Hallgatom a szirének kórusát: az ország érdeke, hogy ne legyenek előrehozott választások! Nincs rá pénz a költségvetésben (naná!), mit szólna az unió, mit szólna a munkás, aki havi ötezerrel keresne kevesebbet, és mit a vállalkozó, aki már kalkulált az adócsökkentéssel. Nézem az eget, vajon mi tartja? De hamis ám a dal nagyon. Nicsak, Nyakónak remeg a hangja, a nyalka Mesterházinak nincsenek érvei, Lendvai rohamos fogyásnak indult, mint a gázkompenzáció, Kerge Ferke meg olyan, mint a futó, aki már túlhaladt a célvonalon, de a fáradtságtól és a fájdalomtól nem érzi, hogy vesztett. (Hej, Klára! Ha a nyolcadik programomat is megírhattam volna!) Figyelemelterelési céllal még bedobnak egy kis lehallgatási botrányt, Ibolya asszony hátába brill kötőtűt szánnak, leporolják Kaya Ibrahimot, de úgy hiszem, már ez sem segít. Távolodik a kiegyezés.

M. S., Miskolc

Repül a tojás

A népszerűtlen politikusoknak bizony sokat kell elviselniük. Nemcsak tapsra, de füttyre is számíthat, aki demokratikus körülmények között lép pódiumra. Demszky Gábor tudja ezt legjobban, aki esernyős tojástáncával szórakoztatja évek óta a közönséget. Más politikusok közszereplésének is állandó kísérője a füttyszó, kereplő, síp, dob, paradicsom, habos torta stb., akkor, ha a feladatukat (népboldogítás, országépítés) rosszul végzik. Újabban a ferde hajlamúak felvonulásán dobált tojások verték ki a biztosítékot. Elvtársaink és a liberálisok a tojásdobálás törvényes értelmezésének megváltoztatásában látnák a megoldást, noha tudják, pitiáner okokból, napi érdekek mentén nem célszerű a jogszabályok ide-oda változtatgatása. A római jog sok ezer éves alapelvei szólnak emellett. Komolytalan például a szocik konok ragaszkodása a „gyűlöletbeszéd” betiltásához (szájkosártörvény), mert az Alkotmánybíróság már épp elégszer kinyilvánította: a szólásszabadság elsőbbséget élvez. Gyűlölet ok nélkül nem keletkezik. A szocialisták és liberálisok, a tűzhöz közel ülők el privatizálták maguknak a kisemberek köztulajdonát. Az exlex viszonyok között történő, gyanúsan gyors meggazdagodást visszacsinálni nem akarják, de azért szeretetre vágynak. Mindenre van megoldás. Ha fáj, hogy gyűlölnek, légy szeretetre méltó. Addig azonban ne csodálkozz, ha röpül a tojás.

Kövér Károly, Szeged

Összefogás

A megáradt Hernád menti települések védelmére a Magyar Gárda tagjai és a romák együtt rakták a homokzsákokat. Ezzel a rendkívüli összefogással néhány cigány vezetőnek hiteltelenné vált a Gárdára zúduló vádaskodása. A gárdisták romák házait mentették az áradó víztől. Kolompár Orbán vajon milyen magyarázatot adott erre az együttműködésre? Ezúttal bebizonyosodott, ha ember kellett a gátra, a rendkívüli helyzet felülírta a politikai elhatárolódást. A Magyar Gárda elleni soron következő bírósági tárgyaláson a fenti eseményt miként fogják értékelni? Feltételezem, azon csak olyan eset kerülhet terítékre, amikor az éjszaka leple alatt ismeretlen tettesek golyózáport zúdítottak a romák lakta házakra. A halálra rémült lakók váltig állították, hogy a tettesek a Magyar Gárda tagjai voltak. Hol van erre a bizonyíték? Ebben a zavaros politikai légkörben még az sem elképzelhetetlen, hogy a tetteseket a gárdistákra jellemző ruházatba öltöztették, csak azért, hogy valami elítélendőt kreáljanak a Gárda ellen. A bírósági perben az ítéletnek a szervezet betiltása kell hogy legyen, mert Draskovics elvtársnak ez kiemelt feladata. A Magyar Gárdának már a megalakulásával se értettek sokan egyet. A miniszterelnök kezdeményezte Magyar Charta-tüntetések sem váltanak ki együttérzést mindenkiben. (Pontosabban nem sokakban.) Formaruhát ebben a társaságban nem hordanak, de a mesterségesen szőkére festett hajviselet a rasszizmus elleni tiltakozásuk egyik szimbóluma lett. Ha árvíz idején ennek a kontraszerveződésnek a tagjai a gátakon homokzsákokat fognak rakni, akkor én meg szőkére festetem őszülő hajamat.

