A mozdonyvezető az utolsó pillanatban vette észre, hogy háromszáz méter sín hiányzik a Mesztegnyő és Nagybajom között közlekedő kisvasút pályájából. Ellopták. A májusi eset extrémnek hat ugyan, de nem egyedi. Csupán a vakszerencsének köszönhető, hogy nem történt még tragédia. Úgy tűnik, semmi nincs, ami megállíthatná a színesfémtolvajokat. Halált megvető bátorsággal vágják le az áram alatt lévő rézkábeleket, szedik szét a transzformátorokat. Mindennek lába kél, ami pénzzé tehető, és ami mozdítható. Sokszor még a nem mozdítható dolgokat is viszik. Mint a Fejér megyei Sárszentágotánál két évvel ezelőtt, ahol napok óta lopta a hidat egy férfi, mire észrevették. A tíz méter hosszú, másfél méter széles szerkezetből 1400 kiló vasat sikerült a tolvajnak elbontania, amiért 42 ezer forintot kapott. Idén augusztusban a budapesti Szabadság híd felújításra váró öntöttvas elemeit lopták el egy nyíregyházi telephelyről, amelyet azért nem őriztek biztonsági őrrel, mert senki nem gondolta, hogy valaki még ezeket is képes lesz ellopni.

A több tonna súlyú elemeket teherautókkal vitték el, a kár több mint egymillió forint. Felbecsülhetetlen károk Az idei év első felében összesen 1256 nyomozást rendeltek el, ezekben az esetekben a kár értéke mintegy 250 millió forint. Ez csak a bejelentett kár összege, ennél lényegesen nagyobb lehet a veszteség, főleg a vasúttársaságoknál és a közműcégeknél.

A bűncselekmények a MÁV-nál okozzák a legnagyobb károkat, ahol tavaly több mint tíz millió forintot tett ki a közvetlen anyagi veszteség, de a közvetett anyagi kár már több milliárdra rúg. A BKV kábellopásokból származó kára évente 200 millió forint. Idén márciusban például az 56-os villamos vonalán loptak el 240 méter kábelt, de az utóbbi fél évben több tízmillió forint értékű drótot vágtak le. Pedig az ellopott fém értékénél nagyságrendekkel nagyobb lehet az okozott kár értéke. Egyetlen vasúti sorompó ellopása is több életet sodorhat veszélybe, vagy gondoljunk a menetidőben bekövetkezett késések miatt keletkezett anyagi károkra. Egy azonban biztos: az anyagi és eszmei kár nagyságrendekkel nagyobb, mint a lopott áruért kapott összeg. A réz kilónkénti ára ezer és kétezer, az alumínium hatszáz, a bronzé nyolcszáz és ezer forint között van. A vasúti kábelek métere 11 ezer forintba kerül, de a színesfém-kereskedők a benne található rézért csak maximum kétezer forintot fizetnek.

Idén júniusban 440 méter kábelt loptak el a Cinkota és Csömör közötti HÉV-vonalról, ezzel több mint hatmillió forint kárt okoztak, de az ellopott kábelért maximum egymillió forintot kaphattak. Általában a rézkábelt körbeölelő műanyagot a tolvajok le szokták égetni, mert a „tiszta anyagért” több pénzt kapnak. Az egykor igen kedvelt közlekedési táblák ma már nem népszerűek, mert körülbelül tíz éve nem alumíniumból készülnek, hanem horganyzott acélból. Az élelmesebb tolvajok mágnessel szokták ellenőrizni, érdemes-e ellopni a táblát. A bronzszobrokért általában néhány tízezer forintot fizetnek.

