Gyakorlatilag minden megújuló energiaszektorban a megrendelések folyamatos és nagyarányú növekedéséről számolnak be a forgalmazók. Nem csoda. A befektetések megtérülési ideje egyre rövidül, miközben sokak számára ezek a fejlett technológiák olcsóbbak, mint a közművesítés.

Az építkezések során a tulajdonosok vagy a beruházók egyre gyakrabban választanak alternatív fűtési megoldást, hiszen egy átlagos háztartásban az összes energiafelhasználás háromnegyedét a fűtésre költjük, noha az évnek csupán a felében fűtünk. Ráadásul egy magyar háztartás másfélszer annyi energiát használ e célra, mint az unió más országainak lakói, így a leggyorsabb és legelőnyösebb befektetés mindenképp a szigetelés és a nyílászárók cseréje (lásd erről bővebben: Magyar Demokrata 2008/24), csak ezután érdemes a megújulókba belevágni.

A Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében most megújuló energiákkal kapcsolatos beruházásokra lakásonként/családi házanként a beruházási költség 30 százalékára, legfeljebb 1,2 millió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, a felvehető maximális hitelkeret pedig hárommillió forint. De érdemes belevágni?

Ami a leginkább megéri

A földhőből energiát nyerő hőszivattyú hazánkban éppen ellentétes jelentéstartalommal bír, mint Európa nyugati, vagy akár lassan a térségbeli részén. Itthon a gazdagok környezetvédő hóbortjának tartják, miközben külföldön a szegények fűtéseként terjedt el, mivel jóval olcsóbb energiát jelent a gázhoz képest, és földbe temetett tartozékainak élettartama legalább olyan hosszú, mint magáé az épületé (hőszivattyúról lásd bővebben: Magyar Demokrata, 2006/5). Úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas hűtőszekrényt: a szekrény a talaj, míg a hátsó, forró csőkígyó a ház padló- vagy falfűtése, s nyáron mindez megfordítható néhány gomb megnyomásával. A hő forrása ugyan lehet talaj, víz és levegő is, aminek hőmérsékletét a kompresszor megemeli a kívánt hőfokra, de minél kisebb hőmérsékletkülönbséget kell áthidalni, annál gazdaságosabb a rendszer. Ezért a lakóházaknál leginkább a talajba, 80-100 méter mélyre fúrt, U alakú szondák jöhetnek szóba (a termálvíz ritkán adott), ilyen mélyen állandó, 15-16 Celsius-fokos hőmérséklet van. A szondában keringő folyadék hőmérsékletét használja a hőszivattyú, ami egy kilowatt áram felhasználásával éves átlagban négy és fél kilowatt vagy még több hőenergiát nyer ki a földből. Tehát a kifizetendő energiamennyiség legalább negyedakkorára csökken, s az ára a villanyszámlán jelenik meg, a házra nem kell kémény sem.

A megújulók közül ez a leggazdaságosabb befektetés, amely ki tudja váltani egy épület teljes fűtését, hűtését és melegvíz-ellátását. Nem csoda, hogy szerte a világon sebesen terjed, csak éppen Magyarországon nem, ahol pedig a legkedvezőbb az úgynevezett geotermikus gradiens, vagyis lefelé haladva kétszer olyan gyorsan melegszik a földkéreg, mint máshol.

– Csehországban 2006-ban tízezer darab hőszivattyút helyeztek üzembe, Ausztriában nyolcezret, míg nálunk csak pár százat – mondja Fodor Zoltán, a Geowatt Kft. ügyvezető igazgatója. – Az élen természetesen a svédek járnak, ahol az új építésű házak kilencven százaléka hőszivattyús, de Németországban is 30-40 ezer a beépített készülékek száma évente. Európában az utolsók között vagyunk, s itthon inkább csak nagyobb cégek vállalkoznak erre a megoldásra, vagy olyan magánemberek, akiknek telik környezetvédelmi megfontolásokra is. Noha külföldön elsősorban takarékossági szempontokból használják a hőszivattyút.

