Végkiárusítás… Üres a főváros kasszája. Úgy tűnik, minden pénzt felemészt Demszky Gábor finanszírozhatatlan négyes metrója: a megalomán projekten tátongó lyukak elnyelik az utolsó ezüstkanalakat is. A forráshiány már az iskolákat sem kíméli. A TISZK (Területi Integrációs szakképző Központ) névre keresztelt hatékonyságnövelés jegyében oktatási intézményeket vonnak össze, úgynevezett integrált szakképző központokba zsúfolják a különböző szakmákat tanuló diákokat. Ez lenne a szakképzés kiemelt támogatása, amelyről a kormányzati kommunikáció regélt?

A közelmúltban a fővárosban 19 iskola épülete szabadult fel az összevonások következtében. Arról nem szól a hivatalos propaganda, hogy milyen hatással van a kényszerű összevonás a szakképzés színvonalára, noha nem nehéz belátni, más képzés kell egy leendő péknek, mint a jövő informatikusának. Az olykor negyven fő feletti osztálylétszám sem a képzés színvonalának emelését segíti elő. De mintha mindez nem számítana. Más érdekek vannak a háttérben: a nyílt szakmai viták mögött jól leplezett ingatlanüzletek húzódnak meg, arról pedig mélyen hallgatnak a felek, hogy hová vándorolnak az épületek, telkek eladásából befolyó milliók…

A zuglói Neumann János Szakközépiskola az Örs vezér terétől néhány percre, a HÉV-megálló közelében, a Sugár mögött helyezkedik el, hatalmas bevásárlóközpontok, irodaházak közelében, a város egyik legforgalmasabb, és az üzleti befektetők számára az egyik legfrekventáltabb területen.

Az iskola egy közepes állapotú panelépületben kapott helyet, első ránézésre nem sokat ér. Ám az ingatlan mégis hatalmas értéket képvisel: nem is annyira az épület, hanem sokkal inkább a telek mérete és földrajzi adottságai miatt. A Neumann János Szakközépiskola ugyanis egy nagyon jó fekvésű, 13 ezer négyzetméteres zuglói telken fekszik, ráadásul intézményi terület, vagyis beépíthető. Egy ilyen adottságú zuglói telek értékbecslők szerint akár 1-1,3 milliárdot is megér! És valakik talán már szemet is vetettek rá. Legalábbis minden jel erre utal…

A zuglói Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola fiatal intézmény: a korábbi általános iskolát 1988-ban vette át a fővárosi önkormányzat és négy osztállyal elindította a számítástechnikai szakképzést. Ma már a legkorszerűbb számítógépeken oktatják a programozást, a térinformatikát, a szoftverüzemeltetést, az iskolában teljes körűen kiépített modern informatikai rendszer segíti a képzést.

A Neumann kiváló diákokat nevel. Nemzetközileg elismert intézmény, világversenyeken kitűnő eredményeket értek el a diákjai. Itt tanult a néhány hete az USA-ban kitüntetett fiatal feltaláló, Rátai Dániel is. Emellett egy nagyon fontos feladatot is ellát a Neumann: az iskolában több mint egy évtizede foglalkoznak testi és érzékszervi fogyatékos gyerekek integrált nevelésével, oktatásával és informatikai képzésével. Vak, gyengénlátó, hallássérült és mozgásszervi betegségben szenvedő diákok mellett 1999 óta felveszik az egyéb betegségekben, súlyos cukorbetegségben szenvedő, gyógyult leukémiás, baleseti utógondozott diákokat is. A mozgáskorlátozott, nagyothalló diákok ép társaikkal együtt vesznek részt a tanórákon, a vakok számítógéptermi óráit speciális beszélőeszközökkel segítik külön termekben. A speciális képzéshez az alapvető tárgyi feltételek adottak: a földszinti területet akadálymentesítették.

Sor került a lapos tető szigetelésére, a Szemünk fénye program keretében pedig energiatakarékos világítótesteket szereltek fel. Átépítették a tornaterem szellőzőrendszerét, elektromos, besötétíthető ablakokkal szerelték fel, hogy filmvetítésre is alkalmas legyen. Rengeteget költöttek a nyílászárók cseréjére, és részben már a fűtésrendszer korszerűsítésére is. Az informatikai hálózat is kiépült, egyszerre akár 150 számítógép is működtethető, de mint mindennek, az elektromos hálózat terhelésének is vannak korlátai.

Néhány évvel ezelőtt még a zuglói iskolaépület bővítését tervezték: 2005-ben közbeszerzési eljárást indított Budapest Főváros Önkormányzata, amely során ajánlatot kért az épület bővítésének tervezésére, az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a beruházásra vonatkozó tervezői költségbecslés elkészítésére.

