– Hol tart most a 2006 szeptemberében és októberében történt ügyek vizsgálata?

– Talán nem árt, ha két évvel a történtek után újra elmondom, hogy 2006-ban független jogászokból azért hoztuk létre a Civil Jogász Bizottságot, mert azt láttuk, nem biztosított a tüntetések kapcsán történtek pártatlan vizsgálata. Az október huszonharmadikai gyalázat után Gyurcsány Ferenc Gönczöl Katalin vezetésével felállított egy munkacsoportot, de éreztük, hogy ez a testület nem fogja elfogulatlanul vizsgálni az eseményeket. Gönczöl Katalin ugyanis felkészült jogtudós, ám politikai kötődése is jól ismert. Mi egyfajta ellensúlyként kezdtünk dolgozni, és azzal kezdtük a munkát, hogy meghallgattuk a bántalmazottakat, sértetteket, ezt a másik munkacsoport nem tette meg. Hogy nem hiábavaló a munkánk, az már a kezdet kezdetén kiderült, hiszen sok érdekességet tudhattunk meg.

– Mik voltak ezek?

– Meghallgattuk például a Fidesz főrendezőjét, Varga Szilviát, aki az október huszonharmadikai megemlékezés lebonyolításáért felelt. Ő mesélte el, hogy amikor felhívta Lapid Lajost, a BRFK főkapitány-helyettesét, és kérte a törvényben előírt védelmet, Lapid úr válasza az volt, hogy „én nem beszélek veled” és lecsapta a telefont. Többet ezután nem volt elérhető. Ilyen esetekben ráadásul ki kell rendelni egy rendőrtisztet is, aki a rendezőkkel tartja a kapcsolatot, ha netán valamilyen beavatkozásra, fellépésre lenne szükség, de ez a rendbiztos is elérhetetlen volt, amikor az ünnepség után a rendőrség rátámadt a békés megemlékezőkre. De emellett, ahogy gyűltek az információk, világosan kiderült, hogy a hatalom október huszonharmadikán visszaélt a helyzetével. Tapasztalatainkat 2007 februárjában könyvben összegeztük.

– Ebből kiderült, hogy nem csupán október huszonharmadikán, de előtte, szeptemberben is komoly hibák, szabálytalanságok történtek.

– Ez pontosan így van. A tévészékház ostromakor történt súlyos rendőrségi hibákat egyébként az Ignácz tábornok úr által készített belső vizsgálat is alátámasztotta. Ezek a tények azonban sajnos nem érdekelték a kormányfő által felkért Gönczöl-bizottságot, mert az ő jelentésük semmi másra nem volt jó, csak a felelősség szétterítésére. Mindenkit felelőssé tettek, még a köztársasági elnök urat is, egyetlen embert mentettek fel, Gyurcsány Ferencet. Neki csupán annyit róttak fel, hogy nem mérte fel az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalának következményeit. Ez azért érdekes mondat, mert ha értelmezzük, akkor ebből az derül ki, hogy a kormányfő szándékával egyezett a beszéd nyilvánosságra kerülése, csak nem számolt azzal, mit válthat ki mindez a közvéleményből.

– Visszatérve a rendőri brutalitásra: alig-alig lehet perekről, felelősségre vonásról hallani. Ezekről csak a közvélemény nem értesül, vagy tényleg ilyen kevés ítélet született eddig?

– Sajnos tényleg ilyen kevés eredményt tudnak felmutatni a hivatalos szervek, amit tűrhetetlennek tartok. Nem csupán a miniszterelnök felelősségét nem boncolgatják, de a rendőri vezetését sem.

– Milyen lezáratlan ügyek vannak?

– Induljunk ki szeptember tizennyolcadikától, a tévéostrom napjától. Máig nem tudni, mi az oka és ki a közvetlen felelőse annak, hogy a Magyar Televízió épületét nem sikerült megvédeni. Holott a Szabadság téri épületet komoly rácsszerkezet védi, a székház közelében pedig jelentős rendőri csapaterő vonult fel. Hogyan nyithatták fel a tüntetők a rácsokat, ha nem volt náluk erre alkalmas eszköz? Hogyan lehetséges, hogy olyan embereket öltöztettek gyakorló ruhába és állítottak a bejárathoz, akiknek nem volt ilyen tapasztalatuk, és miért nem engedték a székház köré telepített csapaterőket, hogy a segítségükre siessenek? A helyszínen lévők hiába kértek ugyanis segítséget, a várakozóknak parancsban tiltották meg, hogy odamenjenek. Persze az is érdekes kérdés, miért vittek ennyi rendőrt a Szabadság térre már azelőtt, hogy a tüntetők átvonultak, ha előző nap semmilyen támadás, tüntetés nem volt a köztévénél, és utána ráadásul nem is vetettek be mindenkit, aki a helyszínen vagy közvetlen közelében volt. És még egy érdekesség: megengedhetetlen az is, hogy az ostrom alkalmával az egyik rendőr 28 darab éles lőszert lőtt ki. Az egyik, tárazási hiba folytán elejtett lőszert találta meg később Császár Attila, a Hír TV riportere. Kérdezem, ki adott ki az egyik rendőrnek éles lőszert és mi volt a cél? Hozzáteszem, az erőszaknak nincs helye, sem a civilek, de a törvényben megengedett kereteken túl a rendőrség részéről sem.

– A következő napokban aztán több más furcsaságot is láthattunk.

