– Átok vagy áldás a koleszterin?

– A koleszterinnek az utóbbi években csak a rossz tulajdonságairól hallottunk. A magas koleszterinszint okozza a vérben az érelmeszesedést, hirdették róla. Pedig ez csak a látszat, csupán következmény. A magas koleszterinszint kialakulása, a koleszterin-anyagcsere felborulása miatt történik. Hangsúlyoznunk kell, hogy koleszterin nélkül nem lenne életképes a szervezet. Ez az egyik legfontosabb alkotóelemünk. Például, ha nincs koleszterin, nincs nemi hormon. Ha nincs nemi hormon, nincs szaporodás. Vagy nézzünk egy másik hormont, ami a szervezet ásványianyag-forgalmát irányítja. Ennek is a koleszterin az alapja. E nélkül a hormon nélkül káosz alakul ki a szervezet ásványianyag-forgalmában. Az ásványi anyagok és sók nem oda kerülnek, ahova kell, lerakódnak például az érfalakra. A vörösvérsejtek 120 naponta teljesen kicserélődnek a szervezetben. Ha nem lenne koleszterin, ezek sejthártyája nem tudna újraképződni. Megemlítem az epesavat, aminek szintén a koleszterin a bázisa. Epesavak nélkül nem tudnánk megemészteni a zsírokat, a zsírok emésztése nélkül pedig nem kerülhetnek a szervezetünkbe a zsírban oldódó vitaminok. Az agyi, idegrendszeri pályák összeköttetésében, a receptor-stabilizációban is fontos szerepet játszik a koleszterin. Hiánya idegrendszeri zavarokhoz, például depresszióhoz vezet. Természetesen a felhasználási skála sokkal szélesebb.

– Hogyan keletkezik az érelmeszesedés okozta érszűkület?

– Az érelmeszesedés közvetlen kiváltója a magas koleszterinszint. Ez igaz. Azonban a kísérleteim és vizsgálati eredményeim bebizonyították, hogy szükség van a kérdés újragondolására. A szervezet folyamatosan termeli a koleszterint, és fehérjével összekapcsolva, lipoprotein formájában juttatja a vérkeringésbe. A legtöbbet a máj készíti, de ez a szervünk az egyik legnagyobb felhasználója is. Ráadásul mindig többféle lipoproteint állít elő, van olyan lipoprotein, ami azonnal felhasználható, a többit pedig konzerv formájában küldi a vérbe, hogy amikor kell, akkor mindig kéznél legyen. Ehhez azonban szükség van egy konzervnyitóra, amit koleszterin-ellenes antitestnek hívunk. Ez rákapcsolódik a koleszterinre és felhasználhatóvá teszi. Ha ebből az antitestből nincs megfelelő mennyiség, akkor a koleszterin-antitest komplexet a szervezet sejtes védelmi vonala, a fehérvérsejtek bekebelezik. A fehérvérsejt, amikor elérkezik a sejthalál ideje, az ereken kívülre vonul és elhal. A sejt tartalmát a szervezet enzimatikusan lebontja, de a koleszterin enzimatikusan nem bontható anyag, ezért először az érfalakon kívül kezd el felhalmozódni, majd miután az a terület megtelt és a fehérvérsejt már nem tud az ereken kívülre kerülni, akkor fokozatosan beljebb, az érfal belső oldalán rakódik le a koleszterin. Ha a koleszterin közé a szervezetben lévő ásványi anyagok kötődnek, kialakulnak a meszes plakkok az érfalon, akár az erek 70-80 százalékos szűkületéig is. Tehát, bár az érszűkületet a magas koleszterinszint okozza, annak kialakulását viszont a koleszterin felhasználását elősegítő antitest hiánya idézi elő. Így kimondhatjuk, hogy a koleszterin-anyagcsere felborulása felelős a megbetegedésekért. Amikor azt mondjuk, hogy valakinek kórosan magas a vérében a koleszterinszint, akkor tulajdonképpen a szervezetben a koleszterin-éhség vele társulva fordul elő. Hiába van ugyanis rengeteg koleszterin a vérben, annak jelentős részét antitest nélkül a szervezet képtelen hasznosítani.