Valóban drága beruházás, ebben az esetben is igaz, hogy pénzt csak pénzzel lehet csinálni.

Egy 120 négyzetméteres, új építésű ház esetén az Alföldön elég egy százméteres furat (itt nagyon jó a geotermikus gradiens), míg Budapest környékén két nyolcvanméteres kell. Ennek ára a hőszivattyúval, a melegvíz-tartállyal és a kivitelezéssel együtt 3,2-3,5 millió forintba kerül, s ehhez járul mintegy hatvan négyzetméternyi falfűtés kiépítése, aminek az ára nagyjából 900 ezer forint. Ha ezt összehasonlítjuk a gázzal történő fűtés esetén a kémény, a gázkazán és a két légkondicionáló – kivitelezéssel együtt – 1,5 millió forintos árával, akkor a hőszivattyú többletköltsége az épület nagyságától függően 4-8 év alatt térül meg a fűtés számláján, ami a téli hónapokban 15-22 ezer forint lesz a szigetelés minőségétől függően.

Felújítás esetén bonyolultabb a helyzet, mivel feltehetőleg nincs falfűtés, ezért a radiátorokat ki kell cserélni fancoilra. Ez egy ventilátoros radiátor, amelynek hőleadása jóval hatékonyabb, mint egy átlagos fűtőtesté, alacsonyabb hőfokkal is be tudja fűteni a helyiséget, tehát használatával kisebb lesz a földhő és a fűtés hőmérséklete közti áthidalandó különbség. Ez radiátoronként 70-80 ezer forintba kerül. Nagy előny, ha van padlófűtés, ami kiegészítő szerepet tölthet be, tovább csökkenti a fűtési hőt, de a hűtésben nem tud részt venni, szemben a fan-coillal. A meglévő épületek esetében így összesen négymillió forintra tehető a kiépítés költsége, s mivel itt nem hasonlíthatjuk össze a gázos beruházás árával, a megtérülési idő jóval magasabb, 10-15 év. Viszont a kiépített fűtő-hűtő rendszer föld alatti, költségesebb része mondhatni korlátlan ideig működik, hozzá sem kell nyúlni, míg magát a készüléket 20-25 évente kell lecserélni.

Egy 15 lakásos tömbház felújítása esetén lakásonként 1,2-1,3 millió forintba kerül mindez. Egy ekkora házhoz 6-8 furat kell, amit egymástól 6-8 méter távolságra, sakktáblaszerűen helyeznek el, vagyis nagyjából 15×15 méteres területre van hozzá szükség. Az önkormányzatok általában megengedik – például Pécsen, Kecskeméten –, hogy egy ház ilyen célból használjon önkormányzati tulajdonú területet, hiszen a felszínen továbbra is elhelyezkedhet park, járda vagy út.

Természetesen új építésű lakóházaknál ez a kérdés kevésbé jelent problémát, itt a ház alá helyezik el a furatokat. A Geowatt Kft. megrendelői között egyébként hatvan százalékban társasházakat építő cégek állnak, de ezenkívül uszodának, irodaháznak és egy sátoraljaújhelyi egészségügyi centrumnak is létesítettek már hőszivattyús rendszert.

Süss fel…

A napkollektorok iránt az utóbbi időben szintén megnőtt az érdeklődés, mivel ez kisebb összegű beruházás, ezenkívül szélesebb körben ismert megoldás. Hazánkban évi kétezer óra direkt és kétezer óra szórt napfénnyel lehet számolni, ami nagy lehetőségeket rejt, tekintve, hogy a napenergia hasznosításában élen járó országokban, így Ausztriában, Németországban, Dániában, Svájcban mind alacsonyabb ez az érték, ennek ellenére Csehországban, Lengyelországban is jóval nagyobb arányban fogynak a napkollektorok, mint nálunk.

