– Amerikában voltam egy üzleti konferencián. Este fölmentem a szálloda tetejére, ahol bokrokkal és törpefákkal szegélyezett sétány vezetett a középpontban álló jakuzzihoz. Ültem a bugyborékoló vízben, fölöttem karnyújtásnyira voltak a csillagok, lent pedig 22 emelet mélységben nyüzsgött a kivilágított város – mesél zöld tetős élményéről egy menedzser.

Kert a tizediken

Nyugati országokban már régóta csodájára járhatunk a zöld növényekkel benépesített tetőfelületeknek. S itt nem csak az alternatív építészetet kertfelületekkel kombináló osztrák Hundertwasser-házakra gondolunk, ahol erkélyből és tetőzetről kinövő fák, homlokzatra futtatott mohamező mutatja a művész kísérletező kedvét. Németországban már 30-35 évvel ezelőtt megjelentek az első zöld tetők, s ma már szabvánnyá tették, hogy a három százaléknál kisebb lejtésű felületekre kötelező növényeket telepíteni.

De gyors felkapaszkodást mutatnak az úgynevezett fejlődő országok is. Igaz, arrafelé a zöldtetők inkább a szállodai luxus részét képezik. Mint például a pekingi, olimpiai zöldtetős beruházások, amelyek keretében elképesztő mennyiségű, 40 ezer hektárnyi növényfelületet létesítettek.

A többi ázsiai országban viszont a hétköznapi élet fontos részét képezik a zöld tetőfelületek. A túlzsúfolt távol-keleti városokban hamar felismerték: ami a talpunk alól eltűnik, visszapótolható a fejünk fölött. A 12 milliós (elővárosaival együtt 36 milliós) Tokióban 2010-ig kétezer hektár zöldtető építését írták elő.

Szingapúrban pedig, ahol mindössze egy Budapestnek megfelelő, 600 négyzetkilométeres területen 4,5 millióan élnek, szintén kísérleteznek háztetőkre és függőkertekre telepített növényzettel. A legújabb, 24-41 emeletes felhőkarcolók lakóinak akár le sem kell menniük a talajszintre. Ha friss levegőre vágynak, csupán a 15. vagy 8. szint magasságában levő, két épületet összekötő függőparkot kell felkeresniük, esetleg az alacsonyabb, szomszédos ház tetején kialakított tetőkertet, ahol padok, kis tavak várják a pihenni vágyókat.

Magyarországon még messze nincs

ilyen szinten a zöld tetők építése, az átlagember leginkább a bevásárlóközpontok fölött láthat ilyet. A fővárosi West-End tetején 2000-ben Közép-Európa legnagyobb tetőtéri parkját alakították ki, amely Európa-díjat kapott. Tavaly Pécsett, tavalyelőtt Miskolcon avattak bevásárlóközponthoz kötődő tetőkertet, s a tervek szerint a győri Duna Centerben 9 ezer, a budai Skála helyén épülő új áruházban 5 ezer négyzetméter zöld tetőfelületet építenek. A magyarországi Tesco pedig tavaly hatodik zöld tetős áruházát avatta fel.

Klimatizál és portalanít

A zöld tetők, tetőkertek kialakítását a szigetelési technológia fejlődése tette lehetővé. A növények tetőre telepítése csak azután vehetett lendületet, miután megjelentek a gyökérálló, beázásmentes szigetelőfelületek. Korábban a tetőzetre kerülő föld garantáltan beáztatta a mennyezetet, hiszen hosszú időn át áztatta a burkolatot, ha megszívta magát nedvességgel.

Ettől függetlenül már az ókorban léteztek növényeket mesterséges alapra telepítő megoldások: Semiramis függőkertje két és fél évezreddel ezelőtt a történelem legelső zöld tetője volt, amelyben náddal bélelt, kátrányos aszfaltszerű szigetelőrétegre hordták a földréteget. S ötszáz évvel később szintén az egész világ csodájára járt Augustus császár teraszos mauzóleumának.

– A jól megcsinált zöld tető terhelés helyett épp védi a tetőzet szigetelését. A nyári nagy melegekben ugyanis a hagyományos tetőzet 60 fokosra is felmelegszik, miközben télen a mínusz 20 fokot is el kell viselnie. A hőingadozás 10-15 év alatt tönkreteszi a védőréteget. A zöld tető viszont még nagy nyári melegekben is 20-25 fokon tartja a tető hőmérsékletét – elemzi az előnyöket Bellavics László, a Zöldtető építők Országos Szövetségének (Zéosz) elnöke.

Emiatt egészségügyi előnyei is vannak, ugyanis napjainkban a nagyvárosi allergiás megbetegedések többségét a finom por okozza. Ennek nagy része pedig az úgynevezett hősziget-effektussal kerül a levegőbe. A meleg napok éjszakáin a kihűlő épületek tetején fölfelé mozgó légáramlatok keletkeznek, amelyek megemelik a tetőzeten nyugvó port. Ezzel szemben a levelek a legjobb pormegkötők. E két hatás miatt támogatják nyugaton a zöld tetők létesítését.

– Extenzív és intenzív zöld tetőket különböztetünk meg, attól függően, hogy a telepítés után kell-e velük foglalkozni – részletezi Gerzson László, a Corvinus Egyetem tájépítési karának docense. Az extenzív az egyszerűbb: 10-12 centis termőrétegbe hő- és télálló növényeket – pozsgásokat, varjúhájat, sziklakerti aprónövényeket – ültetünk.