Tégen László, Nagymaros

Forint – érték

Olvastam a Magyar Nemzetben, hogy a Nemzeti Bank szerint még 924 tonnányi aprópénz (1-2 forintos) kóvályog szanaszét az országban és ennek az értéke a bank szerint 504 millió Ft. Azt is írja a Nemzet, hogy a londoni tőzsdén ezért adnának még 1,2 milliárdot is. Nekem van egy csomó belőlük, de hülye lennék ezek után a banknak névértéken visszaadni azt a színesfémhulladékot, amit régen forintnak hívtak, amikor a precíziós számításaim szerint a ködös Albionban a volt 1 forintos (2,06 gr) 2,66, a 2 forintos (3,11 gr) meg 4,11 forintot ér darabonként. Az illegális színesfém-gyűjtésére való hajlamukra fel is hívtam az MNB figyelmét, de nem válaszoltak. Végül arra következtettem, hogy bizonyára akkor is egy forintért vennék vissza a volt egyforintost, ha az mondjuk fél kiló rezet tartalmazna. Erről jutott az eszembe, hogy 1989-ben hűtőházat építettünk, de nem mondom meg, hogy hol. Alumínium alátétek kellettek, cirka 10 ezer db. Pontosan akkorák, mint a volt egyforintos, csak 8 mm-es lyukkal a közepén. A gyártó cég szemrebbenés nélkül közölte, hogy darabja 3 forint 50 fillér. Kérdeztem tőlük, hogyan lehet ez, mert viszonyítottam a pénzünkhöz, sőt azzal is érveltem, hogy az általuk gyártott alátét még könnyebb is, hiszen a közepén lyuk van, de megmakacsolták magukat. Ezek után kínomban tízezer forintért beszereztem tízezer db egyforintost, lyukat fúrattam a közepükbe és az lett az alátét. A hűtőház most is áll, sőt a beépített forintosoknak köszönhetően értékesebbé tettem a létesítményt, hiszen az alátétgyártás költségeit a beruházónak – pénzrongálás miatt – fel sem mertem számolni.

Kónya Béla, Budapest

Abnormális

Dávid Ibolya viselkedése nem lepett meg, ismét adta önmagát. Vörös arccal, idegesen reagált arra a hírre, hogy kihívója akadt az elnökjelöltségben. Az az érzésem, félt, hogy netán kiderül róla valami, és majd nem ő lesz a karmester az MDF-ben, és akkor mit fog csinálni? Ajánlanám neki a masamódságot, divat a kalap, annak ellenére, hogy ő már a sajátját dobozba tette. Csodálatos és minő véletlen, hogy a hír hallatán azonnal kezében volt az a kazetta, amely Almássy Kornél az ellene szóló adatgyűjtési telefonbeszélgetését tartalmazza. Az sem lepett meg, hogy az ügyben szerepel egy fideszes is, csupán Orbán Viktor nevét hiányoltam Dávid szájából. Persze, ami késik, még nem biztos, hogy múlik. Már Antall József idejében is a belső ellenvéleményt kizárással oldották meg, így természetes, hogy ezt a módszert alkalmazza az utódja is. Szerintem az MDF politikája megtestesíti a diktatórikus-kommunista pártfegyelmet. Demokráciát és normális Magyarországot emlegetnek. Nem abnormális ez?

Czető Lászlóné, Budapest

Megoldás

Nagy a tolakodás. Már vagy három műoláh is bejelentette igényét Oláhia miniszterelnökségére. A görög származású Calin Popescu Tariceanu, a szekus származású Mircea Geana és Teodor Stolojan. Én úgy gondolom, hogy a problematikát meg lehet demokratikusan – világháború nélkül – oldani. CPT legyen Görögország, MG Olténia és Havaselve, TS pedig Moldávia és Transznisztria miniszterelnöke. Erdélyben pedig megválasszuk Bethlen Gábort fejedelemnek. Markó Bélát és áruló sleppjét pedig kinevezzük erdélyi madárijesztőknek.

TO., Mikháza

Országépítés

– Főnök úr, fantasztikus ötletem van! Építsünk még egy szép hidat is, úgy háromszáz milliárdért. – Tréfál, kolléga úr? Hol lát maga folyót az autópálya nyomvonalán? – Sehol. De nem építettünk már völgyhidat ott, ahol nem is volt völgy? És nem fúrtunk alagutat ott, ahol nem is volt hegy? Na ugye? Miért ne készíthetnénk hidat ott, ahol nem is folyik folyó? – Csak nem képzeli, hogy ezt is lenyelik? Ebből már botrány lenne. – Ugyan már, Magyarországon? Menni fog! De tudja mit? Még jobbat mondok! Vállaljuk el egyúttal az árvízvédelmi szabályozás keretében valamelyik folyó átirányítását is! Még nagyobb a biznisz. Akkor már nem lehet belekötni, igaz? – Kedves kolléga úr, maga egy zseni! Ez tényleg szenzációs projekt lenne. (És pár év múlva Pécstől északra felavatták a Tisza felett átívelő, impozáns új autópályahidat.)

Keszthelyi István, Budapest