– Nincs az egész piacra vonatkozó adat, de évente mintegy 30-50 százalékkal nő a felszerelt napkollektorok négyzetmétere Magyarországon, a mi cégünknél évente negyven százalékkal nő a vásárlások száma – mondja Varga Pál, a Naplopó Kft. ügyvezető igazgatója. – Dinamikusan fejlődő iparágról van szó, megrendelőink között nagyrészt háztulajdonosok vannak, de szállodákra, áruházakra, kollégiumokra is szereltünk fel kollektorokat, viszont társasházakra és panelépületekre ritkán, mert a lakók nehezen szánják rá magukat a közös beruházásra.

A használati meleg víz készítésére az éves gázfelhasználás körülbelül húsz százaléka megy el, s ennek hatvan százalékát tudja kiváltani egy napkollektoros rendszer, vagyis a háztartás teljes hőszükségletének 12 százalékát képes fedezni.

Egy négyfős, átlagos család számára hat négyzetméternyi napkollektor javasolt erre a célra, amihez egy hőcserélős, háromszáz literes melegvíz-tároló kell, mindez a többi tartozékkal, illetve a munkadíjjal együtt összesen egymillió forintba kerül. Ha eddigi bojlerünket lecseréljük napkollektorra, a megtérülési idő villanybojler esetén a nappali áram árával számolva 5, éjszakaival 10 év, viszont a gázbojlernél a gáz jelenlegi árával számolva 13 év. A napkollektorok élettartama egyébként 25-30 év, tehát legalább kétszer behozzák az árukat, de valószínűleg többször is, mivel a gáz ára továbbra is nőni fog. Ha pedig új építés során választjuk a bojler helyett a napkollektort, akkor csak a különbözetet kell behozni, vagyis a megtérülési idő rövidebb, hiszen a gázbojler ára a beszereléssel együtt 180-200 ezer forintba kerül, míg a villanybojler esetében 50-80 ezer forinttal kell számolnunk.

Fűtéskiegészítés céljából pedig, akárcsak a hőszivattyú esetében, a napkollektorokat is ott érdemes alkalmazni, ahol nincs szükség magas előremenő hőmérsékletre, tehát van fal- vagy padlófűtés, esetleg fan-coilos radiátor. Egy 120 négyzetméteres családi ház esetében e célból tíz-húsz négyzetméternyi napkollektor javasolt, amely az átmeneti időszakokban közel száz százalékban fedezi a fűtést, míg télen csak szerény kiegészítő szerepet tölthet be. Egy kevésbé jól szigetelt házban mindez 15-30, míg egy jól szigeteltben 30-50 százalékos fűtésienergia-megtakarítást jelent. Mivel azonban a nyáron termelt energia kárba vész, ekkora felületet elsősorban azoknak érdemes vásárolni, akik például egy medence felfűtésére is tudják hasznosítani. Ebben az esetben éves szinten akár 60-70 százalékos megtakarítás is elérhető a háztartás összes hőigényét tekintve, a beruházás ára pedig 1,5-3 millió forint.

Tiszta, meleg levegő

Egy átlagos energetikai célú felújítás után már ajánlott az úgynevezett hőcserélős szellőztetőrendszer, hiszen ekkor már alacsony a falak és a nyílászárók hőátbocsátási értéke, vagyis kevésbé valósul meg a természetes légcsere. Tehát gyakori szellőztetésre van szükség, amivel viszont hűl az épület, s az így beengedett levegőt gázzal kell felfűteni. A pusztán két ventilátor erejével működő hőcserélős szellőztető rendszerben azonban 16 fokosra emelkedik a kinti akár mínusz 15 fokos levegő is, mielőtt a helyiségekbe kerül.