A nyertes pályázó a Hinterland Mérnöki Iroda Kft. lett, a tervezési munkáért 30 millió forintot fizettek a mérnököknek. Juhász Attilának, a Hinterland Mérnöki Iroda ügyvezető igazgatójának feltűnt, hogy senki nem kért tőlük nyilatkozatot arról, hogy a kivitelezés a terv szerint történt.

– 2005 tavaszán megnyertük a közbeszerzést, azonban csak ősszel kötöttek velünk szerződést. A kiviteli terv 2006 novemberében készült el, azt követően senki nem értesített minket arról, hogy ki a nyertes kivitelező – mondta a Demokratának a tervező iroda igazgatója.

A bővítés tehát nem valósult meg. De vajon mennyit költöttek eddig a Neumann épületére? Az intézmény vezetője, Fenyvessy Gábor tájékoztatása szerint a fenntartó Fővárosi Önkormányzat 2001-ben nyílászárókra és rézcsövekre körülbelül 70 milliót, 2003-ban burkolatfelújításra, a konyhára, a HACCP szabvány szerinti élelmiszer-biztonságra, valamint a tornateremre körülbelül 30 milliót, 2006-ban a tetőszigetelésre 9 milliót költött, az energiatakarékos izzók cseréjére pedig pályáztak a Szemünk fénye program keretében. Így a beruházás közvetlenül nem az intézményt terhelte. Ám még így is összesen több mint százmilliót fordítottak az elmúlt években az épület korszerűsítésére. Azért maradt még feladat bőven.

– Kevés az osztályterem – panaszolja Fenyvessy Gábor, hozzátéve, hogy korábban könnyűszerkezetes emeletráépítéssel tervezték az épület bővítését. – A mi elképzelésünk szerint egy saját kazán is jól jött volna, kiváltotta volna az egyre drágább távfűtést – tette hozzá.

Ám most mégsem ezek a fejlesztési tervek foglalkoztatják az intézmény vezetését: a fenntartó Fővárosi Önkormányzat oktatási ügyeinek vezetője, Ifi István a közelmúltban már a tantestületnek is bejelentette, hogy a fenntartó tervei szerint a Neumann számára a meglévő épület átalakítása helyett hosszabb távon egy másik iskolaépület adhat majd otthont. Vagyis a Neumannak előbb-utóbb költöznie kell. Az intézmény az idei tanévtől egy újabb telephellyel bővült, egy üresen álló Rippl-Rónai utcai épülettel. A tervek szerint a zuglói intézménynek ide, a Terézvárosba kell költöznie.

A Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola a tavalyi tanév végén kiköltözött ebből az épületből, a diákokat szétszórták, többségük a Dob utca közelében jár iskolába, az ottani integrált szakképző központba.

De miért kellett kiköltözniük a kvassaysoknak? Néhányan a diákok közül ma is visszajárnak a Rippl-Rónai utcába, felnéznek a régi alma máter patinás épületére, visszavágynak a régi iskola megszokott falai közé. Az épület azóta szellemház: nincs benne egy teremtett lélek sem. Elszorul a szíve mindenkinek az üres falak láttán. A portás is mondja, ő már csak felszámol, leltároz, őrzi a házat: itt van még néhány hátrahagyott dolog…

– Jó lett volna szállodának – súgja oda jól értesülten.

Csak hát azóta lefújták a kormányzati negyedet… A Rippl-Rónai úti épület ugyanis a meghiúsult kormányzati negyedtől alig pár száz méterre fekszik. Kormánynegyed nem lett, így azután szálloda sem lesz az iskolából. Üresen pedig mégsem állhat. Mi legyen vele? A kvassaysokat már nem lehet visszahozni. Megoldásként vetődött fel a Neumann, azok szemében, akik nem sokat bajlódnak a részletekkel: mindent kilóra, dekára, darabra mérnek. Mert belegondolt-e valaki abba, hogy hol fognak megállni a vak, mozgássérült gyerekeket szállító szülők autói a szűk utcában? Hogy mibe kerül az egyébként szép és patinás épület akadálymentesítése? És miért költöttek a zuglói iskolára súlyos milliókat, ha azután elköltöztetik onnan az intézményt?

Ifi István, a Fővárosi Önkormányzat oktatási ügyosztályának vezetője szerint a Neumann épülete egy rossz állapotú panelépület, amelyre rengeteget kellene költeni. És amit eddig költöttek rá? Ifi úr szerint a korszerűsítések csak a működtetés feltételeinek biztosítását célozták. Csakhogy az energiatakarékos izzók, a szigetelés és a nyílászárócsere épp hogy hosszú távon térül meg. Nincs pénz, de ehhez képest a Rippl-Rónai úti épületet előbb fel kell újítani ahhoz, hogy odaköltözhessenek a gyerekek.

