Az Országgyűlés 2005 óta mulasztásos alkotmánysértést követ el: az Alkotmánybíróság határozata ellenére sem igazították ki a választókerületi határokat úgy, hogy azok nagyjából azonos méretűek legyenek a szavazásra jogosultak számát illetően. A Political Capital Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság szerint a tehát már a januári ferencvárosi időközi választás is sérteni fogja az egyenlő választójog elvét. De ez még nem minden: a cég azt is bejelentette, hogy bárki nyerje is meg a referendumot, az első forduló után – tehát a legnagyobb hajrában – bíróságon megtámadja a választás eredményét. A Political Capital kft. úgy tűnik, politikát akar formálni: ahelyett, hogy folyamatokat elemezné, már előre befolyásolni kívánja egy parlamenti választás végeredményét. Mert nem fér hozzá kétség, egy ilyen bejelentés távol tud tartani jó néhány bizonytalan szavazót. „Minek menjek választani, ha úgysem lesz érvényes?” – kérdezik már most is sokan a budapesti IX. kerületben, ahol javában zajlik a kampány. Az akció tehát megtette a hatását…

A január 11-i országgyűlési képviselőválasztást a mandátumáról lemondott Gegesy Ferenc volt szabad demokrata képviselő helyének betöltésére írták ki. A fideszes jelölt, Bácskai János a legesélyesebb. De vajon mi célt szolgál a magyarul politikai tőke nevet viselő elemző cég sajátos akciója? Ki áll e mögött a különös bejelentés mögött, ki akar ebből politikai tőkét kovácsolni? És kinek a javára? Mert az nem kétséges, hogy ezzel a lépéssel csak azt lehet elérni, hogy a politikától egyre inkább elforduló szavazókat még inkább elbizonytalanítsa, még akkor is, ha a kérdés valóban rendezésre szorul. Veszélyben lenne az időközi választás? Sőt talán az utána következő országgyűlési képviselő-választás is?

– A mulasztásos alkotmánysértés semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár – szögezi le dr. Gaudi Nagy Tamás jogász, hozzátéve, hogy nem ez az egyetlen mulasztás, ami a honatyák lelkén szárad. – Ilyen például a külföldön történő szavazás. Amennyiben nem rendezik a honatyák a szavatosságát vesztő jogszabály hatályát, 2010-ben nem lesz külföldön szavazás – tette hozzá.

Gaudi-Nagy Tamás szerint nagyon súlyosan kifogásolható a Political Capital kft. eljárása.

– Nem elég, hogy bele akar szólni a politika alakulásába és megtéveszti a választókat, ráadásul téves a kiindulópontja a választás érvényességét illetően – teszi hozzá.

De hogyan alakíthatók át a körzetek? Mekkorák vajon az aránytalanságok?

Balsai István, korábbi igazságügy-miniszter a Demokratának elmondta, hogy az egyéni választókerületek határait még az utolsó pártállami országgyűlés jelölte ki Németh Miklós kormánya idején és egy minisztertanácsi rendelet hirdette ki 1990 első napjaiban. A demográfiai változások következtében olyan aránytalanságok alakultak ki, hogy a legkevesebb és a legtöbb választót számláló egyéni választókerületben a különbség több mint kétszeres.

– A budapesti helyzet a leginkább szembeötlő: miközben több mint 200 ezren költöztek ki az agglomerációba a fővárosból, a budapesti választókerületek száma változatlan maradt, akárcsak a Pest megyeieké – mutatott rá a fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint a parlament pontosan 19 éve van mulasztásban például a kisebbségek képviseletét illetően. Ugyanakkor valóban óriásiak az aránytalanságok: a veszprémi 6. számú egyéni választókerület 27 ezer választójának két és félszer többet ér a szavazata, mint a Pest megyei 4. számú egyéni választókerület 67 ezer gödöllői választójáé.

2006-ban a Tolna megyei 4-es választókerületben 18 ezer fő, míg a Pest megyei 8-as választókörzetben 48 ezer fő volt a szavazásra jogosultak száma.

