Hazánkban kétszer annyi a halálos kerékpáros sérülések száma, mint a szomszédos Ausztriában, ahol jóval többen kerékpároznak, mint nálunk. Mégis sok kerékpáros számára okoz fejtörést a kérdés: bukósisakban vagy nélküle közlekedjenek? Milyen érvek szólnak a bukósisak mellett és milyenek ellene?

A közlekedésbiztonság javítása az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta már nemcsak magyar belügy. Uniós elvárás, hogy 2010-re útjainkon feleannyi baleset legyen, mint 2001-ben. A balesetek számának csökkenését nemcsak konkrét intézkedésekkel lehet elérni, hanem baleset-megelőzési kampánnyal is. A legtöbb kerékpáros-baleset a kivilágítatlan kerékpárok miatt történik, ezért az Országos Baleset-megelőzési Bizottság (OBB) még évekkel ezelőtt kampányt indított „Legyen mindig látható” jelmondattal, majd ezzel kapcsolatban 2007 júniusában a KRESZ is módosult. Az új szabályok értelmében a kerékpárosoknak lakott területen kívül éjszaka és korlátozott látási viszonyok között fényvisszaverő mellényt kell viselniük. A Belügyminisztérium és a közlekedési tárca tervei között szerepelt a bukósisak kötelezővé tétele is. Kiss Csaba, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság akkori titkára két évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hosszadalmas vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy egybevessék a bukósisak mellett, illetve ellene szóló érveket.

Mivel a bukósisak viselése még nem kötelező, úgy tűnik egyelőre az ellene szóló érvek győztek. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Kiss Csabát, az OBB ügyvezető elnökét, várható-e a közeljövőben, hogy kötelező lesz a kerékpárosoknak a bukósisak viselése.

– A KRESZ az elmúlt két évben jelentős változáson ment át, és a közlekedési tárcánál jelenleg is dolgoznak annak módosításán. Nem ismerjük az új tervezetet, de ha abban nem lesz benne a kerékpárosbukók kötelezővé tétele, akkor a Baleset-megelőzési Bizottság mindenképpen lobbizni fog ezért.

Kiss Csaba elmondta, Szlovákiában nemrég vezették be azt a szabályt, amely életkortól teszi függővé, kötelező-e a kerékpárosnak sisakot viselni.

– Ennek mintájára elképzelhető, hogy a közeljövőben a fiatalabb korosztály számára kötelezővé tesszük a bukósisakot – tette hozzá.

A statisztikák szerint a halálos kerékpárbalesetek leggyakoribb oka a súlyos fejsérülés. A halálos sérülések 75 százaléka, a fej- és agyi sérülések 85 százaléka megelőzhető volna bukósisak használatával. Az adatok egy összehasonlító orvosi elemzésből származnak, amely kimutatta, Magyarország a halálos biciklis sérülések számát tekintve az élen áll, miközben a védősisak viselésének gyakorisága mindösszesen alig negyede a nyugati országokéhoz képest.

2006-ban készült egy speciális elemzés, kérdőíves megkérdezéssel, amely Magyarországot és Ausztriát hasonlította össze. A felmérés arra kereste a választ, miért hal meg hazánkban több mint kétszer annyi felnőtt és gyermek kerékpározás közben, mint Ausztriában, miközben ott jóval többen bicikliznek rendszeresen. Magyarországon évente 2500 gyermek sérül vagy hal meg súlyos közlekedési balesetben, ebből 490-en biciklizés közben.

A kérdőíveket 7 és 14 év közötti osztrák és magyar gyermekkel töltötték ki. Az adatok értékeléséhez és a nemzetközi összehasonlításhoz a grazi LKH gyermekklinika nyújtott segítséget, amely 17 éve foglalkozik kerékpáros-balesetek megelőzésével. Az adatokból kiderült, hogy amíg hazánkban az iskoláskorú gyerekek 53 százaléka, addig Ausztriában 88 százaléka biciklizik rendszeresen. Ausztriában kétszer olyan gyakran fordulnak elő balesetek, megdöbbentő módon mégis Magyarországon kétszer annyi a halálos kerékpáros sérülések száma.