Hogy ez a fajta bűnözés ipari méreteket ölthetett, annak több oka is van. A hatályos jogi szabályozás legnagyobb hátulütője, hogy az átvevőket semmi nem kötelezi, hogy vizsgálják a hozzájuk került áru eredetét. Csak egy átvételi jegyet kell kitöltetni az eladóval, amin az anyagot és a tömeget tüntetik fel. Ha pedig egy átvevő mégis szól a rendőrségnek, a telepét akár be is zárhatják, a tolvajok körében azonban bizonyosan híre megy, hogy szólt a hatóságoknak, és nem visznek oda több árut. Márpedig az üzleten az átvevőnek több mint százszázalékos nyeresége van. Egy rendőrségi felmérés szerint minden harmadik fémhulladék-felvásárló illegálisan működik Magyarországon. Mindez persze a legálisan működő, engedéllyel rendelkező szervezeteknek is hátrányt okoz, nem véletlen, hogy az iparág legális szereplői is egyre hangosabban szorgalmazzák a színesfém-felvásárlással kapcsolatos jogszabályok megváltoztatását.

Szervezett bűnözés

– Magyarország a színesfémtolvajok hazája – fogalmazott találóan Túrós András, a MÁV Zrt. biztonsági igazgatója. Rendőrségi adatok szerint a színesfémlopások száma 2005 óta minden évben folyamatosan emelkedik. Évente háromnégyezer esetben rendelnek el nyomozást, de az ilyen típusú bűncselekmények felderítési aránya sajnos igen alacsony.

Ignácz István, a MÁV-vagyonvédelmi osztályvezetője elmondta, tavaly a vasút területén 812 fémlopás, és csak 45 tettenérés történt, a rendőrök, és a vasút őrzésével megbízott munkatársak 80 személyt fogtak el. Ugyanezek az adatok a Magyar Telekom esetében: 900 fémlopás, és 30 elfogott személy. Márpedig az átvevőhelyeket érintő, átfogó jogi szabályozás hiányosságai miatt a tolvajokat gyakorlatilag csak tettenéréssel lehet elfogni, a várható büntetési tétel azonban sokak szerint enyhe és nincs visszatartó ereje.

„Semmi nem utal a színesfémlopások szervezett jellegére”, hangoztatta a rendőrség még egy évvel ezelőtt is, tavaly nyáron azonban úgy tűnt, megmozdul valami.

– Az illegális színesfém-kereskedelem a szervezett bűnözés részeként működik, hálózatok vannak, ahol ez tovább megy, és ebben a kérdésben akármit tesz a rendőrség, ma felkutathatja, bezárhatja a kishalakat két-három napra, pillanatok alatt szabadlábra helyezik őket, mert nincs meg a jogszabályi háttér a szigorúbb büntetésre – vázolta Gémesi György, Gödöllő polgármestere egy mondatban a helyzetet, aki megelégelvén az illetékesek tehetetlenségét, az illegális színesfém-kereskedelem elleni küzdelem élére állt, miután 2007 augusztusában Gödöllőről ellopták Teleki Pál bronz mellszobrát. A Magyar Önkormányzatok Országos Szövetsége javaslatot dolgozott ki a jogszabályok szigorítására, amely szerint a színesfém-kereskedelmet kivennék a kereskedelmi tevékenységek köréből, és áttennék a hulladékgazdálkodásba. Ezt szerintük az indokolja, hogy a kereskedelem egy versenyszemléletű tevékenység, ahol sokkal nagyobb a vállalkozói szabadság. Ezzel szemben a hulladékgazdálkodás szabályozottabb keretek között működik és szigorúbban lehet ellenőrizni.

Létrehoztak egy tanácsot is, amelynek tagjai, az öt parlamenti párt, továbbá az igazságügyi, a gazdasági és a környezetvédelmi minisztérium képviselői 2007 végén aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben elkötelezték magukat a színesfémlopások felszámolására.

– Egész biztos, hogy az illegális színesfém-kereskedelem a szervezett bűnözés része. Ennek felszámolása nem egyszerű feladat. Ehhez valóban többpárti összefogásra és a tárcák aktív együttműködésére van szükség. Ha ez nem jön létre és ebben a kérdésben nem lesz megoldás, akkor bizony le kell vonni a következtetéseket, hogy másról is szó van – mondta Gémesi.

