Alighogy az OMV bocsánatkérésével véget ért az a peres eljárás, amit a Mol még tavaly júliusban a jó hírnevének megsértése miatt indított az osztrák cég ellen, hétfőn derült égből villámcsapásként érkezett a hír: a negyedik legnagyobb orosz olajvállalat előzetes bejelentés nélkül az ismeretlenség homályából a Mol legnagyobb tulajdonosává lett.

Üzlet vagy politika?

A Surgutneftegaz szándékairól megoszlanak az elemzői vélemények. A Mol tulajdonosi szerkezete lényegében lehetetlenné teszi a Mol irányításának átvételét, és a Mol alapszabálya szerint tulajdonrésztől függetlenül csak 10 százalékos szavazati joggal lehet rendelkezni a társaságban. Sokak szerint egyszerű üzletről van szó: az orosz vállalat elsősorban kőolaj-kitermelésben jó, a Mol pedig inkább finomításban. Utóbbinak ráadásul jelentős érdekeltségei vannak a szibériai kitermelésben, éppen abban a zónában, ahol a Surgutneftegaz is jelen van. A magyar cég egyébként az OMV elleni védekezése során előszeretettel hivatkozott arra, hogy az osztrákoknál még egy oroszországi cég is jobb lenne. Ez bejött. A Mol egyelőre pénzügyi befektetőként kezeli a tranzakció mögött álló óriást, de Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató világossá tette, hogy semmiképpen nem tekinthető barátinak egy ilyen mértékű részvényvásárlás, főleg, hogy nem történt előzetes kapcsolatfelvétel sem a Mol vezetőivel, sem a kormánnyal. Varró László stratégiai igazgató szerint olyanra még nem volt példa, hogy egy kormány akarata ellenére egy külföldi cég ekkora részesedést vásároljon egy stratégai fontosságú vállalatban. A Mol mindenesetre egyelőre nem változtat stratégiáján, továbbra is a horvát INA-t tartja portfóliója egyik legfontosabb elemének, márpedig a déli szomszédok bebiztosították magukat arra az esetre, ha a Mol ellen idegen felvásárlás kezdődne.

Az évek óta a sajtóban keringő összeesküvés-elméletek pedig akár valósággá is válhatnak. Az OMV törekvése esetében sokan már évekkel ezelőtt orosz érdekeket sejtettek. Gyurcsány Ferenc kormányfő véletlenül éppen márciusban találkozott osztrák és orosz kollégájával. A kormányválság hírére, úgy tűnik, látványosan felgyorsultak az OMV és az orosz cég között zajló, a piaci pletykák szerint régebb óta folyó tárgyalások. A kormányszóvivő persze hangsúlyozta, hogy a magyar és az orosz kormány tárgyalásain még informálisan sem merült fel a Molban történő befolyásszerzés.

„Piacgazdaságban a kormánynak nem feladata kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak megfelelően zajlik. Magyarországnak ugyanakkor az az érdeke, hogy a nemzeti olajipari vállalat megőrizze függetlenségét” – közölte Daróczi Dávid.

A Fidesz részéről leszögezték, hogy a Mol orosz érdekeltségbe kerülése egyértelműen ellentétes a nemzeti és az európai érdekekkel, és a kormány az orosz birodalmi érdekeket szolgálja ki. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke rendkívüli ülést hívott össze. „Az orosz vállalat tulajdonszerzése súlyosan veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát, ezért a Fidesz felszólítja a miniszterelnököt, hogy nyilatkozzon: tudott-e az ügyletről” – mondta. Németh szerint Oroszország át akarja venni hazánk energetikai rendszerét.

