Bár az efféle, megalapozatlan kritikákat általában nem méltatjuk figyelemre, ez esetben nem mehetünk el szó nélkül mellette, hiszen azt mégiscsak a világ – egyelőre – legnagyobb hatalmának kormányszerve adta ki. Személyes érintettség okán a Magyar Demokrata kötelességének érzi rákérdezni a jelentés homályos pontjaira. Annál is inkább, mert a jelentésben leírtak nemcsak lapunk, de Magyarország jó hírét is súlyosan sértik.

Alábbi nyílt levelünket, benne vastagon szedett kérdéseinkkel az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének is elküldtük. Amennyiben megkapjuk a nagykövetség válaszát, természetesen örömmel közöljük.

Részletek a jelentésből és kérdéseink

„A Legfőbb Ügyész hivatala szerint az év első hat hónapjában 15 panasz érkezett a rendőrség helytelen bánásmódjáról, tíz pedig az eljárások alatt alkalmazott erőszakról. Ennek eredményeképpen 18 rendőr ellen emeltek vádat. NGO-k (nem kormányzati, a továbbiakban: civil szervezetek – a szerk.) szerint a panaszok többsége romáktól és más sötét bőrű egyénektől érkezett; a személyiségi jogok miatt azonban nem állnak rendelkezésre pontos adatok, hogy kik voltak a panaszosok.”

„Civil szervezetek jelentései szerint a romák sokkal gyakrabban kerülnek előzetes letartóztatásba, mint a nem romák, és gyakrabban vannak kitéve faji megkülönböztetésnek. A Magyar Helsinki Bizottság kutatása alapján, melyet a rendőrség és a Rendőrtiszti Főiskola által szolgáltatott adatokból végzett, háromszor nagyobb az esélye annak, hogy a romák személyazonosságát ellenőrizzék, mint a nem romákét, annak ellenére, hogy az adatok alapján a romák nem keverednek gyakrabban törvénytelen ügyletekbe, mint a nem romák.”

– Ahogy minden jogállamban, úgy Magyarországon is egy jogi eljárás során azok kerülnek előzetes letartóztatásba, akikkel szemben megalapozottnak bizonyul valamilyen bűncselekmény elkövetésének gyanúja. Jelen kifogásukban önök a rendőrséget, az ügyészséget vagy a törvényhozást vádolják rasszizmussal?

„December 16-án a budapesti bíróságon (a Fővárosi Bíróság – a szerk.) a Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére polgári per kezdődött a szélsőséges Magyar Gárda Egyesület feloszlatása érdekében, mert az megsértette az egyesület létrehozásának jogát, valamint a romák szabadságát és jogait sértő tevékenységeket folytatott. A Magyar Gárdát 2007-ben alapította a Jobbik Magyarországért mozgalom (valójában tíz magánszemély alapította – a szerk.), a 2006-os erőszakos kormányellenes tüntetések után, „a magyar hagyományok és kultúra megőrzése érdekében”.

A bíróság úgy döntött, hogy a Magyar Gárda tevékenysége sértette az ország egyesületekről szóló törvényeit és romaellenes közhangulatot teremtett. Márciusban például gyűlést szerveztek Tatárszentgyörgyön, amely olyan félkatonai szimpatizánsokat vonzott, akik azt hirdették: a „cigány bűncselekmények veszélyt jelentenek a közbiztonságra.”

– Az állítások nagy része pontatlan vagy hamis, amint az is, hogy 2006-ban „erőszakos kormányellenes tüntetések voltak”, holott csak egy volt ilyen, az MTV épületének ostroma, az sem ok nélkül robbant ki, amelyre válaszul a rendőrség heteken át terrorizálta a lakosságot, melyet illetően mára több jogerős, a rendőrséget elmarasztaló bírói döntés is született. Konkrétan mire alapozzák továbbá azt az állításukat, hogy a Magyar Gárda Egyesület „a romák szabadságát és jogait sértő tevékenységet” folytatott?