– Egy rosszul szigetelt házban a hőveszteségnek csak tíz százaléka származik a szellőztetésből, ám egy energetikai szempontból jó házban ez az arány már ötven százalék – mondja Sümeghy Péter, az Energotrade Kft. mérnöke. – Ennek majdnem a teljes egészét vissza lehet nyerni a rendszerrel, tehát az egész ház hőigényének 30-40 százaléka spórolható meg. Ez jelentős energiamegtakarítás, de megtérülési időt nehéz számolni, hiszen lehetetlen megmondani, hogy valaki mennyi levegőt enged be, amikor ablaknyitással szellőztet. A legelső megrendelőinket néhány éve nem is a megtakarítás motiválta, hanem a rendszer egy másik előnye, miszerint magában a berendezésben van porszűrő, ami lehet akár pollenszűrő is. Ezekben a családokban ez hatalmas segítség volt az asztmás, illetve allergiás gyerekeknek.

A telepítés ára egy 120 négyzetméteres otthon esetében 1-1,5 millió forint a helyiségek elhelyezkedésétől függően, talajhőcserélővel együtt félmillió forinttal drágább. Ez utóbbi lényege, hogy a talajban két méter mélyen és 20-30 méter hosszan elhelyezett csöveken megy át a levegő, ahol mindig 8-9 Celsius-fok van. Így télen már eleve melegebb, nyáron pedig hidegebb levegő érkezik a hőcserélős rendszerbe, s azután a helyiségekbe. Ennek leginkább nyáron van nagy előnye, hiszen 19-20 fokos levegő kerül a házba, tehát nincs szükség légkondicionálóra. A porszűrőnél sűrűbb pollenszűrő beépítése pedig 100-200 ezer forinttal növeli a költségeket, mert a nagyobb légellenállás miatt nagyobb gép szükségeltetik a működtetéshez.

Az Energotrade cég – amely a dunaújvárosi Solanova projektben is dolgozott (Magyar Demokrata, 2008/14) – megrendelői között hatvan százalékban új építésű, negyven százalékban felújított házak és lakások tulajdonosai vannak, és megrendeléseik száma tavalyhoz képest idén két és félszeresére nőtt.

A vadonban

– A zöld áram termelése leginkább ott éri meg, ahol nincs vezetékes áram, mert drágább lenne a hálózat kiépítése, mint amennyibe egy megújuló rendszer kerül – mondja Szládek Gergely, az Infinity Project Bt. ügyvezető igazgatója. – Elsősorban ilyen megrendelőink vannak, de újabban egyre többen érdeklődnek a vezetékes árammal rendelkező háztulajdonosok közül is, sőt sűrűbben hívnak minket a környező országokba is felmérni, áram- vagy melegvíz-ellátó rendszereket telepíteni.

Szélenergiában leginkább a dombos, hegyvidéki tájainkon (például Somogy-Zala, Tolna, Baranya, Veszprém megyékben), nyílt, alföldi jellegű terepeken (Kis-Alföldön, Nagy-Alföldön, a Viharsarokban), valamint folyók és tavak mellett érdemes gondolkodni, vagy az egyéb, érezhetően szeles helyeken. A háztartási méretű szélturbinák teljesítménye 300 wattól 20 kilowattig terjed, s az általuk termelt áram akkumulátorblokkra tölthető, ahonnan inverter segítségével a 230V-os áram felhasználható (mintegy szünetmentes tápként is alkalmazható) vagy egyszerűen betáplálható a hálózati rendszerbe, amikor nincs rá szükség. Az utóbbi megoldással megspórolható az akkumulátorok ára, mert a villamos rendszerből ki is vehető az áram, bár a szolgáltatók kevesebbért veszik meg, mint amennyiért eladják.

A telepítés árát nemcsak a szélturbina teljesítménye, típusa, az oszlop elfoglalt alapterülete, hanem az oszlop magassága is meghatározza, sőt a helyi önkormányzattól is függ, némely esetben az engedélyeztetési eljárás ugyanis nehézkes, pluszköltséget jelent. A családi házas környezetben gyakran ezért nem terjedt el ez a megoldás. Optimális szélviszonyok és magassági feltételek (15-24 méter) mellett 150-200 kilowattóra átlagfogyasztás esetében nagyon szeles helyen 1-2-3 kilowattos szélgenerátor is elegendő lehet, míg átlagosan csak 4-5 m/s sebességű szélnél 5-10-20 kilowattos turbinára van szükség. Ez kiválthatja az áramfogyasztás akár egészét vagy nagy részét. A 10 kilowattos szélturbina ára 3 millió forintba kerül legalább, míg a rendszer kiépítésének ára összesen 6-7 millió forint. Egy három kilowattos turbina ára pedig 1,3 millió, a kiépítése összesen 2-2,6 millió. A turbinákat legalább húsz évre tervezik, s ha jól telepítették őket, 6-8 évig biztosan nem kell komolyabban foglalkozni velük még nagy vihar esetén sem, legfeljebb csapágyazni egyszer-kétszer. Ahol van vezetékes áram, ott 15-20 év a befektetés megtérülésének ideje.