De miért ér többet egy fővárosi szavazat? – tehetik fel a kérdést a választók. És ugyanígy, ha kevesebb polgárt képvisel a honatya, miért ér az ő szavazata is ugyanannyit a parlamentben, mint a több választót képviselő társáé? A felvetés tehát jogos, olyannyira, hogy Alkotmánybírósági határozat is született a rendezéséről.

„Az Alkotmánybíróság 2005. június 14-én megállapította, hogy az Alkotmány 71.§ (1) bekezdésébe foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.”

Az AB megállapította továbbá, hogy az országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket.

Az Alkotmánybíróság felhívta az országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának – az országgyűlési képviselők soron következő választását követően – 2007. június 30-ig tegyen eleget, áll az AB-határozat szövegében. Vagyis a kerülethatárok egyenlőtlensége, a demográfiai egyenlőtlenségek már a 2006-os országgyűlési képviselő-választáskor is fennálltak, mi több, az AB határozata 2005-ös keltezésű. A taláros testület úgy ítélte meg, hogy a kérdést a 2006-os választásokig már nem lehet rendezni, ezért 2007. júniusáig adott határidőt. Ez a határidő másfél éve lejárt.

Miért nem hallatta hangját a Political Capital kft. eddig? Miért épp egy időközi választás második fordulóját szemelte ki arra, hogy felhívja a figyelmet a mulasztásra? És mit tett a kormány az elmúlt több mint három évben a kérdés rendezésére?

2007-ben a frakciók a házelnök és Fodor Gábor (SZDSZ) kezdeményezésére ugyan nekiláttak az új szabályok megalkotásának, de egyetlen ötpárti egyeztetésen kívül semmi nem történt. Ugyanis sem a választási eljárásról szóló törvény, sem más jogszabály nem határozza meg a választókerületek területének módosításánál irányadó szempontokat. „Nincs törvényi szabály, amely a megengedett eltérés mértékéről rendelkezne (…). Hiányoznak azok a törvényi garanciák is, amelyek biztosítanák, hogy a kormány (…) eljárása megfeleljen a kiegyensúlyozottság és elfogulatlanság követelményeinek” – mondta ki az Alkotmánybíróság 2005-ben. A 22/2005-ös határozat már az átalakítás módjáról is részletes útmutatót tartalmaz. Eszerint a legnagyobb és a legkisebb kerület között a választók számában nem lehet kétszeresnél nagyobb a különbség. A Velencei Bizottság ajánlását figyelembe véve az országos átlagtól legfeljebb 10-15 százalékban lehet eltérni. Továbbá a jogalkotónak a lehető legkisebb mértékű eltérésre kell törekednie a területi listákról megszerezhető mandátumok meghatározásakor. Ebben is igazodnia kell a névjegyzékbe vett választópolgárok számához.

Igen ám, csakhogy ezeknek a feltételeknek nagyon sokféle térkép megfelel. Erre az alapvető matematikai igazságra hívta fel a figyelmet a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia tanszékének és a Veszprémi Egyetemnek az a közös kutatócsoportja, amely Mészáros József (KDNP) kezdeményezésére egy olyan szoftvert fejlesztett ki, amelynek segítségével a felhasználó által megadott politikai kritériumoknak megfelelő új körzethatárokat lehet létrehozni. Varga Dániel matematikus, a BME Szociológia Tanszékének tanára a Demokratának elmondta, hogy a 2002-es, illetve 2006-os választási adatokat figyelembe véve egy olyan algoritmust hoztak létre, amelynek a segítségével az új határok a szabályozásokat pontosan betartva, de pártszimpátiák szerint rajzolhatók meg. Így akár jelentős baloldali, vagy jobboldali győzelemhez vezető térképet is létre lehet hozni néhány gombnyomással.

