1998-as önkormányzati választáson a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat alelnökévé választották. Ekkor vette kezdetét az úgynevezett „Helmeczy-ügy” is, amely Fidesz-belügynek indult, de országos méretű belpolitikai üggyé vált. Épphogy hivatalba lépett az Orbán-kormány, a Helmeczy-üggyel több éven át napirenden lehetett tartani, hogy a diktatórikus vezetésű Fidesz és a diktátor Orbán Viktor nem tűr meg semmilyen ellenvéleményt pártjában. Történt ugyanis, hogy 1998-ban a Fidesz hivatalos jelöltjével, Tóth Andrással szemben indult a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzati közgyűlés elnöki posztjáért kiírt választáson, amelyet végül az MSZP támogatásával nyert el, 32:8-as szavazataránnyal. A Fidesz megyei elnöksége közleményében erőteljesen bírálta Helmeczyt.

„Minden testületi felhatalmazás nélkül meghozott, személyes politikai ambíció alapján kötött bizonytalan tartalmú megállapodást.” Helmeczy „percembereknek” nevezte az őt támadókat. Mint mondta, nem kötött alkut a szocialistákkal, egyszerűen az évek óta végzett tisztességes munkája miatt támogatták. Baja Ferenc, a nyírségi szocialisták egyik akkori vezéregyénisége úgy nyilatkozott, őket kizárólag elvek motiválták Helmeczy támogatásában. Többek között olyan célok vezérelték, hogy a leendő megyei elnök békés légkörben tudjon együttműködni a megyeszékhely szocialista polgármesterével, Csabai Lászlónéval.

A sajtóban több verzió, elemzés is napvilágra került a különös szavazás hátterét kutatva. Az egyik szerint Helmeczy „mérsékelt, emberi, konszenzuskereső”, az országos Fidesz-iránytól eltérő hangot képviselt és ezzel egyfajta függetlenséget is az országos Fidesz-iránytól. Egy másik szerint Kövér László és Helmeczy között személyes ellenszenv alakult ki. Mások szerint viszont egyfajta pártok feletti szövetség, kapcsolati tőkéstársaság működött a Nyírségben, amelynek vezetője Zilahi József, az előző MDF-es megyei elnök volt. A Fidesz-vezetés tisztulást szeretne Szabolcsban, ezért támogatta Tóthot, bízva abban, hogy ő felszámolja ezt az érdekkört. Bármelyik verzió volt is igaz, a Fidesszel folytatott küzdelmében a balliberális sajtó szemében felmagasztosult. Ahogy a liberális Hetek című lap fogalmazott: „Helmeczy népszerű ember, hiszen a nyíregyháziak szeme előtt emelkedett fel, lett egyszerű géplakatosból lehetetlen ügyeket is elvállaló, ezzel Petrocelli »titulust« kivívó, ellenzéki ügyvéd, majd fideszes politikus.” (Hetek, 1999. november 20.) Még 1998-ban, az árvízi védekezésért kitüntetést kapott a honvédelmi minisztertől és a vízügyi minisztertől is.

Pályacsúcs

Nemcsak az árvíz, de a Helmeczy-ügy hullámai is kezdtek nagyon magasra csapni. Felerősödött a Fidesz belső ellenzékének hangja. Orgován Zsigmond János szamosangyalosi Fidesz-vezető a sajtónak írt nyilvános levelében a Helmeczy-üggyel kapcsolatban már arról írt, mi volt a Fidesz a rendszerváltás idején, és mivé vált. „Még emlékszem az 1994-es választási kudarc értékelésére, melyet a szabolcsi választmány előtt Kövér László mai titokminiszter értékelt, bevallva, hogy a Fidesz nem is állt akkor huszonakárhány százalékon, és örülnünk kell ennek a hét százaléknak is, mert rosszabbul is elsülhetett volna. A Fidesz-tagság pedig a 28 százalékos népszerűség ismeretében dolgozott. Ez volt az az ominózus kampány, amely alkalmával a Fidesz zsebéből kampánycélra mintegy 500 millió forint távozott, s ezen az ülésen kérdőjelezte meg Helmeczy e hatalmas összeg elköltésének fontosságát.” (1999. december 21. Magyar Netlap)

Fricz Tamás politológus úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy a Fidesz egy kommunikációs csapdába került. Míg Helmeczy az igazságtól függetlenül azt mondhat, amit akar, a pártnak minden esetben indokolnia kell lépéseit. Ugyanis egyre erősödtek Fidesz-körökben azok a hangok, amelyek szerint Helmeczynek viselt dolgai vannak, egyfajta „keresztapa” szerepet játszik Szabolcsban, de ezeket senki nem tudja tényszerűen bizonyítani.

Közben ő tényleg azt mondott, amit akart, az ellenzéki sajtó a szavain csüngött. Egy sajtótájékoztatón kijelentette, a sajtószabadság vitatható Magyarországon. Elmesélte, hogy az MTV1 Szabadság tér című műsorába meghívták, pedig ő figyelmeztette a szerkesztőt, hogy jól gondolja meg, mert az Aktuális című műsorban való szereplését is letiltották korábban.

– A jóslatom bevált, hiszen a rádiótelefonom üzenetrögzítőjére mondta a szerkesztő később: „Önnek volt igaza! Nem kell bejönnie.” (Origo, 1999. november 22. Feljelentette a Napi Magyarország munkatársait Helmeczy László).

Helmeczy politikai pályájának csúcsán, a pártdiktatúra ellen harcoló polgár mintaképe lett. Orbán Viktor a Fidesz Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei elnökségének írott levelében kezdeményezte, hogy a megyei választmány tűzze napirendre Helmeczy pártból való kizárásának megtárgyalását. A választmány azonban fellázadt, és nagy többséggel leszavazta a kezdeményezést.