Európai méretekben

Orosz részről természetesen logikus, ha a fehérorosz, moldáv, szerb nemzeti vállalatok felvásárlása után az Európai Unióban is megvetnék a lábukat. A Mol gázvezetékrendszere kulcsszerepet tölt be Közép-Európában, és a befolyásszerzéssel fricskát adnának az utóbbi időben újraéledő Nabucco-projektnek, amely éppen a tervezett orosz Déli Áramlat vezetéknek az unió által szorgalmazott versenytársa. Az oroszok a magyar vállalat gáztárolóira is szemet vethettek. A Surgutneftegaz vezérigazgatója, Vlagyimir Bogdanov jellegzetes orosz szóhasználattal azzal indokolta a Mol-részvények megvételét, hogy az ügylet elősegíti, hogy Európa energiaellátása biztonságosabbá váljék. Az olajcég tulajdonosi köre egyébként csak félig ismert, 40 százalékról semmit nem tudni, egyes források Vlagyimir Putyin miniszterelnököt sejtik mögötte. Bogdanov mindenesetre Putyin régi támogatója, nem véletlen, hogy sokan Moszkvát látják az üzletkötés mögött.

A Kremlben nemcsak egy esetleges magyarországi jobboldali fordulat esélye kelthetett pánikot, de az is, hogy Ukrajna is mind szorosabbra fűzte kapcsolatait az Európai Unióval, és Lengyelország is erős ellenállást tanúsít Oroszország terjeszkedésével szemben. Brüsszel azt tervezi, hogy komoly összegekkel beszáll az ukrán gázvezetékrendszer felújításába, és ezt Putyin igencsak zokon vette.

Az OMV tavaly azért állt el a felvásárlási szándékától, mert nemcsak a magyar kormány és a cégvezetés részéről ütközött ellenállásba, de az EU versenyhatósága is olyan jelzéseket adott, hogy a piaci versenyt korlátozónak tekintené az OMV által erőltetett összeolvadás. Különös lenne, ha Brüsszel éppen egy orosz cég törekvései esetében hümmögne elnézően. Más elemzők szerint az orosz befolyásszerzés nem elsősorban azért veszélyes, mert orosz, hanem mert ismeretlen pénzek állnak mögötte.

Persze nem ez lenne az első eset, hogy Moszkva a magyar vegyipar felé kacsingat. Az Orbán-kormány a TVK és a Borsodchem esetében a Gazprom próbálkozásait hiúsította meg, a Mol pedig annak az E.On-nak értékesítette magyarországi földgáztárolóit, akinél ugyanez az orosz cég próbálkozott később tulajdonrészt szerezni. Az E.On-nak és a Gazpromnak jelenleg is vannak közös érdekeltségei. A legújabb fejlemény, hogy néhány hete a Gazprom és a Mol megegyezett abban, hogy közösen építenek gáztárolót hazánkban.

A régóta érlelődő stratégiai döntések meghozatalát a Gyurcsány-kormány bukása okozhatta. Az oroszokkal többnyire együttműködő kabinet összeomlása mellett figyelembe kell venni azt is, hogy az orosz óriáscégeket igencsak megviselte a gáz- és olajárak meredek csökkenése. A Surgutneftegaz az egyetlen, amelyik konzervatív befektetési politikájának köszönhetően képes maradt arra, hogy ilyen lépésre szánja el magát.

Moszkva már a Gyurcsány utáni időkre készül, és ennek jele lehet a sietős Mol-bevásárlás is. A cég képviselői április 23-án, a Mol éves közgyűlésen még nem fogják felfedni a kártyáikat. De lehet, hogy az idő sürgeti őket.

Monostori Tibor

8 „véletlen” a Surgutneftegaz akciója mögött

1. A cég kétszer annyit fizetett a részvényekért, mint a tőzsdei ár.

2. Anélkül vásároltak, hogy erről korábban egyeztettek volna a Mollal.

3. A vevőnek eddig semmiféle külföldi tőzsdei aktivitása nem volt.

4. Az ügylet előtt elmaradt az ilyenkor szokásos, nyilvános politikai egyeztetés.

5. Éppen a kormányválság időszakában került sor a tőzsdei ügyletre.

6. Bár az OMV hetek óta árulta a Mol részvénycsomagját, a kormány és a Mol mégsem tudott az orosz cég szándékairól.

7. A vételár megegyezik azzal a „bekerülési költséggel”, amennyibe az értékpapírok az OMV-nek kerültek.

8. Március folyamán Gyurcsány Ferenc kormányfő az orosz miniszterelnökkel és az osztrák kancellárral is találkozott.