A magyarázat: az osztrák gyerekek 42 százaléka visel rendszeresen sisakot, és 93 százalékuk tartja fontosnak a sisakviselést. A magyar gyermekeknek csupán 8 (nyolc!) százaléka visel sisakot, és csak 41 százalékuk szerint fontos a sisak. A sisak elutasításának leggyakoribb hazai okai, hogy nevetségesnek, kényelmetlennek vagy felesleges tehernek tartják. A magyarországi sisakviselés aránya az életkorral csökken. Míg a hét-nyolc évesek 17 százaléka, addig a 14 éveseknek már csak három százaléka hordja a sisakot, amiben fontos szerepet játszik, hogy a serdülő gyerekeknél egyre fontosabb a külső megjelenés és a divat.

A Pécsi Gyermekklinika Visszatérés Alapítványa Baranya megyében a felmérés után kampányba kezdett, „Egy élet, egy sisak” jelszóval. A kampány fővédnöke Mádl Dalma volt. A szervezet a fej- és koponyasérülést szenvedett gyermekeknek ajándékba adott egy bukósisakot. Tavaly az Országos Baleset-megelőzési Bizottság pályázatán 300 ezer forintot nyertek el kerékpáros bukósisakok megvásárlására. Az alapítvány titkára, dr. Farkas András a Demokratának elmondta, tavaly közel ötven bukósisakot ajándékoztak a Pécsi Gyermekklinikán kezelt fejsérült gyermekek számára.

– Egyértelműen pozitív változás történt az elmúlt években, egyre többen hordanak fejvédőt biciklizés közben – mondta a sebészeti osztály vezető főorvosa.

Felvetésünkre, miszerint sokan azért nem hordanak fejvédőt, mert szerintük az nem nyújt hatékony védelmet, így válaszolt: – Nem állítom, hogy minden esetben véd a súlyos sérülésektől, de sokkal kisebb a kockázata annak, hogy valaki súlyos, életveszélyes fej- és koponyasérüléseket szenvedjen.

A kerékpárosok világa megosztott, szükséges-e a védősisak.

– Tíz évvel ezelőtt még csak két-három féle bukót gyártottak, és a szivacscsíkokat a kerékpárosnak kellett felragasztani a bukó belsejébe. Ezek a sisakok lötyögtek az ember fején és nagyobb sebességnél hátracsúsztak – idézte fel a múltat Meilinger Miklós, a Balaton-Party KE elnöke. Az egyesület országúti kerékpárosversenyeket szervez, a legismertebb a Tihany Kupa.

– Törtem már össze nem is egy bukósisakot, valamint láttam, ahogy az egyik barátom fején egy esés után kettényílt a sisakja. Szerencsére megúszta agyrázkódással. Ha nincs rajta a bukó, már nem élne – mondta az egyesület elnöke, majd hozzátette, ennek ellenére nem ért egyet a bukósisak kötelezővé tételével.

Mások sem. Vitéz nemzet a magyar. Megszámoltuk, Budapesten száz biciklisből mindössze huszonheten hordanak bukósisakot. Megkérdeztük néhányukat, miért.

– Még nem olvastam pontos statisztikát a kerékpáros-balesetekről, csak a saját tapasztalataimat tudom mondani. Már három éve kerékpározom, de eddig csak háromszor estem el. A fejem sosem volt veszélyben. Az egyetlen baj, ami történt, hogy szétszakadt a kedvenc mezem a csúszáskor – mesélte egy fiatal srác.

– Szerintem ne legyen kötelező a bukó, mert ez azt a látszatot kelti az emberekben, hogy kerékpározni veszélyes. Nem kellene nagyon reklámozni, mert ha kötelező lesz, még kevesebben fognak kerékpározni.

Nincs rá pénzük az embereknek – érvelt egy másik sisak nélküli bicajos.