– Programunk kifejlesztésekor egy súlyos problémára szerettük volna felhívni a közvélemény figyelmét. Arra a veszélyre, hogy a pártok szakértői a választók feje fölött, alkuk keretében, a választási térképek átrajzolásával jelentősen befolyásolhatják a választások eredményét. Az egyedüli védelem az ilyen manipuláció ellen a közvélemény erős kontrollja. Ezért is tettük a programot mindenki számára hozzáférhetővé és kipróbálhatóvá a http://eovk.mokk.bme.hu webcímen – mondta a Demokratának a szociológusmatematikus, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a kerülethatárokkal való játszadozás nem valami elméleti matematikai játék: az USA-ban már bevett gyakorlat.

– Obama felemelkedéséhez sokak szerint hozzájárult az a szoftver, amelynek segítségével számára előnyös választókerületi határokat rajzolhatott: gazdag liberálisok és sok, de nem a legszegényebb körülmények között élő fekete. Ez volt a siker záloga. Obama ugyanis feltörekvő helyi politikusként megkapta a lehetőséget arra, hogy kerületbeosztást rajzolhasson magának. Ezzel tulajdonképpen úgy válogathatta össze helyi választóit, ahogy az a leendő országos politikai üzenetének a legjobban megfelelt – mondta Varga Dániel.

Minden bizonnyal a demokrácia végét jelentené egy alattomosan átszerkesztett szavazótérkép: előre megírt forgatókönyv szerinti darab végigjátszása, előre borítékolható végeredménnyel…

Mi tehát a megoldás? Menjen el mindenki szavazni, tegye az x-et a megfelelő rovatba. Éljen demokratikus jogával és juttasson olyan képviselőket a parlamentbe, akik nem a manipulációt és a határok tologatását, hanem a választók képviseletét és az ország érdekét tartják szem előtt. Az alattomban politikai tőkét kovácsolgató üzletemberekre pedig fokozottan figyelni kell.

Hernádi Zsuzsa

EGY NEMZET, EGY KFT – MI AZ A POLITICAL CAPITAL KFT?

A Political Capital Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot 2001-ben alakította meg Somogyi Zoltán és Szabados Krisztián. Jelenlegi tulajdonosai a Capital Group Befektetési és Szolgáltató Részvénytársaság és a Privy Council Tanácsadó Kft. A két cégnek közös a tulajdonosa, a meghökkentő nevű ONE NATION Communications Tanácsadó Kft. (EGY NEMZET Kommunikációs kft.). Mivel szándékosan angolul írták, felmerülhet a kérdés, az alapítók vajon melyik nemzetre gondoltak. A ONE NATION Communications Kft. tulajdonosai Somogyi Zoltán és Szabados Krisztián.

A többlépcsős átalakítás végeredménye tehát ugyanaz, ami kezdetben volt: az alapítók ma is a Political Capital kft. ügyvezető igazgatói, de tulajdonosi pozícióik csak hosszas nyomozással mutathatók ki.

A jobboldali elfogultsággal nem vádolható Magyar Narancs 2006-ban arról írt, hogy „ha a kereszttulajdonlásokat lecsupaszítjuk, Somogyi és Szabados részesedése a cégcsoportban kétharmados, a fennmaradó hányadot közvetve Arató András, a Duna Holding elnök-vezérigazgatója, a Klub Rádió fő finanszírozója birtokolja”. Arató azóta kiszállt a Political Capital-ből.

A Bolgár Györgynek is helyet adó Klub Rádió ballib elkötelezettsége közismert.

A cég által hangoztatott politikai függetlenség nem bizonyítható, ennek az ellenkezője annál inkább: a 2006-os kampányban Dávid Ibolya politikai tanácsadója az MSZP-nek is dolgozó Political Capital volt, így az MDF látványos balra sodródásában szerepük lehetett. Somogyi Zoltán igazgató 1998-ban az SZDSZ-es képviselőjelölt, Haris György kampányát irányította, Szabados Krisztián pedig 2000-ben az SZDSZ sajtófőnöke volt. A Political Capital kft. tulajdonában van a liberális Hírszerző című internetes hírportál is.