– Bár annak idején a Demokrata beszámolt róla, elevenítsük fel, mi is történt az ön által kezdeményezett népszavazások ügyében.

– Három kérdésben kezdeményeztem helyi referendumot: a Kis-Duna-part természeti környezete és köztulajdonban tartása megőrzésére, a Csepel SC sporttelepeinek kizárólag sportcélú fejlesztésére, valamint az MSZP–SZDSZ-koalíció által bezárt, csepeli Weiss Manfréd Kórház visszaszerzésére. A aláírásgyűjtő ívek hitelesítését azonban a helyi választási iroda vezetője megtagadta. Ezt a döntést támadtam meg a bíróságon.

– Hogyan határozott a bíróság?

– A végzés úgy szól, hogy a bíróság a népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírásgyűjtő ívek hitelesítését megtagadó határozatokat megsemmisíti, és új határozat hozatalára utasítja a helyi választási iroda vezetőjét. A PKKB valamennyi kifogásunkat megalapozottnak és jogszerűnek ítélte. Határozatuk szerint egyik kérdés sem tartozik a feltenni tiltott kérdések közé, valamennyi ügy a helyi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörében van, és a kérdésekre adott állampolgári válaszok igennel vagy nemmel egyértelműen eldönthetőek. A Csepel SC-ről feltett kérdéssel kapcsolatban például megállapítják, hogy aki arra igennel válaszol, az arról dönt, hogy a Csepel SC tulajdonában lévő ingatlanokra csak olyan kerületi szabályozási terv készülhet, ami kizárólag sportcélú fejlesztéseket enged. Aki viszont nemmel szavaz, az támogat más jellegű, például kereskedelmi, szórakoztató és egyéb fejlesztéseket is. A bírósági döntés porrá zúzta a népszavazást megakadályozni kívánó politikai-befektetői körök jogszerűtlen és szakszerűtlen érveit.

– A helyi választási iroda vezetője egyúttal a kerület jegyzője is. Vajon milyen szakember lehet, aki ekkorát téved?

– Nyilvánvaló, hogy a jegyző szakmailag leszerepelt. De az sem kétséges, hogy egy jogvégzett, magas beosztású ember ilyen baklövést csakis politikai nyomásra követhet el. Ezért nem őt tarjuk felelősnek, vele csak a balhét akarták elvitetni, hiszen elképzelhető, milyen pánik tör ki a szocialista berkekben, ha zöld jelzést mert volna adni a népszavazásnak. Így hát felszólítottuk Tóth Mihály polgármestert, a helyi MSZP elnökét, hogy ne gyakoroljanak politikai nyomást a helyi népszavazás kérdéseiben, és a bíróság ítéletének megfelelően engedjenek szabad utat annak, hogy a csepeliek közvetlenül dönthessenek. Cinizmusukat és antidemokratizmusukat mutatja, ahogyan fúrják a népszavazást, ahogy semmibe veszik az emberek véleményét.

– De most bele kellett törődniük a döntésbe.

– Nem törődtek bele. Fellebbeztek a bíróság elsőfokú döntése ellen.

– Amíg tart a másodfok, addig visszafordíthatatlan döntéseket hozhat a baloldali többségű képviselő-testület.

– Kértük, hogy a népszavazásig függesszenek fel minden, a Kis-Duna-parttal, a Csepel SC ingatlanjaival és a csepeli Weiss Manfréd Kórházzal kapcsolatos kerületi döntést. Hallani sem akarnak erről, sőt gőzerővel verik keresztül a testületen azokat a döntéseket, amelyek mögött kizárólag a Kis-Duna-part és a csepeli sporttelepek megkaparintása és a kerület egészségügyének privatizációja áll. Ezt egyre inkább látják az emberek és a civil szervezetek is. Nem véletlen, hogy a sportolók tüntetést hirdettek a polgármesteri hivatal elé, mivel a sporttelepet például fel akarják darabolni, erről már döntés is született, nyilván azért, hogy aztán eladható legyen. De úgy hallom, a Kis-Duna-partot védő zöldek és az egészségügyi érdekvédők is megmozdulásokra készülnek.

– Mire számítanak, lesz népszavazás?

– Már az is a demokrácia és a csepeli emberek győzelme lenne, ha a választási iroda vezetőjének fellebbezését elutasítva a bíróság jogerősen kötelezné őt a népszavazási ívek hitelesítésére. Olyan a közhangulat, hogy a népszavazás kiírásához egy hét alatt összegyűjtenénk a megfelelő számú aláírást. Meg vagyok róla győződve, hogy a népszavazás mindhárom kérdésben eredményes lenne. Ezért is rettegnek tőle a szocialisták, mint ördög a tömjénfüsttől.

(BéPé)