„Putyovka v ad”, vagyis beutaló a pokolba – így nevezik az ukránok a katonai behívót. Egykoron, a „dicsőséges Szovjetunió” idején nagy megtiszteltetésnek számított, amikor valaki putyovkát, azaz ingyenjegyet kapott valamelyik szanatóriumba, esetleg üdülőbe, ahol két hetet eltölthetett a családjával. Persze ezeket nem vesztegették csak úgy mindenkire.

Hirdetés

A munka hősei és a megbízható elvtársak privilégiuma volt e szocialista vívmány. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén a legmenőbb putyovkának a Krím félszigeti jutalomnyaralás számított Szudák vasúti üdülőjében, de népszerűek voltak az odesszai, valamint a kárpátaljai szanatóriumok is – ismerteti a Magyar Nemzet.

A nemes egyszerűséggel csak putyovkának elnevezett ukrán katonai behívóparancs már korántsem számít olyan népszerűnek, mint szovjet elődje. Nevét is csak annak köszönheti, hogy, bár az ukrajnai helyzet siralmas, a nép a jelenlegi szürreális helyzetben is megpróbálja humorral túlélni azt.

Kegyetlen mozgósításba kezdtek a hatóságok

Az elmúlt napokban kegyetlen mozgósításba kezdtek a katonai hatóságok Ukrajnában. A különböző megyékbe több száz fős, jól felfegyverzett kommandókat küldött a kijevi vezetés, ahol felforgattak mindent. A sisakos, golyóálló mellényes, gépfegyveres sorozók nem szégyenlősködtek Kárpátalján sem, ahova a helyi – részben még szabad – sajtó értesülései szerint 250-en érkeztek.

Először Ungvár, Munkács, Beregszász és Huszt edzőtermeibe törtek be váratlanul hadkötelesek után kutatva, majd ezt követték az éttermek, a szupermarketek, a benzinkutak és termálfürdők. A 18 és 60 év közötti férfiakat kérdés nélkül magukkal vitték.

Az sem zavarta őket, hogy sok esetben az általuk a lezárt intézményekben nők és gyermekek rémültek halálra az akcióktól.

A helyi elitet is váratlanul érintette a razzia

A december eleje óta tartó razzia a helyi elitet is váratlanul érintette, ők ugyanis mindent megpróbálnak megtenni annak érdekében, hogy ne kelljen bezárni a vállalkozásaikat. A szovjet megszállásra hajazó akciók után azonban csak kevesen mernek étterembe vagy éppen termálfürdőbe menni.

Az eddigi legdurvább eset a magyar határtól alig pár méterre fekvő mezőkaszonyi termálfürdőben zajlott le, amikor több tucat katona szállta meg az intézményt. Először az onnan kivezető utakat zárták le, majd bementek az öltözőkbe és a szobákba is, ahol hadköteleseket kerestek. A személyzetet, akiktől a szállodai szobák kulcsait követelték, még börtönnel is fenyegették, miközben oroszul káromkodva üvöltöztek velük. Az egyik recepciós rosszul is lett.

Az egyenruhások az intézményből több férfit is magukkal hurcoltak. A fürdő másnap közzétette a biztonsági kamerák felvételeit, a bejegyzésükben pedig többek mellett ezt írták:

„A kárpátaljaiak nem állatok! Nem engedjük meg ezt a hozzáállást a helyeikhez!”

Míg az Európai Unióba igyekvő Kijevben, valamint Belső-Ukrajnában megszokott az ügyek intézésénél a hasonló brutalitás, addig a valóban Európában lévő Kárpátalján nem. Bár a helyieknek 1944 óta komoly tapasztalatuk van a keleti barbár viselkedést illetően, a XXI. században mégsem ezt várják el attól az államtól, amelynek megvédenie és nem elrabolnia kellene őket. Ráadásul helyi pletykák szerint hamarosan úgynevezett katonai kommendánsokat neveznek ki a járásokban, akik bírósági határozat nélkül is dönthetnek majd arról, hogy melyik portára mehetnek fel és tarthatnak házkutatást a toborzók.