Kucsák Lászlótól, a Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának alelnökétől megtudtuk, hogy az utóbbi időben több volt iskolaépületet vontak be az értékesítési körbe, a Neumann jelenlegi épülete a hivatalos verzió szerint még nincs átvéve a forgalomképes ingatlanok körébe. Jelenleg tehát nem lehet elidegeníteni, azonban nem zárható ki, hogy ezt tervezik.

– A Rippl-Rónai úti épületre szerintük százmilliót, míg a Neumann jelenlegi zuglói épületére egymilliárdot kellene fordítani – ismertette lapunkkal a főváros szabad demokrata vezetésének álláspontját a fideszes városatya, aki szerint a fővárosnál minden pénz elvész valahol a négyes metró alagútjában.

Egymilliárdot kellene költeni a Neumann épületére, miközben százmillióból felújítható az új telephely? Ez nyilvánvalóan teljes képtelenség. A Neumann most is működik, a Kvassay volt épülete pedig üresen áll. A műemléki jelentőségű területen található épület átalakításához ráadásul a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges. Mennyibe kerül vajon az épület akadálymentesítése, a parkolás biztosítása, a vak, mozgássérült, gyengénlátó, kerekesszékes diákok fogadásának biztosítása a szűk utcában, abban az épületben, amelyben a bejáratnál közvetlenül hat lépcsőfokon lehet eljutni a magasföldszintre? Mennyibe kerül vajon az internet-, intranethálózat kiépítése úgy, hogy egy időben legalább 150 gép működni tudjon? Mennyibe kerülnek az általános felújítási munkák a lelakott épületben, a festés, a nyílászárócsere, a mosdók, öltözők felújítása az érvényes szabványok szerint? Hogyan lehet megoldani az étkeztetést, amikor a Rippl-Rónai utcában nincs konyha, a neumannos diákok jelentős része, 150 fő az iskolában étkezik? Megoldható mindez százmillió forintból akkor, amikor csak a tervezés költsége 2005-ben meghaladta a 30 milliót?

És ugyan mire kellene egymilliárdot költeni egy jól működő, a gépészeti, illetve fűtésrendszertől eltekintve korszerű, bár terembővítésre szoruló épület esetében? Ez egész egyszerűen nem igaz. Mire jó akkor ez az egész? Mire volt jó a kvassaysok kiköltöztetése? A 19 iskolaépület felszabadítása? Úgy tűnik, hogy a szabad demokrata városvezetés előtt már csak egyetlen cél lebeg: eladni, kiárusítani, időt nyerni, késleltetni azt a pillanatot, amikor be kell jelenteni, hogy a súlyosan eladósodott Budapestet már nem lehet megmenteni a csődtől. Valakinek pedig lesz majd egy remek zuglói telke, amire pompás lakóparkot vagy luxus irodaházat lehet majd fejleszteni. Mélygarázzsal.

Hernádi Zsuzsa

Jogutóddal megszüntetett fővárosi szakképző intézmények

1.) Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium, XIV. ker. Budapest, Dózsa György út 25–27.

2.) Bőrfeldolgozó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, IV. ker. Budapest, Baross u. 39.

3.) Dekoratőr Iskola, VIII. ker. Budapest, Szentkirályi u. 7.

4.) Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, IV. ker. Budapest, Megyeri út 45. *

5.) Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola, XI. ker. Budapest, Körösy József u. 3.

6.) Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola, II. ker. Budapest, Jurányi u. 3.

7.) Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola, VII. Budapest, Murányi u. 10. *

8.) Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskola, IX. ker. Budapest, Gyáli út 25/a.

9.) Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola, II. ker. Budapest, Jurányi u. 1.

10.) Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, XI. ker. Budapest, Fehérvári út 159.

11.) Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, XI. ker. Budapest, Fehérvári út 10.

12.) Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola, VII. ker. Budapest, Hernád u. 52. *

13.) Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnázium, III. ker. Budapest, Bécsi út 134.

14.) Szentágothai János Egészségügyi Szakképző Iskola, VIII. ker. Budapest, Könyves Kálmán krt. 84.

15.) Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, VI. Budapest, Rippl-Rónai u. 26. *

16.) Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola, IX. ker. Budapest, Friss u. 2.

17.) Mérei Ferenc Szakiskola, XXI. ker. Budapest, Táncsics M. u. 84.

18.) Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, XV. ker. Budapest, Ady E. u. 31-33. *

19.) Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, IX. ker. Budapest, Soroksári út 75–77. *

A *-gal jelölt iskolaépületek eladhatók: bekerültek a forgalomképes fővárosi ingatlanok körébe