A ma élő kádercsemeték és veterán atyáik azért buktak bele az ő népi demokráciájukba, mert abba beleértették az idegen megszállást és a véleménydiktatúrát is, holott ez utóbbiak már nem pozitív, hanem negatív jelentésű fogalmak. Az igazi népi demokráciát a mai kisember is szeretné, de a túl ügyes és túl életrevaló elvtársak nélkül. Az idegenszívűség és labanclelkűség helyett szívesebben látnák azt az egészséges nemzeti önzést, amelyet az európai nemzetek többsége követ. A tandíj bevezetése után most újra felvetődik nálunk a „kiváltságos osztályok műveltségi monopóliumának felszámolása”, de nem azok lebutításával, hanem a nép felemelésével. Öntudatlan, kizsákmányolható tömegek helyett egy művelt és öntudatos munkavállalói rétegre kellene alapozni Magyarország jövőjét. A könyörtelen vadkapitalizmus helyett én demokráciát szeretnék, aminek a jellege: népi!

Kövér Károly, Szeged

Krumplileves

A krumplileves legyen krumplileves – mondta Kádár János, aki Nagy Imre likvidálásán kívül ezzel az aforizmával íra bele magát a magyar történelembe. Ez a mondás jutott eszembe, amikor Pásztor Albert, Miskolc rendőrkapitánya egy pénteki sajtótájékoztatón bejelentette, van cigánybűnözés. Állítását arra alapozta, hogy az előző két hónap több mint száz (!) utcai rablásának elkövetői mind romák voltak. Ha megoldást keresünk, néven kell neveznünk a dolgokat – mondta. Megborzongtam, mint Gyurcsány az újsághírektől és értetlenül álltam az eset előtt. Vak ez az ember, vagy csak vakmerő, mint a cigány lova. Nem látja, milyen közegben él és hogy mit zúdít magára a kijelentésével? Még az is megfordult a fejemben, hogy polgárháborúra uszító kormánypárti provokációról van szó. Aztán délután már felvisított a Helsinki Bizottság, mint a rágcsáló, ha a farkára lépnek, estére bekérték az igazoló jelentéseket és szombaton reggel Miskolcnak nem volt rendőrkapitánya. Pásztor Albertet „vérző szívvel” felmentették és más beosztásba helyezték. Ezek után mondja valaki, hogy lassú a Draskovics-féle (i)gazságszolgáltatás! Vasárnapra nagyot fordult a világ. Egy példás összefogás után a kapitány visszakerült a beosztásába. A próba nem sikerült, most el kellene végezni az ellenpróbát. Fel kellene függeszteni Draskovicsot, és megnézni, mozdul-e érte valaki. Ha igen, nem bánom, hívják ezentúl a cigányzenét száztagú muzsikának, a cigánymeggyet meg etnikai gyümölcsnek. De ha nem, akkor nevezzük néven a dolgokat. Mert bár Draskovics ezt nem látja, mi itt, Miskolcon nyakig ülünk a krumplilevesben.

M. S., Miskolc

Kommunikációs tréning

Kovács II. tizedes! – Parancs, ezredes úr. – Vegye úgy, hogy most nem velem, hanem a 168 Óra újságírójával beszélget. A szolgálati titokra, gondolom, nem kell felhívnom a figyelmét! Ért engem? – Igenis, újságíróezedes úr! – Nos, mondja el, ön a szolgálati területén hol szokott leginkább razziázni? – Leggyakrabban ci, ci… – Na, nyögje már ki, hogy Cigándon. Szolgálatában mi volt az utolsó rendkívüli esemény? – Egy lakóházba betörtek a ci, ci… – Szóval a civilek. Még jó, hogy nem mi! Mit látott a feltört lakásban, amikor megérkezett? – Éppen akkor ugrott ki az ablakon egy ci, ci… – Egy cica. Az utcán látott valakit? – Néhány ci, ci… – Néhány cigarettacsikket. És mit látott még? – A fán is volt egy ci… – Egy cinegemadár. Most már elég legyen ebből a cicizésből. Tudja, az a baj magával, hogy nagyon ci-ci-cikornyásan fejezi ki magát. A fene belé, rámagasztotta a dadogást. Egyszóval kik törtek be ebben a lakásba? Csak röviden! – A cincárok! – Na, végre, azért megértett valamit a beszélgetésünkből. Most mehet a dolgára. Csak semmi cicó, az intézkedéseiben legyen mindig egyértelmű és határozott. A jelmondatunk: őrzünk és a média ellen védekezünk! – Ezredes úr, van egy kérdésem: nagyon kiélezett helyzeten, önvédelemből rálőhetünk a cincárokra? – Most megfogott, mert ezen a ponton már én is bizonytalan vagyok.