A tervek szerint ősszel kerül az országgyűlés elé az a jogszabálycsomag, amelytől jelentős javulást várnak az érintettek. A jövőben így csak üzletben lenne végezhető színesfém-kereskedelem, amit engedélyhez, és ingatlan- vagy pénzügyi biztosítékhoz kötnének. Minden átvett áruról és eladóról naprakész nyilvántartást kellene vezetni, amit rendszeresen ellenőriznének, és kötelező lenne biztonsági kamerát üzemeltetni az átvevő üzletekben. A nagyobb értékű tárgyakat egyedi azonosítóval kell majd ellátni, és az átvétel után tíz napig semmilyen árut nem lehet feldolgozni, hogy a bűncselekmény után a bizonyítási eljárásban még használható legyen. Szobrot csak hatósági engedéllyel olvaszthatnának be. Kondorosi Ferenc kormánybiztos bejelentette, hogy a jövőben szigorú ellenőrzések várhatóak a fémtelepeken, ezt az akciót „Bádogember Kommandónak” nevezte el.

Terrorizmus exportra

Láthatóan az utolsó pillanatban vagyunk. Több európai uniós tagállamban már a terrorizmussal és kábítószer-kereskedelemmel azonos súlyú problémaként említik a fémhulladék-gyűjtést és feldolgozást. Az angliai vasútállomásokon feliratok figyelmeztetnek, hogy a vasúti berendezések megkárosítása életfogytiglani börtönbüntetéssel is járhat.

A színesfémek világpiaci ára az elmúlt évtized során folyamatosan, nagy ütemben emelkedett, mert az ázsiai országokban nőtt a fémek iránti kereslet. A Reuters szerint ma már Kína a világ legnagyobb rézfogyasztója, és a kínai rézérckitermelés csak a szükségletek negyedének kielégítésére elegendő. A színesfémtolvajok tehát főleg exportra dolgoznak.

A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének adatai szerint évente száznegyvenezer tonna színesfémet visznek ki Magyarországról, amely szintén a szervezett kereteket igazolja. Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezetője úgy véli, az illegális fémhulladék-kereskedelemre ma már a kiépült, az országhatárokon átnyúló hálózatok a jellemzőek, ahol a folyamat végére a kereskedelem legálissá válik.

Lass Gábor

Extrém esetek

2007. április Három életnagyságú bronzszobrot loptak el a Gellért-hegyi Filozófusok kertje című szoboregyüttesből.

2007. október Amíg a zalaegerszegi tűzoltók egy lángoló családi házból embereket mentettek ki, ellopták a falhoz támasztott alumínium tűzoltósági létrát.

2008. január Ellopták a somogyi Kötcse település bronzból készült, száz kilogrammos harangját. Tűz ütött ki a Nyugati pályaudvaron, mert kábellopás miatt zárlat keletkezett.

2008. február Kispesten ellopták a Magyar Telekom 36 darab törzskábelét, emiatt 19 ezer előfizető maradt vonalas telefon és ezer ember internetkapcsolat nélkül, de a lopás a budapesti bankautomaták és a banki központok közötti kapcsolatokban is zavart okozott. A teljes javítás egy hétig tartott. Az eltulajdonított fémek értéke kétszázezer forint, de az okozott kár mintegy ötvenmilliót tett ki.

2008. március Elfogták a szegedi csatornafedél-tolvajokat, akik egy éjszaka alatt több mint 30 csatornafedelet loptak el.

2008 április Feltörték a Somogy megyei Darány református temetőjének halottasházát, és ellopták a halotthűtő rézcsöveit, valamint az elektromos kábelét.

2008. május Ötmillió forintos kár keletkezett, mikor ellopták a mezőkövesdi kistemplom réz orgonasípjait.