„A Magyar Gárda továbbá felvonulásokat tartott több kisebb faluban, városban, a II. világháború idején működő, fasiszta Nyilaskeresztes Párthoz köthető egyenruhában és zászlókkal.”

– Az amerikai külügyminisztérium milyen történelmi ismeretek alapján minősíti fasiszta jelképnek a nemzeti címer részét képező árpádsávos lobogót? Helyesnek tartanák-e egy idegen ország részéről felhozni, hogy az Egyesült Államok számos államában hagyományőrzésként ma is büszkén lobogtatják azt a konföderációs zászlót, amelynek „árnyékában egykor négereket akasztottak”?

„Magyarország zsidó lakossága körülbelül 80 ezer-100 ezer főre tehető. Az antiszemita incidensek és a vandalizmus folytatódott az évben. A Magyarországi Zsidók Szövetsége (ilyen néven Magyarországon nem működik szervezet – a szerk.) azt is jelentette, hogy az antiszemitizmus nőtt 2007 óta, és hogy a Magyar Hírlapban antiszemita cikkek jelentek meg. A növekedést azon antiszemita csoportok tevékenységével hozzák összefüggésbe, akik kihasználták az ország gazdasági problémái miatti széles körű elégedetlenséget.”

– Önök mi alapján tartják nyilván, hogy ki a zsidó, illetve hogy Magyarországon hány zsidó él?

„A magántulajdonban lévő Magyar Demokrata és Magyar Fórum hetilapok folytatták az antiszemita cikkek publikálását.”

– Kérjük, cím és pontos megjelenés szerint nevezzék meg a Magyar Demokratában 2008-ban megjelent, önök által antiszemitának ítélt írásokat!

„Számos szélsőséges magyar nyelvű honlap működik, amelyek közül sok nyíltan antiszemita. Legkevesebb két olyan oldal volt, amelyek rendszeresen támadták verbálisan a zsidóságot, és azok elleni fizikai erőszakra szólítottak fel. Civil szervezetek jelentették, hogy a kormány megfigyelte ezeket az oldalakat, hogy megelőzze az olyan jelképek megjelenítését, mint a horogkereszt, nyilaskereszt, sarló és kalapács, valamint a vörös csillag.”

– Mint önök is tudják, hogy a hazánkban lényegesen szigorúbb törvényi szabályozás miatt ezeknek a honlapoknak jelentős része – többek közt az önök által vélhetően kiemelt két oldal is – korábban amerikai szerveren működött, és jelenleg is külföldről üzemel. Amikor a magyar kormány az általuk jogsértőnek és uszítónak minősített tartalmak miatt az egyik ilyen honlap elleni fellépésre kérte az Egyesült Államok illetékes kormányzati szerveit, önök a szólásszabadságra hivatkozva elutasították a jogsegélyt. Miért vádolják Magyarországot olyasmiért, amit éppen önök tartanak a szólásszabadság keretein belül lévőnek, és ami ellen éppen önök nem voltak hajlandóak fellépni?

„A kormány ugyan osztogatott kártérítést néhány holokauszt-túlélőnek az évben, de a Kártérítési Hivatal munkáját hátráltatta a bürokrácia és hatástalanság, aminek eredményeképp az igénylések nagy részét elutasították. Az 5600 amerikai holokauszt-túlélő által beadott igénylés közül például 4500-at elutasítottak. Az elutasítást leggyakrabban a benyújtott dokumentumok igénylő általi nem megfelelő kitöltésével magyarázták. A Bed Tzedek nevű civil szervezet szerint a magyar dokumentációs elvárások irreálisak, amelyeknek az igénylők többsége nem tud eleget tenni.”

– A kritikát jogosnak is tarthatnánk, ha az a magyar bürokrácia lassúságára vonatkozna. Az adott kontextusban azonban a szerzők azt a benyomást keltik, mintha az állam kizárólag a holokauszt-túlélők ügyeit próbálná nehezíteni.