– Nem a védelem miatt hordom a bukómat – mondja egy tetőtől-talpig kerékpáros ruházatot viselő férfi. – Rendszeresen nézem a kerékpárosversenyeket. Szép látvány, ha egy amatőr ugyanúgy beöltözik a tekeréshez, mint egy profi versenyző. A nyeregben is biztonságérzetet ad, mert önbizalmat és jó értelemben vett agresszív külsőt kölcsönöz. Ez itt elengedhetetlen a budapesti közlekedésben.

Ennek pont az ellenkezőjét állapította meg egy brit kutatás, amely szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy a bukósisakos kerékpárost ütik el.

„A sisak viselése az összeütközést már eleve valószínűbbé teszi, mert a vezetők előzéskor kevesebb teret hagynak a tapasztaltabb és kevésbé sérülékenynek gondolt bukósisakosoknak” – foglalható össze egy mondatban a kutatás eredménye.

Dr. Ian Walker szerint az amatőr kerekest nagyobb ívben kerülik ki, mint a profit. Hogy ki amatőr és ki profi, azt elsősorban az öltözék alapján döntik el az autósok. Magyarország közlekedési morálja persze egész más képet mutat. Itt demokratikusan nem veszik figyelembe sem a profit, sem az amatőrt, így nem attól kell félnünk, hogy pont a bukósisak miatt szorítanak le az útról. Leszorítanak, akárhogy nézzünk is ki.

Sokan azért ellenzik a kötelező bukósisakok beiktatását a KRESZ-be, mert szerintük az állam ne szóljon bele abba, hogy az egyén hogyan élje életét, hogyan védi, vagy nem védi saját testi épségét. Azaz, a kerékpáros ha úgy ítéli meg, hogy számára nem balesetveszélyes a kerékpározás, akkor hadd dönthesse ő el, hord-e bukót vagy nem. Ezt a filozófiát fejlesztették magas fokra az alföldi mezővárosok biciklistái, akik alkonyat után az italboltból hazafelé előszeretettel kanyarognak a főúton mindenféle védőfelszerelés, sőt világítás nélkül, s valóban, egy részük többnyire haza is ér…

Kiss Csaba ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmünket a magyar Alkotmányra, amely szerint „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.”

– Ezért kötelező a biztonsági öv használata, vagy a különféle védőöltözetek a veszélyes munkakörökben – tette hozzá.

– Egyetlen szempontot vesznek figyelembe a vásárlók: minél olcsóbb legyen – mondta a Demokratának Tóth Tibor, a Bringaboard üzlet tulajdonosa. – A tízezer forintos bukók már drágának számítanak, az öt-hat ezer forintosak a legkelendőbbek. Kivéve persze az úgynevezett „full-face” sisakokat, mert azokat húszezer forint alatt nem lehet beszerezni.

Megtudjuk még, hogy a kerékpárosok leginkább tavasszal vásárolnak sisakot, nyáron szinte eladhatatlan ez a termék, mert a nyári hőségben nem szívesen hord bukósisakot senki. Pedig a viselése indokolt lenne. Több okból is. Egyrészt a melegben csökken a koncentrálási képességünk, így a figyelmetlenségekből eredő balesetek száma nő, másrészt a bukósisak a napszúrástól is véd.

– Egy jó bukósisak legfőbb ismérve, hogy mennyi szellőzőrés van rajta, azaz mennyire tud szellőzni a fejbőr alatta – magyarázza Fekete János, a Giro és a Bell sisakok magyarországi forgalmazójának üzletvezetője. – Vannak belső szellőző csatornákkal ellátott sisakok, amelyek elvezetik az izzadságot, így szinte egyáltalán nem izzad a fejbőrünk. További fontos szempont, hogy milyen eljárással készítik a sisak külsejét, a héját. A legolcsóbb sisakokat csak ragasztják, a középkategóriásak az úgynevezett in-mold technológiával készülnek. Ez egy hőkezelési eljárás, amely természetesen sokkal erősebb, mint a ragasztott. A külső héjat egy speciális hőkezelési eljárással olvasztják egybe a habszerkezettel. Ennek köszönhetően a fuzionált héj és a hab lényegesen merevebbé és stabilabbá válik. A külső behatásokkal szemben is lényegesen ellenállóbb. A csúcskategóriás bukóknak kézzel laminált üvegszálas héjszerkezetük van, ezek a legstabilabbak – világosít fel az üzletvezető.

