Különösen nagy tiltakozást váltott ki izraeli körökből XVI. Benedek gesztusa a keresztény egységhéten, mert a Szentatya nemcsak imádkozott az egységért, de példát is mutatott: megszüntette a legfrissebb egyházszakadást. Az 1962-es II. vatikáni zsinat döntéseit nem minden katolikus pap tette magáévá, főleg az anyanyelvi és a hívekkel szemben történő misézés terén nem értettek egyet a változásokkal: vezetőjük Marcel Lefebre érsek volt, aki a „X. Szent Pius Testvériség” alapítója. A szakadár püspök pápai engedély nélkül négy püspököt szentelt fel, ezért II. János Pál húsz évvel ezelőtt kiközösítette őket az egyházból. XVI. Benedek ezt a kiközösítést oldotta most föl: a pápai gesztus főként az elszakadtaknak, a megbélyegzetteknek szól.

A liberális világsajtó azonnal összekapcsolta a kiközösítés feloldását és a holokauszttagadást, ugyanis az egyik érintett püspök, a brit Richard Williamson korábban olyan nyilatkozatokat tett, amelyben kétségbe vonta a gázkamrák létezését és az elpusztított áldozatok számát. David Rosen rabbi, aki a múltban rendszeresen tárgyalt a Szentszékkel, felszólította a pápát, hogy „világosan határolja el” magát a holokauszt-tagadóktól. Francesco Lombardini vatikáni szóvivő szerint XVI. Benedek a holokauszt nemzetközi emléknapján már kifejezte, hogy „teljes mértékben és megkérdőjelezhetetlenül” szolidáris a zsidósággal. A Szentatya február elején zsidó szervezetek vezetői előtt azt mondta, „az a gyűlölet, férfiak, nők, gyerekek semmibevétele, ami a soában megnyilvánult, az Isten és az emberiség elleni vétek volt.”

De miért került célkeresztbe a katolikus egyházfő? A XVI. Benedek pápa elleni támadások megválasztása után szinte azonnal elkezdődtek. Részben mert a Hittani Kongregáció vezetőjeként kellő keménységet mutatott a lázítók ellen, részben német származása okán. Rendre a a természetjog törvényeivel ellenkező biológiai manipulációk ellen foglal állást, tavaly decemberben pedig felemelte szavát a gázai áldozatokért, békére szólítva föl a feleket. Igazi „bűne” azonban, hogy elindította a második világháború alatt az egyházfői tisztséget betöltő XII. Pius pápa boldoggá avatási procedúráját. Pius tevékenységét többféle módok ítélik meg, de a 2008-ban megtartott XII. Pius pápaságáról szóló szimpóziumon Gary Krupp zsidó alapítványi elnök szerint „pontatlan és hiányos beszámolók alapján bélyegezték meg XII. Pius pápát és hamisították meg a második világháború alatti zsidómentő tevékenységének örökségét”.

A XVI. Benedek elleni hadjárat újbóli felerősítésének időzítése természetesen nem véletlen. Miközben szinte mindenütt a világon föl-fölbukkan a keresztények diszkriminációja, üldözése, sőt bizonyos kultúrákban a megölése, s az agresszív vallások egyre inkább teret hódítanak, a kereszténység reneszánszát éli. Japánban jelenleg katolikus miniszterelnök irányítja az országot és ezen nem akadt föl egy politikai erő sem. Kínában hivatalosan 21 millió keresztényt tartanak számon, de amerikai kutatók 70-80 millióra becsülik számukat. Egy idős misszionárius szerint Kínában ma már „minden tíz emberből egy kereszténynek vallja magát”.

Hankó Ildikó