– Mekkora Budapest adósságállománya?

– Óriási. Ma a főváros adóssága 160 milliárd forint, de ehhez még hozzá kell számolni a BKV körülbelül 85 milliárdos adósságát is. Mert bár a BKV költségvetése nem jelenik meg a főváros büdzséjében, de azáltal, hogy a cég a főváros százszázalékos tulajdonában van, a BKV adóssága lényegében Budapest adóssága. Ha tehát a 160 milliárdhoz hozzáadjuk ezt a 85 milliárdot, az már 245 milliárd forint. Amennyiben ehhez még hozzávesszük, hogy több EU-s projekthez hiányzik az önrész, ezért a koalíció az elkövetkező két év során további 35-40 milliárdos áthidaló kölcsön felvételére készül, már legalább 280 milliárd forintnál tarthatnánk jövő év végére. Azaz, a városvezetés terveinek teljesülése esetén minden egyes fővárosi lakosra, beleértve az időseket és a gyerekeket is, 164 ezer forintnyi adósság jutna.

– Egy többgyermekes családra vetítve ez igazán szép pénz. Mennyi jut gazdálkodásra?

– A mostani költségvetési tervezet 531 milliárdos forintos főösszeggel számol. Ehhez viszonyítva az imént említett közel 280 milliárdos tartozás közel hatvanszázalékos eladósodottságot jelent. Az a benyomásunk, a jelenlegi városvezetés nem számol azzal, hogy mi lesz 2010 után. Úgy gondolkodnak: utánuk az özönvíz.

– Mikor lesz elfogadott költségvetése Budapestnek?

– A fővárosiak joggal várják, hogy legyen az idei évre vonatkozó, elfogadott költségvetés. Ez azonban nem az ellenzéken múlik, még akkor sem, ha Demszky Gábor az utóbbi időben ránk is ki szeretné terjeszteni a felelősséget. A Fidesz és a KDNP ugyanis mindig nyitott volt a tárgyalásokra. De hogyan fogadjuk el a költségvetést akkor, ha az előkészületi munkákból, egyeztetésekből az ellenzéket kizárták? És miért hagyták a megbeszéléseket az utolsó időpontra? Ebből is látszik, csupán a kényszer szülte, hogy a VII. kerületi polgármester letartóztatása, a koalíciós többség elolvadása miatt most tárgyalni kényszerülnek velünk. De még jelen pillanatban is az a benyomásunk, hogy érdemben nem akarnak foglalkozni az elképzeléseinkkel. A legutóbb például, amikor Tarlós István frakcióvezető úr tett egy javaslatot, amellyel ki lehetett volna mozdítani a holtpontról a megbeszéléseket, ezt helyből elutasították.

– Mit javasoltak?

– Azt, hogy legyen a fővárosnak „működési” költségvetése. Vagyis egyelőre hagyjuk a fejlesztéseket, a beruházásokat, az egyéb tételeket, és fogadjuk el az operatív büdzsét azért, hogy legalább az intézmények megnyugtatóan tudjanak működni. Demszky Gábor azonban ezt nem tartotta jó ötletnek, azzal érvelt, hogy ezt a fajta megoldást az államháztartási törvény nem ismeri.

– És nem ismeri?

– Nem említi, de nem is tiltja.

– Költségvetés híján hogyan működnek az intézmények?

– Az átmeneti gazdálkodás elve szerint az elmúlt év összköltségvetésének egytizenkettedét kapják működésre minden hónapban. Ez a helyzet azonban csak egy rövid ideig tartható.

– Sokan mondják, hogy a fővárosban minden pénz eltűnik a négyes metró alagútjában. Épül valami, amiről senki nem tudja megmondani, hogy a legvégén mennyibe fog kerülni. Önök tudják?

– Nem. Annyit tudunk, hogy van a kormány és a főváros között egy érvényes szerződés, amely szerint az összköltség 21 százalékát a főváros, 79 százalékát pedig a kormány állja. Ám ez egy előre rögzített ár, vagyis az azóta felmerülő többletköltségeket már a fővárosnak kell viselnie. A metróépítés nem volt megfelelően előkészítve. Amikor tavaly Klados Gusztáv, egy nemzetközileg elismert szakember átvette a projekt irányítását, legalább annyiban megnyugodhattunk, hogy az új vezető a műszaki problémákat meg tudja oldani. A hátrányos szerződésekkel azonban ő sem tud mit kezdeni.

– Önök látták ezeket a szerződéseket?