– Mi hát a megoldás?

– Véleményem szerint egy adott koleszterinszint önmagában kevés ahhoz, hogy gyógyszerrel kezdjük el csökkenteni. Egy meghatározott koleszterinszint legfeljebb átlagként igaz. A koleszterin ugyanúgy egyénenként változhat, mint az ember magassága. Vizsgálatok kimutatták, hogy egy újszülött életképesebb, ha magasabb a veleszületett koleszterinszintje. Tudósok azt tapasztalták, hogy jobb az egészségi állapotuk és az életkilátásuk a magasabb koleszterinszinttel rendelkező öregeknek. Amikor kialakult az érszűkület, és a beteg elkezdi szedni a koleszterintermelését csökkentő gyógyszereket, csökken a lerakódás intenzitása az érfalakon, de ezzel együtt a szervezet számára felhasználható koleszterin mennyisége is. Ez a szervezetben komoly problémákhoz vezet.

– Ön mit javasol?

– Mi nem a koleszterinszintjét akarjuk mindenáron csökkenteni a szervezetben, hanem a felhasználását kívánjuk elősegíteni. Erre kiválóan alkalmas az antikoleszterin antitest termelésének fokozása. Ezt az antitestet az 1980-as években fedeztük fel. A napi rutinfeladatok végzése közben figyeltünk fel rá, hogy egyes emberek szérumában nagy mennyiségű különleges antitest található. Hosszas kutatómunkával igazoltuk, hogy az antitest a koleszterinnel reagál. Ezért antikoleszterin antitestnek neveztük. Kezdetben nehéz volt elhitetni, hogy létezhet ilyen antitest. A baj ott volt, hogy nemcsak nem hitték el, de ahol tudták, a kutatását is gátolták. Egyedül a családom jelentette a biztos hátteret számomra. A 90-es évek közepére eljutottunk oda, hogy kísérleteinkben nemcsak elő tudtunk idézni súlyos érszűkületet, de meg is tudtuk gyógyítani. Rendelkeztünk olyan antigénnel, vakcinával, aminek a hatására az antikoleszterin antitest termelődése fokozódott. A vakcinával a mesterséges érelmeszesedés kialakulását meg tudtuk gátolni, és ha kialakítottuk, meg is tudtuk gyógyítani a kísérleti állatokat.

– Hogyan működik a vakcina?

– Nagyon egyszerűen. Antikoleszterin antitest termelését kiváltó, vagy fokozó antigént juttatunk a szervezetbe. Az immunizálás hatására keletkező antitest elkezdi bevonni a felhasználásra alkalmatlan részecskékben található koleszterin-molekulákat, és így a szervezet fel tudja használni azokat. Az immunizálás kiváló a megelőzésre, hiszen helyreállítja a koleszterinanyagcserét, megelőzve ezzel az érszűkület kialakulását. De ennek a hatásnak itt még nincs vége! A már kialakult súlyos érszűkületet is képes visszafejleszteni.

– Hogyan?

– Ahogy már utaltam rá, a koleszterint nem tudja a szervezet lebontani, ezért lerakódik az erekben. Az immunizálás hatására képződő antikoleszterin antitest hozzákapcsolódik az erek falára lerakódott koleszterin-molekulákhoz és azokat a vérben oldható komplexekké alakítva, bekapcsolja a koleszterin-anyagcserébe. A koleszterinplakkokat tehát nem leválasztja, hanem az anyagukat a koleszterin-anyagcsere számára felhasználhatóvá teszi. Egyrészt megszűnik a keringést akadályozó szűkület, másodszor pedig a szervezetnek nem kell koleszterint termelni, mert ez már korábban megtörtént. Az így hasznosuló koleszterin-molekulákból ásványianyag-forgalmat irányító hormon is képződhet, aminek hatására pedig a plakkok ásványi anyaga is a csontokba kerül. Ott a helye.