Ezek a zöld tetők ritkán képeznek a lakók számára is hasznos pihenőfelületet. Lényegesen látványosabbak azonban az intenzív zöld tetők, olyan parkot alkotnak a házak tetején, amelyik bármelyik köztéren is előfordulhatna. Ahogy Gerzson László fogalmaz: az intenzív zöld tető csak pénz kérdése. Mivel itt már igen mély, 60-80 centi az ültetési mélység, gyakorlatilag bármilyen növény megél ezen a felületen. A nagy fáknál gondot okozhat a stabilitás – mivel a tetőkön nagyobb a szélkitettség –, de erre megoldást nyújtanak a kampós rögzítőrendszerek. Mindez azonban jóval drágább.

Míg egy extenzív zöld tető a normál tető árának másfélszereséért felépíthető, az intenzív 2-12-szer annyiba kerül. A legdrágább változatok árát felhajtják a masszívabb tetőszerkezet követelményei, valamint a szigeteléssel kapcsolatban támasztott különleges elvárások. A szigetelés általában polisztirolhab-alapú, efölé húznak olyan mechanikai védőréteget, amelyik állja a gyökérzet fizikai támadásait, és a gyökérsavakkal szemben is ellenálló.

A Zéosz számításai szerint az extenzív zöld tető a hagyományos tetőkkel mégis állja a gazdaságossági versenyt. Utóbbiak szigetelését ugyanis 15 év alatt tönkreteszi az intenzív napsugárzás, miközben a jól megcsinált extenzív zöld tető több emberöltőt is kiszolgál.

Ezt az állítást azonban vitatják azok, akik már láttak megsárgult, kiszáradt, gyászhangulatú zöld tetőt. Bellabisz szerint ennek oka, hogy sokszor nem megfelelő földre alapozzák a tetőkerteket. A tetőfelületeket nem szabad teletömni szerves anyaggal, a megfelelő vízelvezetéshez fontos a szemcsés talaj, a szűrt talajkeverék. Ellenkező esetben a föld betömődik, levegőtlenné válik, és pusztulni kezdenek a növények.

Takarékossági áldozatok

Magyarországon magánszemélyek, társasházak egyelőre maximum extenzív zöld tetőkkel rendelkeznek. Abból sincs sok. Intenzív tetőre Bellabisz László a fővárosi Tímár utcai példát említi, ahol egy 82 lakásos társasház tetejére kis parkot és uszodát építettek. Később azonban áldozatul esett a lakosok közötti villongásoknak.

Sokkal gyakoribbak a garázsok, alagsorok fölé emelt zöld tetők. Bár az átlagember számára ez kevéssé nyilvánvaló, ezeknél ugyanazokat a megoldásokat alkalmazzák, mint a háztetőre telepített parkok esetében. Lakóparkok tömegében léteznek ezek az úgynevezett belső udvarok.

Leglátványosabbak talán az angyalföldi Ceasar és Cleopatra házak: méteres cserjék, színes virágok, zöldellő fű díszíti a házak közé tervezett pihenőparkot.

Az elnök ugyanakkor arra panaszkodik, hogy a társasházi beruházások többségében a zöld tető végül áldozatul esik a takarékossági megfontolásoknak. A Marina Parkban nincs zöld tető, a Kőér-berekben volt, de a lakók visszabontották, a Corvin-Szigony közbe be volt tervezve, ám végül szerényebb megoldás mellett döntöttek.

– Nyugat-Európában az épületek legfölső emelete a legdrágább, a fölötte levő tetőterületet ugyanis megkaphatja az illető – meséli Gerzson László.

Magyarországon ettől még messze vagyunk. Ahogy a professzor mondja, nálunk az emberek épp elszakadni akarnak a természettől, minimálisra szorítják a szabadban eltöltött időt. Hazánkban az elmúlt évtizedben másfél millió négyzetméter zöld tető épült. Németországban évente avatnak ekkora felületet.

Kárász Andor

Vadszőlő és borostyán

Kedves romantikus regények, vagy éppen kísértethistóriák jellegzetes helyszínei a vadszőlővel, borostyánnal befutott kastélyok. A Nagy-Britanniában ma is az épületek megbecsült részét jelentő futónövények a hatvanas évekig hazánkban is gyakran feltűntek a vidéki házakon. Aztán híre ment, hogy tapadókorongjaikkal leszedik a vakolatot, és néhány év alatt eltűntek a zöldbe burkolózó házak.

A nyolcvanas évektől azonban a homlokzatok zöld növényekkel futtatása ismét terjedni kezdett a nyugat-európai társasházakon. A falat károsító hatásokat leginkább fából készül támrendszerekkel védik ki a háztulajdonosok. Bár Gerzson László a Corvinus egyetemről úgy véli, a megfelelő állapotban levő falakat nem károsítja a futó növényzet. A klasszikus futónövényeken kívül ma már kínai lilaakácot, virágos futórózsa- és loncféléket, tök- és babfajokat is telepítenek az épületek homlokzatára.

Bellabisz László, a Zéosz elnöke úgy számol: a falak befuttatásával, és a belvárosi belső udvarok parkosításával 15 százalékkal lennének növelhetők a fővárosi zöldfelületek.