A nőket is besorozhatják

Marjana Bezuglaja, a Nép Szolgája kormánypárt képviselője a minap tette közzé azt a legújabb mozgósítási törvénytervezetet, amit a kijevi honatyák még december végéig el kívánnak fogadni.

Ennek értelmében számos eddigi kedvezmény szűnik meg. Nagyon sokan elveszítik a katonai felmentésüket, illetve ezentúl – amennyiben elfogadják, úgy – nyilvántartásba vehetik és besorozhatják a nőket is.

Szemelvények a törvénytervezetből:

  • Halasztást igen, de teljes felmentést nem kaphatnak azok, akik 30 éves korukig megszakítás nélkül tanulnak felsőoktatási intézményben, a tudósok és a teljes munkaidőben dolgozó tanárok.
  • Megvonják a korábbi parlamenti képviselők felmentését, arra csak a jelenlegi honatyáknak lesz joga.
  • Megvonják a halasztás jogát, és katonai nyilvántartásba veszik a rendőröket, a gazdasági rendőrség munkatársait, és a büntetés végrehajtásban dolgozókat is.
  • Felfüggesztik a határozott idejű sorkatonai szolgálatot, minden sorköteles átkerül a tartalékos állományba.
  • Minden 18 és 25 év közötti ukrán állampolgár számára bevezetik a legfeljebb három hónapig tartó kombinált katonai alapkiképzést.
  • Az önkormányzatoknak kötelességük a mozgósítás elősegítése, bárki gépjárművét elkobozhatják.
  • A mozgósítást elkerülők jogainak korlátozása, a rendőrség komolyabb szerepet kap a mozgósításban.
  • A hadköteleseknek kötelezően meg kell adniuk a valós lakcímüket a munkáltatójuknak, kötelező orvosi vizsgálatokon kell átesniük a mozgósítás során, önként meg kell jelenniük a helyi okmányhivataloknál, adategyeztetésre.
  • Hadiállapot idején kötelező lesz a katonakönyvet mindenkinek magánál tartani.
  • Eltörlik a korlátozottan alkalmas meghatározást, ezentúl vagy alkalmas valaki vagy nem a szolgálatra.
  • Behívó vehető/adható át: a hadkiegészítő parancsnokságon a hadkiegészítők által a lakcímen, a munkahelyen, a közterületeken és a közösségi helyeken is a hadkiegészítők és a rendőrség által.
  • A leszerelés várhatóan 36 hónap után történhet meg.
  • A nőknek kötelezően katonai nyilvántartásba kell vetetniük magukat.
  • A nőknek katonai alapkiképzésen kell átesniük.
  • Hadiállapot idején a nők is katonai szolgálatot teljesítenek (harci feladatot csak önkéntesen, beleegyezéssel).
  • A nők csak abban az esetben mentesülnek a szolgálat alól, amennyiben terhesek vagy kiskorúról gondoskodnak.

A nők mozgósítása tehát azt jelzi, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő továbbra sem gondolkodik tűzszünetben és béketárgyalásokban. Az ígéretek szerint viszont a szebbik nem képviselői első körben a hátországban fognak szolgálni.

Hasonló ígéretek azonban már a háború kitörése után is elhangzottak, amikor az ukránokat arra biztatták, hogy jelentkezzenek a helyi területvédelmi egységekbe, azokat ugyanis nem küldik a frontra. Miután azonban feltöltötték a területvédelmi állományt, Kijev jogszabályban rögzítette, hogy frontszolgáltra küldik őket. Emiatt félő, hogy a jelenlegi mézes-mázos ígéretek ellenére ugyanez lesz a nők sorsa is a mozgósítás után.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.

Korábban írtuk