Egy-egy telepítés előtt egyrészt figyelik az adott ház fogyasztását, másrészt mérik a szélerősséget, s amennyiben az adatok indokolják, napelemekkel is kombinálják a rendszert.

– Egy 1500 wattos napelemes rendszer akár negyedével, felével is csökkentheti egy átlagos család 150-200 kWh fogyasztású házát – így Szládek Gergely. – Ezek igencsak drágák, megtérülésük 20-30 évre tehető, ezért mi általában hibridek kiépítését javasoljuk, a szél- és a napenergia együttes használatát, mert így lehet valóban költségoptimalizálást elérni. Egy átlagos háztartás esetében ez két-három millió forintra tehető, amely a fogyasztás nagy részét, vagy akár egészét is kiváltja.

A cég legutóbb Komádiban, az Iliszi-tanyán 400 wattos szélturbinát telepített 160 Wp napelemekkel együtt, a tulajdonossal közösen. Ez kiszolgálja az istállók, az őrszoba, a külső tér világítását, egy tévét és egy kis hűtőt. Egy ekkora rendszer körülbelül nyolcszázezer-egymillió forintból kihozható. Tavaly Erdélyben pedig egy sípálya vendégházaihoz üzemeltek be 600 W-os szélturbinát, amelyhez napelemeket iktattak, s akkumulátoros tárolással látják el a világítást, illetve a vendégházak alapvető áramellátását. Ez a rendszer forintban 2,5-3 millió körüli összegnél állt meg.

További alternatívaként a cég egyébként vállalja vízturbinás, vízikerekes áramtermelő rendszerek kiépítését is, ahol van kellő esésű folyó, vagy szintátvágással egyszerűen kialakítható.

Relatív haszon

Az a vélekedés általánosságban továbbra is tartja magát, hogy a zöld energia valamiféle környezettudatos luxus, de legalábbis nagyon drága technológia. Ez azonban némileg módosulhat, ha meggondoljuk, hogy a világ kormányai 300 milliárd dollárt fordítanak évente arra, hogy alacsonyan tartsák a fosszilis fűtőanyagok árát. Eközben tavaly 117 milliárd dollárt fektettek összesen köz- és magánberuházások keretében a megújuló energiaforrásokba a New Energy Finance számításai szerint. Hazánkban az Országgyűlés idén gázár- és távhő-kompenzációra 81,1 milliárd forintot különített el a költségvetésben, majd a kormány még további, 3,3 milliárd forint távhő-díjkedvezményről döntött. Eközben 2007–2008-ra 13,62 milliárd forint a megújuló energiafelhasználásra elkülönített összeg.

S míg a gázárak kompenzációjára minden évben újra és újra áldozni kell, a megújuló energiákat hasznosító beruházások egyszeriek, aminek révén az energia a továbbiakban igen hosszú ideig ingyen vagy nagyon olcsón szolgál minket. És nem lesz csoda, a gáz ára nem lesz alacsonyabb. Az a tétel, hogy a megújuló energiát hasznosítók a jövőre, az elkövetkező generációkra gondolnak, új tartalommal töltődött fel: immár nemcsak eszmei, erkölcsi értelemben, hanem anyagi szempontból is megérheti egy ilyen befektetés. Amennyiben hosszú távon gondolkodunk.

Fehérváry Krisztina