– Ez így van, több kirívó esetről is tudunk, amikor kisebb rendőri csapatok a városban mászkálva törvénysértő egyéni akciókat folytattak. Egy fiatal pár például azt mesélte, hogy a Duna-parton ültek, beszélgettek, csókolóztak, amikor odamentek hozzájuk a rendőrök, elkérték az irataikat, aztán a lány táskáját, benne a papírjaival, valamint a fiú cipőjét a Dunába dobták, majd előállították őket. Aztán olyanról is tudunk, a rendőrök bementek egy sörözőbe, kiparancsolták onnan az embereket, és amikor a vendégek az utcára értek, az ott sorfalat álló rendőrök ütötték őket, ahol érték. De ez csak két kirívó példa a sokból. Az már csak hab a tortán, hogy mint tudjuk, a rendőrök a szeptember–októberi események során nem viseltek azonosító számot. Szomorúnak tartom, hogy annak idején Gergényi Péter, a rendőrségi törvény előírásaival szemben, arra hivatkozott, hogy a parancsnokoknak joguk volt levetetni bizonyos esetekben az azonosítót. De még két héttel ezelőtt is hasonlóan nyilatkozott az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága előtt Bencze József főkapitány úr, aki egyébként több pozitív lépést is tett a rendőrségnél.

– Szeptemberben is voltak tehát törvénytelenségek, az október huszonharmadikai véres események azonban még ezeket is túlszárnyalták.

– Máig kérdés, hogyan történhetett meg, hogy a Fidesz bejelentett rendezvényéről békésen távozók találkozhattak az engedély nélkül tiltakozók csoportjával, mint ahogy nincs még felelőse annak sem, miért lépett fel olyan brutális keménységgel a rendőrség. Egy jellemző példa: olyan Bock puskákat használtak, amelyeknek akkora erejük van, hogy szakértők szerint 30-40 méterről célzott lövést lehet velük leadni. Ezekkel a fegyverekkel fejre, felsőtestre céloztak a rendőrök a gumigolyókkal, amit nem lett volna szabad. Ráadásul ezeket a puskákat csak felfegyverkezett, erőszakos ellenállást tanúsító személyekkel szemben lehetett volna alkalmazni, de itt erről szó sem volt. A fényképfelvételeket tanulmányozva kiderült az is, hogy olyan gépkarabélyok is voltak a rendőröknél, amelyek még annak idején a Munkásőrségnél voltak rendszeresítve, és amelyek az AK–47-eseknél is veszélyesebb fegyverek. Ez a fegyvertípus nincs ott a törvényben engedélyezett eszközök között, ezek használatához az országos rendőrfőkapitány külön engedélye kellett. Miért engedélyezte ezt Bene úr? És a volt főkapitány hol van most, miért nem veti fel senki az ő felelősségét? Mindezeken kívül persze sok más törvénytelenség volt, úgy hiszem, mindannyian emlékszünk a szörnyű képekre, ahogyan a rendőrség ártatlan emberekre támadt, és nagyon sokan szenvedtek sérüléseket a gumilövedékek, a könnygázgránátok és az ütések miatt.

– Önök komoly és alapos vizsgálatot végeztek, egy jogállamban azonban a törvénytelenségek elkövetői a vizsgálat után büntetésre számíthatnak. Ahogy azonban ön is említette, a bíróságok és az ügyészségek bántóan kevés ítéletet hoztak eddig. Várható még, hogy a felelős döntéshozóknak felelniük kell?

– Mi, úgy érzem, valóban megtettük a kötelességünket. Vizsgálatainkra alapozva feljelentést tettünk a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, ám ez három napon belül elutasította a feljelentést. Gyurcsány Ferenc felelősségével kapcsolatban pedig a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalban tettünk feljelentést, ám ez is hasonló sorsra jutott. Holott a törvény kimondja: a miniszterelnök a szakminiszter útján jogosult a rendőrség úgymond kézi vezérlésére, természetesen a jogszabályi kereteken belül. A rendőrségi törvény még egyedi utasításokra is feljogosítja a mindenkori kormányfőt. Október huszonharmadikán is politikai döntés kérdése volt, kik ellen és hogyan lépnek fel a hatóságok. Ezt alátámasztja az is, hogy a hírek szerint aznap délután összeült a nemzetbiztonsági tanács is, amelyet Gyurcsány Ferenc vezet. De az ő szerepéről a történtekben nem akarnak tudomást venni. Mindenesetre nagyon bízom benne, hogy előbb-utóbb a törvénytelenségek elkövetőinek felelniük kell. Ugyanakkor nem voltunk naivak: tudtuk, hogy nem a jelennek, hanem a jövőnek dolgozunk.

Bándy Péter

DR. VÖLGYESI MIKLÓS

1934-ben született Budapesten.

1957-ben végzett az ELTE jogtudományi karán, ezután a PKKB-n (Pesti Központi Kerületi Bíróság) volt fogalmazó, 1959-ben tett szakvizsgát.

1960-tól a PKKB-n volt bíró, a vagyon elleni és a közlekedési büntető ügyek percsoportjában ítélkezett, majd 1977-től a Legfelsőbb Bíróságon volt előadó bíró. A rendszerváltozás után kapott bírósági tanácselnöki kinevezést, 2004-ben ment nyugdíjba.

A Közlekedési Bírák Egyesületének alapító elnöke.

2006-ban egyik alapítója és társelnöke volt a Civil Jogász Bizottságnak.