Fontos, hogy az üzletek csak a szabványnak megfelelő sisakot árusíthatnak. Többféle szabványszám létezik, amelyeket a sisakon feltüntetnek. A leggyakoribb a 1078-as engedélyezési szám, ha ezt látjuk a sisakon, akkor az megfelel a biztonsági követelményeknek. A fenti két üzlet tulajdonosa egyetértett abban, hogy egy olcsóbb sisak is ugyanúgy megóvhat a fejsérüléstől, mint egy drágább, tehát az árkülönbséget nem a sisak biztonsága okozza, hanem a komfort, a gyártási technológia, a szellőzés, a dizájn, hogy mennyire simul a fejhez, valamint a fejhez rögzítés technikája.

Az alsókategóriás sisakok öt-hat ezer forintba kerülnek. Ezeknek a szellőzése rossz, és sokszor nem illeszkedik megfelelően a fejre. Az ilyen sisakok használatát csak azoknak ajánljuk, akik alkalmanként bicikliznek, kisebb távokon. A középkategóriás sisakok már jobban szellőznek, könnyen, szinte észrevétlenül illeszkednek a fejre, és sokkal tetszetősebb a megjelenésük. Ezek tíz- és húszezer forint között kaphatók. A csúcskategóriás fejvédők pedig nemcsak minden követelménynek megfelelnek, de túl is teljesítik azokat. Belső szellőzőcsatornák, üvegszálas héjszerkezet, „Wind tunnel” technológia. Ez utóbbi egy olyan szellőzési rendszer, amelynek köszönhetően a fej kevésbé izzad sisakban, mint nélküle: a szélcsatornában kikísérletezett légfolyosók biztosítják a lehető legoptimálisabb légáramlást, bevezetve a friss levegőt és elősegítve a meleg, párás levegő gyors távozását.

Ahány stílus, annyiféle bukó. Az országúti bringások tarkóra simuló, csepp alakú, áramvonalas bukókat hordanak, kevés szellőzőnyílással. A hegyikerékpározók robosztusabbat, sok szellőzőnyílással ellátott, fejre simuló bukókban tekernek. A mountainbike-osok bukóján napellenző, úgynevezett slide van, amely a lehajló faágak ellen védi a szemet. A downhillesek sisakja olyan, mint a motorosé. Nemcsak a fejet, hanem a fogakat és az állkapcsot is védi, ezeket „full face” sisakoknak hívják. Bár első ránézésre nagyon zártnak tűnnek, de ezeket is úgy gyártják, hogy megfelelően szellőzzenek.

Minél drágább a sisak, annál könnyebb, annál kevésbé érezzük, hogy a fejünkön van. A bmx-esek és a dirt-ösök sisakja egy háborús fejvédőhöz hasonlít, ez a „bili sisak”.

A bukó akkor jó, ha kemény a külső burkolata. Ez a fényes, színes réteg, amelynek eséskor jól kell csúsznia az aszfalton. Fontos, hogy ne csak oldalt futó pánttal lehessen a fejhez rögzíteni, hanem hátul, a tarkónál is. A legjobb bukósisak úgy rögzül a fejünkre, mint egy sapka. Ha mozgatjuk, a fejbőrünkkel együtt mozog. Nagyon fontos, hogy esésnél ne csússzon hátra a fejünkön, és a pánt ne szorítsa a torkunkat. A jól beállított bukó pereme szemmel látható. Minél több szellőzőnyílás van rajta, annál jobb. Érdemesebb olyan bukót venni, amelyiknek az elülső szellőzőnyílása hálózott. Ez megakadályozza, hogy kerekezés közben bogarak repüljenek a hajunkba. Fontos tudnivaló, hogy a sisakoknak általában a gyártástól számított öt éven belül lejár a szavatosságuk, azaz már nem tudják megfelelő mértékben elnyelni az ütődések okozta behatásokat.

Lass Gábor