Pislákoló gyertyák közül fényképről tekint vissza a betérőre Tasnádi Péter, Pécs múlt héten váratlanul elhunyt polgármestere a pécsi városházán. A baranyai megyeszékhely elöljárójának hirtelen eltávozása érezhetően megrendítette a helyieket, jobb- és baloldaliakat egyaránt. A polgármester tavaly szokatlanul egyenesen, drámai módon jelentette be Pécs közönségének, hogy rákot diagnosztizáltak nála. Ugyanakkor eltökélte, hogy mindenképpen meggyógyul. Akik közeli viszonyban, akár barátságban, akár munkakapcsolatban voltak vele, maguk is úgy látták, hogy állapota stabil, ezért ért mindenkit váratlanul Tasnádi Péter halála.

Ám a döbbenet nem pusztán emberi érzésekből táplálkozik. Közéleti szereplőről, polgármesterről lévén szó, távozása újfent országos figyelmet irányított Pécs városára, súlyos gondjaira. Ezek talán legégetőbbike a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program. Mint arról korábban a Demokrata több alkalommal beszámolt, a jeles eseménysorozathoz kapcsolódó beruházások, fejlesztések folyamatos késésben vannak, s miközben a program levezényléséért felelős személyeket rendre leváltják, mindmáig egyetlen EKF-beruházás sem készült el, mi több, azok megvalósítása sem kezdődött el. A város még mindig a pályázatok kiírásával bíbelődik, noha már gőzerővel kéne zajlani az építkezéseknek. Jellemző, hogy csak egy magánberuházású szálloda épül, míg például a helyhatóság által megálmodott koncertterem leendő helyén még semmi sem készült el. Így hát, mivel a programsorozat 2010 január elsejével veszi kezdetét, a baj napról napra nagyobb.

Bedőlt a magánbuli

Hogy mentse a menthetőt, Tasnádi Péter a legutóbbi időszakban a korábbiaknál is többet dolgozott, sokat utazott, Kanadában, Horvátországban és Franciaországban is igyekezett segítséget kérni városa számára. Az EKF-programon azonban már ő sem tudott segíteni. Azt ugyanis – kis túlzással – Toller László korábbi polgármester „magánosította”. A szocialisták erős embere saját kezében tartotta a gyeplőt, s miként ő harcolta ki, hogy Pécs megkapja az Európa Kulturális Fővárosa címet, úgy a megvalósítást is maga kívánta levezényelni. Pártbéli tekintélyét, érdekérvényesítő képességét ismerve vélhetően minden ehhez szükséges forrást, egyéb segítséget jó eséllyel kijárt volna, ám 2006-os tragikus autóbalesete minden ilyen irányú tervet keresztülhúzott. Onnantól pedig kapkodás jellemzi az EKF-programot, s ezen Tasnádi Péter sem tudott segíteni. Bár idáig 36 milliárd forintot emésztett föl a vállalkozás, az elköltött pénznek semmi látszatja.

Ennek egyik oka, hogy a politika, közelebbről a helyi szocialista érdekkörök sokasága alaposan rátenyerelt a dolgokra. Az EKF-programért felelős testület élén végrehajtott folyamatos személycserék ennek jelei voltak, s így a civil szervezetek egyszerűen kiszorultak a döntéshozatalból.

A pénzeső ígérete nem véletlenül volt reménysugár a pécsieknek. A város súlyos adósságot nyög, s erre az évre – legalábbis lapzártánk időpontjában – még nincs elfogadott költségvetése. Az eddig felvett hitelek törlesztése évente 3 és félmilliárd forintot emészt fel, miközben a város 1,35 milliárdos működési hiánnyal küzd, s további hiteleket kell fölvenni. Az évi mintegy 40 milliárd forintos költségvetésből 31 milliárd hitelállomány. Páva Zsolt, a helyi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője szerint ez jelenti a legfőbb gondot, hiszen az adósságcsapdából kikecmeregni hosszú távon is nagyon nehéz.

Nem lesz irigylésre méltó helyzetben, aki majd elnyeri a polgármesteri tisztséget. Erről értelemszerűen időközi választás dönt majd négy hónapon belül.

Polgári esélyek

Miután a szocialista hívek tábora országos szinten is fénysebességgel apad, az időközi helyhatósági és országgyűlési választásokon sorra veszítik el korábbi fellegváraikat, voltaképpen meglepetés lenne, ha az időközi polgármester-választáson meg tudnák tartani az elöljárói széket. Pécsett már 2006-ban is csupán 287 szavazattal előzte meg Tasnádi Péter a Fidesz jelöltjét, Páva Zsoltot.

Bár a haláleset megrázta a várost, a találgatások szokás szerint megindultak. Úgy tudjuk, a Fidesz országos vezetése támogatná Hoppál Péter választókerületi elnököt, aki ugyan csak 2006-ban vetette bele magát a közéletbe, ám azóta befolyásos politikussá nőtte ki magát. Pécsett viszont nem egységes tevékenysége megítélése, tavaly például helyi Fidesz-tagok felrótták neki, hogy a párt 2006-os kongresszusán más helyett szavazott. A legvalószínűbb, hogy ismét Páva Zsolt száll versenybe a polgármesteri székért. Mellette szól, hogy helyben népszerű, s 1994 és 1998 között már irányította a várost, így tapasztalattal is rendelkezik, 2007-ben pedig a Pécs 7-es számú választókörzetében kiírt időközi önkormányzati képviselő-választáson elsöprő, 85,40 százalékos győzelmet aratott, a szocialista jelölt mindössze 11,46 százalékot tudott elérni.