– Tartsanak önvizsgálatot, mit tett Helmeczy ezért a pártért! – válaszoltak a lázadók. Helmeczy Lászlót 1999. december 20-án a Fidesz Országos Választmánya zárt ülésen kizárta a pártból. A határozat szerint Helmeczy vétett a párt érdeke és jó hírneve ellen. Az Országgyűlésben független képviselőként politizált tovább, a megyei közgyűlésben viszont magával vitte a fideszes képviselők többségét, a nyíregyházi városi közgyűlés tíz fideszes képviselőjéből hét követte őt, akikkel megalakította a Nyíregyházáért Közéleti Egyesület nevű civil szervezetet. A Helmeczy-ügy miatt kilépett a Fideszből tizenhárom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei párttag, akik felvételüket kérték az MDF-be. Helmeczy bíróságon támadta meg a Fideszből való kizárását, de a per okafogyottá vált, mert a Fidesz Országos Választmánya 2000. június 17-én visszavette a pártba. Helmeczy azonban úgy döntött, saját elhatározásából kilép a pártból. Ahogy fogalmazott, közte és a Fidesz nyírségi vezetői között kialakult feszültség már hatással van a megyei önkormányzati közgyűlés munkájára is, a testületi üléseken folyamatos ellene a támadás. Helmeczy belátta, a Fideszen belüli politizálási lehetőségei nincsenek meg, politikai elképzeléseit nem tudja megvalósítani, nincs támogatottsága. Új párt után kellett néznie.

Foci és jog

Alapító tagja lett a 2002-es országgyűlési választásokra összeverődött Centrum Pártnak, és a párt színeiben indult a választásokon. A párt 3,9 százalékos eredményt ért el, így nem jutott be a parlamentbe, de nagy szerepe volt az Orbán-kormány megbuktatásában. A párt egyéni jelöltjei közül 29 végzett a harmadik helyen, ám Helmeczyn kívül csak hárman indultak el a második fordulóban. Medgyessy Péter a szocialista jelöltek visszaléptetésével hajlandó lett volna támogatni Kupa Mihályt és Helmeczyt a második fordulóban, ebből mégsem lett semmi. A Centrum Párt gyorsan kimúlt, és az MDF színeiben induló Helmeczynek a 2006-os választások is kudarcot hoztak. Választókerületében öt százalékot ért el. Megszervezte még az Összefogás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéért nevű civil szervezetet, amely a megyében mindenhol indított jelölteket. A szervezet elnökeként jelenleg a megyei közgyűlés tagja.

Egy igazi férfi azonban nemcsak a politikához, hanem a labdarúgáshoz is ért. Sportvezetői pályafutása a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Labdarúgó Szövetségben kezdődött, amelynek mai napig az elnöke. Miután Kisteleki Istvánt kinevezték az MLSZ elnökének, Helmeczy a szövetség jogi alelnöke, Kisteleki jobbkeze lett. 2006-ban az MLSZ másodfokú licencadó bizottsága zárt szavazáson kizárta az első osztályból a Ferencvárost. Az FTC Pártolói Egyesülete keresetet nyújtott be az MLSZ ellen. Az egyesület szerette volna elérni, hogy hozzák nyilvánosságra azok neveit, akik a Fradi kizárása mellett szavaztak. A perben a szövetséget Helmeczy képviselte. Az idén áprilisban született elsőfokú ítélet nem Helmeczyének adott igazat. A bíróság kimondta, a bizottság névsora közérdekű adatnak minősül, azokat nyilvánosságra kell hozni. Jelenleg egy másik országos nyilvánosságú perben is ügyvédkedik. 2006-ban a család régi ismerőseként az olaszliszkai perben ingyen elvállalta az Olaszliszkán halálra vert MDF-es, Szögi Lajos családjának jogi képviseletét. Marad tehát a foci és az ügyvédkedés. Persze Helmeczy doktort nem kell félteni.

– Jó több lábon állni. Mert ugye magas a vérnyomásom, a szívem is szórakozik néha. Ha le kell húzni a rolót, akkor vége az ügyvédi pályának. De a vállalkozások azért csak megmaradnak – fogalmazott a HVG-nek a már többször idézett interjúban. Nos, a szíve még bírja, de a rolót ennek ellenére lehet, hogy le kell húznia.

Lass Gábor

A PÓCSPETRI-PER

1948. május 15-én Ortutay Gyula vallásügyi és közoktatási miniszter elrendelte az iskolák államosítását. Június 3-án, amikor Pócspetri község képviselő-testülete az egyházi iskolák államosításáról tárgyalt, a szabolcsi falu lakói tiltakozásba kezdtek. A községháza előtt őrt álló egyik rendőr saját fegyverétől halálos sebet kapott. A „rendőrgyilkos” falu vezetőit koncepciós perbe fogták. Pedig a fegyver dulakodás közben, véletlenül sült el, és nem szándékos gyilkosság volt, mint ahogy azt az esetet követően a rögtönítélő bíróság kimondta. A falu jegyzőjét, Királyfalvi Miklóst kivégezték. Asztalos János plébánost első fokon szintén halálra ítélték, de fellebbezhetett, majd másodfokon életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Ítéletét 1955-ben kegyelemből 15 évre mérsékelték. Idén, a hatvanadik évforduló alkalmából Veres János pénzügyminiszter a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta az egyetlen, még életben lévő vádlottnak, Som Istvánnak, aki tizenegy évig raboskodott.