– Csak részben. A metró sajnos már régóta lényegesen több, mint egy közlekedési projekt. Ez Demszky Gábor presztízsberuházása, amiről két dolgot nem lehet tudni: hogy mennyibe kerül majd, és mikor lesz kész. Legutóbb 2011 végét tűzték ki céldátumként. Elképzelhető, hogy addigra valóban készen lesz az alagút, ám ha el is készül, onnantól kezdve még hónapok, esetleg évek telhetnek el, mire utasokat szállíthat, hiszen rengeteg tesztelésre van szükség, hogy biztonságos legyen. Azt sem tudjuk, mi lesz az uniós támogatással. Ráadásul ez utófinanszírozás, tehát a fővárosnak először bele kell tennie a pénzt. Jelenleg tizenkét százaléknál tart a pénzügyi teljesítés, ami azt jelenti, hogy a most érvényes 517 milliárdos végösszegből a főváros eddig 59 milliárdot fizetett ki. Csakhogy a kivitelező Bamco konzorciumnak már most, tizenkét százalékos teljesítésnél 35 milliárd forintos pluszigénye merült fel.

– Ezek után tényleg nem tippelnénk, mennyi lesz a végső ár.

– Ha minden hatvanmilliárdnyi teljesítés után egy harmincmilliárdos többletigény jelentkezik, akkor az ötszázmilliárdos becsült árból kiindulva akár az ezermilliárdos végösszeg sem lenne kizárt. De ebbe még nincs beleszámolva például a forint romlása miatti árfolyamveszteség. Az biztos, a négyes metró nagyon meg fogja terhelni a főváros költségvetését, amit már egy új városvezetésnek kell majd kigazdálkodni. Ez egy nagyon nehéz örökség lesz, annál is inkább, mert mint mondtam, úgy tűnik, a jelenlegi városvezetés még bele is akarja hajszolni a fővárost további hitelek felvételébe.

– Akkor nem csoda, hogy az ellenzék nem túl lelkes a költségvetéssel kapcsolatban.

– Nem arról van szó, hogy akadályozni akarjuk a város működését, hanem arról, hogy ezeket a kérdéseket tisztázni szeretnénk. Az erzsébetvárosi botrány miatt kialakult szavazategyenlőség kényszerű helyzetet teremtett. Budapest sorsáról már nem dönthet egyedül a koalíció, végre van remény a valódi demokráciára a közgyűlésben.

– Demszky Gábor tavaly azt mondta, 2010-ig rengeteg utat felújítanak, mert addig lehet erre jelentős uniós támogatást felvenni. De nemigen látjuk az eredményét.

– Elmaradt a nagy felújítási dömping, pedig az utak állapota tragikus, ráadásul több botrány is kísérte ezt a területet. Emlékezetes például, hogy a 2006-os felújítások kapcsán a szakértők ötvenöt út esetében találtak szabálytalanságokat, olyat is, hogy a dokumentumokban szereplőnél keskenyebb vagy rövidebb utakat újítottak fel a valóságban. Ezen anomáliák miatt a fővárosnak tavaly mintegy 700 millió forint állami támogatást kellett visszafizetnie az úgynevezett TEUT-programban megkapott pénzekből. Az ügyben egyébként Papcsák Ferenc és György István képviselőtársam feljelentést tett, arról azonban, hogyan áll a nyomozás, nem kaptunk eddig tájékoztatást. Hozzáteszem, nem csupán Demszkynek vannak mulasztásai az útfelújításokkal kapcsolatban. Hiszen a 2006-ban a főpolgármester és Gyurcsány Ferenc által aláírt Budapest-szerződésben a kormány azt vállalta, minden, az útfelújításra költött fővárosi forinthoz további egy forintot ad. Ez az ígéret sem teljesült. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy bizonyos utakat milyen rossz minőségben újítottak fel.

– Az embernek az az érzése, hogy Budapesten semmi sem működik úgy, ahogy kellene.

– Aki így érzi, az ne kételkedjen a saját ítélőképességében. A nagyberuházásoktól a kevésbé látványos részletekig, lényegében semmit nem sikerült jól megszervezni, levezényelni. Megtörténhetne például máshol, hogy hoznak egy szmogrendeletet, de nincs semmilyen szankciója annak, ha valaki megszegi? Szerintem nem. Budapesten káosz van. Ha ez az a liberális város, amit Demszky Gábor mindig emleget, akkor ebből köszönjük, de nem kérünk.

Bándy Péter, Hernádi Zsuzsa