Ráadásul nem csupán a városi elöljárói tisztség sorsa dől el idén választással, hanem az országgyűlési képviselői poszté is. Két héttel ezelőtt ugyanis a Szigetvári Városi Bíróság első fokú ítéletével cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte Toller Lászlót, s ha az ítélet jogerőre emelkedik, akkor a döntéstől számított harminc napon belül ki kell írni az időközi választást. Ily módon nem elképzelhetetlen, hogy akár az európai parlamenti választással egy időben sor kerül erre is. 2006-ban dr. Ternák Gábor, a Fidesz pécsi elnöke volt Toller ellenfele, hogy az időközi választáson kit indít az ellenzéki párt, arról még pletykák szintjén sem hallani.

Szocialista messiás kerestetik

Szocialista részről valódi esélyesként mindeddig csak Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke neve vetődött föl, ám korántsem biztos, hogy ő elvállalja a polgármester-jelöltséget. Házelnökként jelenleg viszonylag „szélcsendes” pályán mozog, a párton belüli konfliktusoktól is visszahúzódott az utóbbi időben, noha korábban gyakran bírálta Gyurcsány Ferencet. A pécsi polgármesteri tisztség a fönt említett gondok miatt kifejezetten kamikazeszerepnek tűnik, s ha figyelembe vesszük, hogy az MSZP országos ismertségű politikusai a párt súlyos népszerűségvesztése miatt túlélésük lehetőségeit keresik, nem lehet könnyű rávenni Szilit e hálátlan feladatra.

Ráadásul a házelnök neve a szocialisták lehetséges európai parlamenti listavezetőjeként is fölmerült, ami – befutó helyről lévén szó – lényegesen vonzóbb kihívás. Ugyanakkor úgy tudjuk, a pártban nagyon komolyan győzködik Szilit, hogy vállalja el az indulást, mivel legtöbben őt tartják az egyetlen esélyes jelöltnek.

Helyben is benne bízik a szocialisták többsége, olyannyira, hogy néhányan egyenesen árulásnak tekintenék, ha a házelnök nem vállalná a megmérettetést. Bár a híres pártfegyelem Baranyában jól működik, a belső ellentétek nemigen kerültek nyilvánosságra, azért a pécsi MSZP korántsem mondható egységesnek. Ez nem új keletű dolog. Toller László Szili Katalin bizalmasa volt, s a korábbi elöljáró balesete után marakodás indult meg a hagyományosan baloldali fellegvárnak mondható város szocialistái között. Szili neve már akkor fölmerült, ám végül kompromisszumos megoldás született Tasnádi Péter személyében. Ő Szilivel és Gyurcsánnyal egyaránt jó viszonyt ápolt; előbbi „földije”, utóbbi pedig régi kiszes ismerőse volt. A múlt héten elhunyt elöljáró sikerrel egyensúlyozott, ám az „ifjútörökök” így is hallatták hangjukat, most pedig várhatóan megpróbálják megerősíteni pozícióikat.

Az ifjak egyike Tóth Bertalan alpolgármester, az MSZP pécsi szervezetének elnöke, akit január 17-én erősített meg a helyi pártalakulat ezen tisztségében. Tóth – aki Tasnádi Péter halála után átvette az elöljáró feladatait – a kvázi válságmenedzselés érdekében összefogást hirdetett meg minden párttal, elsősorban az EKF-program kapcsán, de általában is. Érdemi egyeztetésre azonban várhatóan csak jövő héten kerül sor a pártok között, s nem biztos, hogy abból együttműködés kerekedik ki.

Tóth Bertalan neve is fölmerült lehetséges polgármester-jelöltként – mellette szól, hogy van városházi tapasztalata, ellene, hogy nem elég fajsúlyos személyiség. Olyan kombinációról is keringenek hírek, mely szerint Szili Katalin indulna a városvezetői székért, Tóth pedig Toller László országgyűlési képviselői helyét próbálná megőrizni a párt számára. Utóbbi korábban már volt az MSZP listás országgyűlési képviselője, éppen Tasnádi Péter javára mondott le mandátumáról 2007-ben.

Ugyanakkor a fiatal politikus akár át, pontosabban vissza is veheti Tasnádi megüresedett parlamenti képviselői helyét. Ez egyszerűbb és kevésbé kockázatos megoldás, ami viszont az időközi országgyűlési választáson való indulása ellen szól. Tóth Bertalan elfoglaltságára hivatkozva elhárította a Demokrata érdeklődésért, s később telefonon sem tudtuk föltenni neki kérdéseinket – miután bemutatkoztunk, megszakadt a vonal, s onnantól csak a géphang közölte, hogy a városi MSZP-elnök nem érhető el.

Négyből semmi?

A szocialisták gondjait szaporítja, hogy a decemberben módosított parkolási rendelet után civilek népszavazást kezdeményeztek a pécsi lakosok állandó díjmentes parkolásáért, nem sokkal azután, hogy befolyással való üzérkedés miatt egy év tíz hónapos letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság Andráska Gergelyt, aki 2004 nyaráig a Baranya Megyei Önkormányzat szocialista politikai tanácsadójaként tevékenykedett, s az ügy meglehetősen nagy port vert fel helyben.

Az MSZP számára lehetetlennek tűnik jelenlegi pozícióik megtartása. Időközi országgyűlési és polgármester-választás, európai parlamenti választás, helyi népszavazás – négy megmérettetés vár rájuk ebben az évben, s előre láthatólag mindegyiken alulmaradnak.

A polgári oldal szempontjából most valóban történelmi esély kínálkozik Pécs átvételére, s mert baloldali fellegvárról van szó, a siker lélektanilag is fontos lehet.

Ágoston Balázs