– Olyan ez, mintha az örökélet-elixírről hallanánk.

– Pedig ez nem az. Gondoljuk meg! A koleszterin-anyagcsere azért borult fel, mert különböző káros hatások érték a szervezetet, aminek eredményeképpen a nagyon érzékeny antikoleszterin antitest termelése leállt. Mik ezek a negatívumok? A mozgáshiány, a stressz, a dohányzás, különféle mérgek és még sorolhatnám. Tehát ha valaki meg is kapja az immunizáló vakcinát, az egy jó ideig kedvező hatású lesz, de ha az immunizálás mellé nem iktat be komoly életmódváltást, akkor újra lerombolhatja az antitesttermelés lehetőségét, a betegség újra kialakulhat, és nincs rá garancia, hogy ezt időben észreveszik. Ráadásul az immunizálás nem egyik napról a másikra fejti ki a hatását. Ehhez minimum 1-2 hónapra van szükség. Ezen kívül tudjuk, hogy vannak emberek, akiknél nem alakul ki érelmeszesedés. De azért ők is meghalnak. Szóval, a vakcina nem az örök élet titka, csupán egy nagy lépés az érelmeszesedés megelőzésében és gyógyításában.

– Mikor lesz kapható az oltóanyag?

– Én a vakcinát már az 1990-es évek közepén előállítottam. Akkor olyan stádiumba jutottam vele, hogy az állatkísérletek eredményeinek ismeretében be mertem adni magamnak is egy adagot. Ezt tavaly meg kellett ismételnem. Most már nemcsak egy oltással, de egy teljes kúrával. Hála Istennek, a kedvező eredmény mellett, semmilyen mellékhatását, káros következményét nem tapasztaltam. Van már tehát emberi oltási tapasztalatom is, ami az állatkísérletekhez hasonló eredményű. A hivatalos humán kipróbálás engedélyeztetését bürokratikus és gazdasági szempontok is befolyásolják. A humán kipróbálás évekkel korábban is sok száz milliós költséggel járt volna. Azóta sem javult a helyzet. Kedvezőnek ítélem meg, hogy egyre többen jönnek rá az orvosok, szakpolitikusok köreiben is, hogy itt az ideje, tegyenek valamit a fiatalon, havonta több ezren meghaló vagy megnyomorodó emberek érdekében. A legtapasztaltabb és legképzettebb munkaerő kiesésével szinte pótolhatatlan a gazdasági és kulturális veszteség. El kell végezni a vakcina hivatalos kipróbálását embereken, aztán gyártani kell, amilyen gyorsan csak lehet, hogy minden rászoruló számára elérhetővé tehessük. Legalább olyan fontos lenne a meglévő kór leküzdésének kérdése, mint a még ki sem alakult „madárinfluenza-vírus” elleni küzdelem, amire már milliárdokat költöttek az adófizetők pénzéből. Magyarországon havonta ezernél többen halnak meg érelmeszesedés okozta megbetegedésekben.

– Nálunk gyakori, hogy a feltalálók külföldre távoznak. Ön nem tervezi ezt?

– Megkerestek már. Milliókat ígértek. Nem mintha nem lenne ötletem, hogy mit lehet csinálni a sok pénzzel, de én ezt csak Magyarországon tervezem előállítani. Abban bízom, hogy segíthetek súlyos beteg vagy súlyosan veszélyeztetett embereken, és ha az Isten is úgy akarja, ily módon is segíthetünk gazdaságilag megroppant hazánkon. Pontos adatokat nem tudok ugyan, de ha a vakcina tőlünk kerülhet ki a világba, biztos vagyok benne, hogy a Föld számos országa érdeklődni fog iránta. Nem szívesen gondolok arra, hogy volt egy megbeszélésünk egy igen befolyásos magyar személlyel, aki azt kérdezte tőlem: „jó nekünk, ha ezek az emberek nem halnak meg?” Számomra ez megdöbbentő volt, és erőt adott, hogy még nagyobb kitartással és szorgalommal dolgozzam a cél megvalósításán.

Váli János