„Az év során 20 bejelentés volt fegyver és robbanószer romák elleni használatáról. Két esetben négy roma meg is halt. Nov. 3-án Nagycsécsén Molotov-koktéllal és lőfegyverrel támadtak roma otthonokra, 1 férfi és 1 nő meghalt. Nov. 18-án kézigránátot dobtak egy roma család házába Pécsett, itt szintén két ember halt meg. Válaszul a magyarországi rendőrfőnök egy 50 tagú vizsgálóbizottságot hozott létre. Habár a rendőrség még nem állapított meg indítékot, rasszizmus állhat a háttérben. Év végén még mindkét ügy függőben volt.”

– Tájékoztatjuk önöket, hogy a pécsi esettel kapcsolatban idén év elején bebizonyosodott, hogy személyes bosszú volt az indíték, ráadásul az elkövetők is romák voltak. A hatóságok a másik esetben sem találtak rasszizmusra utaló indítékot. Megneveznék a többi 18 esetet, amelyben fegyvert és/vagy robbanószert használtak romák ellen 2008-ban Magyarországon, s amelyekben „rasszizmus állhat a háttérben?”

„A Magyar Gárda verbálisan bántalmazott és fenyegetett romákat szerte az országban, felvonulásaik alkalmával. Válaszként a romák is demonstrációkat szerveztek a szélsőség és intolerancia ellen.”

– Mi a különbség a „verbális bántalmazás és fenyegetés”, illetve a „szélsőség és intolerancia elleni tüntetés” között, ha mindkét esetben békés felvonulásról van szó?

„Október 18-án szóbeli konfrontáció alakult ki olaszliszkai romák és 500 személy közt, akik egy 2006-ban elhunyt tanár emlékművét látogatták meg, akit egy balesetet követően öltek meg, melyben egy roma gyermek megsebesült. A két csoport közti összetűzést a rendőrség akadályozta meg.”

– Kérjük, nevezzék meg pontosan a forrásukat, amely az olaszliszkai eseményről a jelentésükben leírt tájékoztatást adta önöknek. 2006-ban egy tanár, Szögi Lajos azért „hunyt el”, mert a helyi romák brutálisan agyonverték. A „roma gyermek” a szerencsésen elkerült balesetben – a tanár kis híján elütötte autójával a gyermeket, s azért állt meg, hogy megnézze, nem esett-e baja, ekkor támadták rá a feldühödött romák – nem sebesült meg. Ezt a magyar társadalmat mélységesen megrázó, tragikus esetet kinek a tájékoztatása alapján, milyen adatokra és tényekre hivatkozva hamisították meg jelentésükben?

„December 13-án Budapesten egy buszon veszekedés tört ki 2 angolul beszélő afrikai férfi és egy kisebb csoport között. Szemtanúk szerint a csoport megtámadta a 2 férfit, az egyiket lelökték a buszról, majd többször fejbe rúgták. Szemtanúk szerint a buszon ülő nagyjából 30 ember csendben nézte végig az eseményeket.”

– Pontosan számon tartanak minden egyes utcai összetűzést, verekedést Magyarországon? Miért éppen ezt az egyet emelték ki a jelentésükben? Ismerik pontosan ennek az esetnek a körülményeit, motivációit, következményeit? Hány szemtanúval beszéltek (rájuk hivatkoznak), akik informálták önöket?

„Június 27-én és július 2-án ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak egy melegbárba és egy melegfürdőbe Budapesten, de senki nem sérült meg. A Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított, de senkit nem gyanúsított meg, tartóztatott le az év végéig.”

– Mint írják, a nyomozó szervek még nem tudnak semmit az elkövetőkről. Miért tartották mégis érdemesnek kiemelni ezt az esetet?

Végezetül szeretnénk megtudni és a magyar közvélemény elé tárni, pontosan mely szervezetek szolgáltatnak adatokat az önök jelentéséhez Magyarországról?