Tégen László, Nagymaros

Megkérdezném…

A kampányévében levő kalózkapitány, civilben oláh államelnök a minap Sepsiszentgyörgyön zsebre dugott kezekkel másfél órán át monologizált egy oláh hírtévében. Arról beszélt, hogy a még létező erdélyi magyar önkormányzatok önkényesen eltávolítják az oláh hivatalnokokat. Aztán arról, hogy nem lehet székely területi autonómia, mert az oláh alkotmányban az van beleírva, hogy Oláhia egységes és oszthatatlan nemzetállam. (Az egységes nemzetállamukban csak vagy 18 nemzeti kisebbséget ismernek el.) Megkérdezném az oláh-tatár kalóz urat, miként van az, hogy Erdélyben csak 1918 után kezdték el építeni dicső múltjukat? Hol van az a sok magyar (székely), akik, még mielőtt felfedezték és ellopták volna Erdélyt, itt történelmi jegyekkel (templomok, temetők, iskolák stb.) rendelkező szülőföldesek voltak? Megkérdezném tőle, hogy 1918 előtt merre legeltették juhnyájaikat? Hisz 1990 óta sokkal több hagymakupolás ortodox templomot építettek Erdélyben, mint eddig 1918-tól errefele. No meg azt is megkérdezném tőle, hogy a világgá kürtölt „2000” éves erdélyi múltjuknak miért nincsenek archeológiai, építészeti nyomai Erdélyben, csak 1918 utániak? Megkérdezném, miként lehet az, hogy az Erdélyben egykor vendégmunkát vállaló oláhok milyen civilizált európai jogalapon gyártottak maguknak Erdélyben egységes oláh nemzetállamot? Az Erdélyt teremtő szászoktól, sváboktól és zsidóktól megszabadultak Ceausescu államterroristájuk révén, eladván azokat márkáért, dollárért. Értünk se Kun Béla, se Kádár Janó, se Furcsány Fegyenc nem tudott/tud fizetni. (A szegénységnek is vannak előnyei!) Ha nagyon megfogyatkozva is, mi erdélyi magyarok addig maradunk szülőföldünkön, amíg az Isten magához nem szólít, de itt maradnak Erdélyt szerető gyerekeink, akik az oláh világhazugságokat nem úgy kezelik, hogy máshovai megélhetési magyar emigrációba menekülnek. Csak mi tartjuk be a verset: az itt élned halnod kell –, még ha nem is kényelmes.

TO., Mikháza

Bűnüldözés

Láttam a tévében a nagy rendőrfőnökünk február 19-i nyilatkozatát. Aszongya: „hála a rendőrség munkájának, tavalyhoz képest huszonkétezerrel csökkent hazánkban a bűnelkövetések száma”. (Nem biztos, hogy szó szerint így mondta, de ez a lényeg). Borzasztóan sajnálom, hogy utána nem tette hozzá, hogy ez pusztán azért alakult így, mert a kormány parancsára a 20 ezer forint alatti bűnelkövetéseket nem regisztrálhatjuk. Buta ez a kormány és nem gondolkodik. A helyükben én a nép megnyugtatása érdekében a limitet 100 ezer forintban határoztam volna meg, vagy verdestetném vele a milliárdot. A végén meg statisztikailag azt is kimutatnám, hogy igenis mindenki befoghatja a pofáját, mert a rendőrség aktivitásának hála, az országunkban tavaly mindössze tizenötezer bűneset történt. Kedves Gyurcsány Ferenc! Mondd, miért csak az autósokkal – akik neked igen sokat tejelnek amúgy is – szemben hozattad be a „zéró tolerancia” törvényt?

Kónya Béla, Budapest

Náci, ó!

Nemrégen hallottam a volt Kossuth rádió M-eregy Tatárszentgyörgyre a temetésre témájú műsorában, hogy a lemenő buszra várakozók közül valaki azt mondta a riporternek, hogy „…egy olyan náció, amelyik öli a kisebbségeit…” stb. Mármost: amit nem tudni ebből, hogy cigány volt-e az illető nő, vagy sem, aki ezt mondta? Lehet hogy cigány volt, bár akkor honnan ismeri a náció szót? (Hacsak nem akart az illető lenácizni valakit.) De végeredményben lényegtelen, hogy ki mondta. Ez a mondat tulajdonképpen népirtással (holokauszttal) vádol bennünket (a cigány, német, szlovák stb. kisebbség irtásával). Mármost, ha ezt a holokausztot tagadom, akkor, ha egyelőre a törvény nem is bünteti, csúnya bűnbe esem. Vagy ne is tagadjam? (A lázasan készülő gyűlölettörvény szerint ennek a nőnek a börtönben lenne a helye? Szerintem elmegyógyintézetben!) És hogy milyen ország az, ahol annyira meg lehet hülyíteni az embereket, hogy ilyen marhaságokat mondjanak? Hát ilyen!

K. J., Budapest