– Mennyire beteg az ország?

Csókay András: – Magyarország az intenzív osztályon van, de még nem halt meg, még menthető. Szellemi ébredés kell hozzá. A politika és a civil társadalom összefogása meg fogja menteni. Istenhez kell fordulni, aki a mi kreatív bátorságunkon keresztül fogja megmenteni. Isten nélkül nem tudunk ezen változtatni.

Papp Lajos: – Nagyon beteg!

Mikola István: – A kormányban vezetési válság van, az ország anarchia felé sodródik.

– Mi a baja a magyar egészségügynek?

Csókay András: – Az a baja, ami az országnak. Ma a gonosz aktív cselekvési programmal állt elő. Az őszödi beszéd óta a bűn országa lettünk. Törvényszerű a direkt, ember elleni cselekedet. A másik támadási pont a beteg ember indirekt módon való elpusztítása, az ápolónői szakma teljes ellehetetlenítésével, óriási humán és gazdasági erők egészségügyből való kivonásával. Körülbelül nyolcezer szakdolgozó hiányzik az egészségügyből.

Mikola István: – 2002-től megakadt az egészségügynek a térségi népegészségügyi trendekre alapozott megújítása. Torz struktúra jött létre, ami nem illeszkedik a betegek szükségleteihez. Az utóbbi években megélt kormányzati „reformdüh” kapcsán kelt lázas izgalom mára alábbhagyott, helyében fásult, lemondó hangulat, bénult csend uralkodik.

Papp Lajos: – Az értékvesztés, ami az egész társadalomban megvan. Hiszen, ha állami szinten hazudnak, akkor nem várható el, hogy az egészségügyben igazat mondjanak. A korábbi magasztos elvek a hippokratészi esküben megadták az irányt, a sarkcsillagot. Ilyen elvek: „nem ártani” és a „beteg üdve a legfőbb”. Ma nem a beteg érdeke a fontos. Más érdek jelent meg: a pénz. Többek szerint ma olyan drága az orvoslás, hogy nem lehet kielégíteni az elvárásokat. Én ezzel nem értek egyet. Töredéke is elég lenne ahhoz, hogy segíteni tudjunk.

– Mi az „ezernyi népbetegség” oka?

Csókay András: – Az, hogy a nemzet a legmagasabb kormányszinten is elfordult Istentől. Az a csoport pedig, amelyik elfordul Istentől, elpusztul.

Papp Lajos: – Ha nem teremtünk harmóniát Ég és Föld között, akkor az individualista, önző fehér faj el fog pusztulni, állítja Huntington. Szerintem nem fog elpusztulni, mert időben észhez tér.

Mikola István: – Környezeti, társadalmi, életviteli, genetikai és más okokat kellene hosszan sorolni, melyek a magyar nép párját ritkítóan rossz megbetegedési mutatóit magyarázzák. És itt nemcsak a testi betegségekre, hanem a lelki bajokra is gondolok. Túl sok az identitásban meggyengült, gyökérvesztett, anómiás, depressziós ember. Megosztották, hellyel-közzel szétverték a közösségeinket, nehezen boldogulnak a családok és kevés a hit az emberekben. A növekvő tömegű stresszhatások miatt sokan pótcselekvésekhez folyamodnak, dohányoznak, alkoholizálnak, vagy éppen drogokat élveznek. Keveset mozgunk, sportolunk és helytelenül táplálkozunk.

– Milyen terápiát javasol?

Papp Lajos: – Azt, hogy mindenki végezné el a maga részét. Megvan a társadalomnak és az individuumnak is a szerepe, de ha párhuzamosan elbeszélnek egymás mellett, az nem jó. Vissza kell tanulni az ősi magyar tulajdonságokat, mint például a testvérszeretetet. A szíveddel kellene gyógyítani, szeretettel.

Mikola István: – A legmagasabb irányító szinteken is szemléletváltásra van szükség. Hitelét vesztett, rossz adminisztráció nem hozhat jó döntéseket a népegészségügy területén sem. Más minőségű kormányzásra van szükség ahhoz, hogy a betegségek visszaszorítására hivatott szakmaiság érvényesülhessen. Új kormánnyal, hiteles emberekkel lehet javítani a bajokon. Téglát téglára rakva kell elkezdeni egy folyamatos megújulást, amely az emberek számára vállalható és támogatható és hosszú távon bizonyíthatóan javuló megélhetést eredményez. Ami az egészségpolitikát illeti, térségi megbetegedési adatokra kell alapozni az egészségügyi szolgáltatói rendszert, a rendelkezésre álló pénzforrásokat pedig úgy kell elosztani, hogy azok felhasználásából maximális egészségnyereség származhasson.

Csókay András: – Vissza kell fordulnunk, a belső világunkkal oda kell fordulnunk Istenhez. Le kell tudnunk térdelni elé. A rendbejövetelhez továbbá békeszerző párbeszédek kellenek. Nem akarunk véres forradalmat. Ilyen fokú gonoszságot csak szeretettel lehet legyőzni.

– Mi a véleménye a külföldre távozó orvosokról?

Papp Lajos: – Megértem őket. Ahhoz, hogy valaki itthon maradjon tizedannyi fizetésért, sok-sok megaláztatás közepette, ahhoz nagyon kell szeretni a hazát, de ebből a generációból ez kiveszett. A legjobb orvosok hagyják el az országot és maradnak az otthonhoz láncoltak, akiknek egyre több a munkájuk. A magyar orvosok a szívük szerint döntenek, de ha elszívtelenítik őket, akkor az agyuk szerint fognak, és végleg itt hagyják az országot.

Csókay András: – Mindenki jobban akar élni, de a nemzetért áldozatot kell hozni. Ha tanulni megy külföldre, akkor menjen. De nagyon botor dolognak tartom, hogy valaki azért menjen el külföldre, hogy lecserélhesse a Suzukiját egy jobb autóra.

Mikola István: – Drukkolok, hogy idővel visszatérjenek. Tanuljanak sokat! Nem könnyű orvosként külföldön dolgozni, még akkor sem, ha a nyelvet tökéletesen tudják. A szakmai felvértezettség mellett ismerni kell a beteg környezetét, kultúráját is. Ha itthon javul a helyzet, emelkednek a ma méltatlanul alacsony bérek, vissza fognak jönni az orvosok. Szükség van rájuk, hiszen jó egészségügy és általában a fejlődő humán szféra nélkül nincs gazdasági fellendülés sem.

– Ön elmenne?

Mikola István: – Tanultam és dolgoztam is külföldön, az USA-ban, Brüsszelben, de sokat utaztam Afrikában, Ázsiában és majd minden zugában a nagyvilágnak. Most már maradok és a sok tapasztalat birtokában újra nekirugaszkodok.

Csókay András: – Csak akkor, ha itthon már nem lenne rám szükség s kirúgnának. De addig nekem kötelességem a hazámat szolgálni, hisz ő nevelt, tanított, a génjeimben hordom.

Papp Lajos: – Nem mentem, nem megyek el! Nekem a Jóisten itthon adott feladatot.

– Mit gondol arról, hogy többen alternatív gyógymódokhoz fordulnak orvosok helyett?

Papp Lajos: – Megérdemeljük. A beteg ahhoz fordul, akiben bizalma van. Az orvosok egymás becsületébe gázolnak, mikor minősítik a másikat, ezáltal hitelét veszti az orvos. A természetgyógyász pedig meghallgatja a beteget, ami nem kerül semmibe. Az orvosi önteltség vezet oda, hogy azt látjuk, a betegek elhagynak bennünket, emiatt mi, orvosok vagyunk a hibásak.

Csókay András: – Nem csodálkozom, hiszen nap mint nap meghalnak várólistás betegek, akik nem kapnak időben megfelelő gyógyítást.

Mikola István: – Ilyen is van. Az alternatív vagy inkább komplementer gyógymódok nem rosszak, a tudományosan megalapozott orvosi módszerek kiegészítéseként ezeknek is helyük van. Nem szabad ezeket leírni, a kettőnek együtt kell élni. A sarlatánságot viszont irtani kellene.

– Felgyógyulhat-e a beteg?

Csókay András: – Golgota után feltámadás jön. A boldogságot nem ez a mai állapot határozza meg. Nem az határozza meg, hogy Gyurcsány mit csinál, hanem hogy megtettem-e a kötelességemet aznapra. Ha igen, akkor nyugodtan alhatok.

Papp Lajos: – Jelentősen csökkenni fog az orvosok létszáma. Nővér is egyre kevesebb lesz, ami miatt nővér szakasszisztens-hiány lép fel. Nem pótolhatók, mert nem tudjuk őket megfizetni. A gyógyuláshoz több olyan Istenhez megtérő orvosra lenne szükség, mint Csókay András.

Mikola István: – Ha ez a mai állapot folytatódik, akkor nem. De reménykedem egy következő, emberközpontú, türelmes politikában. Abban az új kormányban nem lesz könnyű feladatot vállalni. Nagyon erős tartású emberek kellenek majd oda, akik nem érzékenyek a különböző támadásokra, hanem képesek végigvinni egy az emberek által elfogadott és vállalt programot, a romeltakarítástól a kibontakozásig. A mai nehéz helyzetet is túl fogjuk élni. Optimista vagyok. Mi, magyarok minden tragédiát túléltünk eddig is, gondoljunk csak Mohácsra, a világháborúkra, ’56-ra. Szerintem a tűrőképességünk biológiailag is megalapozott, a biodiverzitásból ered. Mi egy sokgyökerű, befogadó nemzet vagyunk. A biológiai sokféleség pedig óriási tartást ad, ami most is megvan bennünk.

Podruzsik Zsuzsanna

PAPP LAJOS

1948-ban született Aranyosgadányban.

1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.

1989-ben megkapta az orvostudományok doktora címet.

1999-től 2008-ig a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika igazgatója.

2001-ben Széchenyi-díjat, 2003-ban Magyar Örökség-díjat kapott.

MIKOLA ISTVÁN

1947-ben született Veszprémben.

1972-ben diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen.

1972 és 1990 között az ajkai Magyar Imre Kórházban belgyógyász, infektológus segédorvos, főorvos, majd igazgató.

1990 és 1995 között a budapesti Szent László Kórház főigazgatója.

2001-től 2002-ig az Orbán-kormány egészségügyi minisztere.

CSÓKAY ANDRÁS

1956-ban született Budapesten.

1980-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát, 1989-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán orvosi diplomát szerzett.

Az éralagút-technika kifejlesztője.

2005-ben Prima Primissima közönségdíjat kapott.

Jelenleg a budapesti Szent János Kórház idegsebész főorvosa.