Vasárnap megalakult a harmadik Gyurcsány-kormány, amelyet ugyan nem a volt miniszterelnök, hanem egy barátja vezet, de a kabinetben tízen korábban az ő utasításait várták napról napra. A bársonyfüggönyök mögé vonuló Gyurcsány Ferenc virtuálisan minden kormányülésen jelen lesz.

Az újdonsült kabinet összetétele jól tükrözi az MSZP és az SZDSZ belső törésvonalait és hintapolitikáját. Négy jól elkülöníthető részt lehet felfedezni. A pénzelosztó szerepben, az uniós és a nagy infrastrukturális források elosztása felett üzletemberek ülnek: Hónig Péter (akit állítólag Kóka János, az SZDSZ volt elnöke javasolt) és Vahl Tamás, utóbbit azonban botrányos múltja miatt már a bizottsági meghallgatása előtt kirúgta Bajnai. Szintén „szakértő” tagja a kormánynak Oszkó Péter, az időközben megszűnt Reformszövetség volt tagja, aki korábban a Deloitte könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat színeiben osztott adóoptimalizálási tanácsokat, például az offshore cégek alapításának előnyeiről, elsősorban nagy hazai és külföldi cégeknek. Balázs Péter külügyminiszter szakértelme megkérdőjelezhetetlen, ahogy évtizedes szocialista kötődése is. Herczog László szociális és munkaügyi tárcavezető az Antall–Boross- és az Orbán-kormány idején is dolgozott mint helyettes államtitkár, talán épp ezért esett rá a választás.

Két kulcspozícióba Gyurcsány Ferenc fiatal felfedezettjei és fegyverhordozói kerültek: a 28 éves Ficsor Ádám a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat, a 33 éves Molnár Csaba a Miniszterelnöki Hivatalt vezeti majd. Előbbi Gyurcsány kabinetfőnöke, utóbbi közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter volt és Gyurcsány Ferenc egykori vidéki bázisában, Győrben növesztette a szárnyait. Ide sorolható még a 30 esztendős Szigetvári Viktor, több MSZP-kampány levezénylője, a volt kormányfő egykori jobbkeze, akiből most államtitkár lett és a miniszterelnöki kabinetirodát irányíthatja, azaz Ficsort váltja.

A harmadik csoport az MSZP-MSZMP törzsgárdája, Kiss Pétertől „a társadalompolitika összehangolásáért felelős” tárca nélküli minisztertől Szekeres Imre honvédelmi tárcavezetőn át Varga Zoltán önkormányzati miniszterig. Idetartozik még Szabó Imre és Draskovics Tibor, akik (Szekereshez hasonlóan) megtarthatták tárcáikat. A szocialista kormánybiztosok, államtitkárok felsorolása meghaladná e cikk terjedelmét. Kiss (Molnár Csaba mellett) Bajnai helyettese lett, így gondoskodhat majd arról, hogy a szocialisták még rövidebb pórázon tartsák a kormányfőt.

Eljelentéktelenedhetnek azok a minisztériumok, amelyek a gazdasági világválság idején, Magyarország földrajzi, történelmi, társadalmi adottságait tekintve igazi nemzetstratégiai területek, és amelyekről Bajnai Gordon látványosan megfeledkezett. Igaz, a nekik juttatott költségvetési kiadásokat (például a szociális szférához képest) „csak” szerény mértékben tervezi csökkenteni. Az egészségügyi, az oktatási és kulturális, a földművelési és vidékfejlesztési minisztérium élén nem történt változás, Székely Tamás, Hiller István és Gráf József várhatóan statisztaszerepre lesz kárhoztatva az ország előtt álló megszorításözönben. A kutatásért és fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter posztja pedig egyszerűen megszűnt az új kormányzati struktúrában.

Földbe döngölés

A vasárnapi kormányülést követően Bajnai Gordon nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be válságkezelő programját. A költségvetési kiadáscsökkentésen alapuló intézkedések nagyobb része jövőre lép életbe, feltéve, ha az Országgyűlés is úgy akarja. A kormányfő feltalálta a spanyolviaszt: a magyar gazdaság évek óta ismert, főként az utóbbi kormányok ideje alatt keletkezett és elmélyült bajaira hivatkozott csomagja ismertetésekor. A magas újraelosztási szintre, a magas adókra, az eladósodottságra, az alacsony foglalkoztatottságra és a nemzetközi bizalom hiányára.

Eltekintve attól, hogy a régóta ígért strukturális reformok csak elvétve bukkannak fel a tervezetben, az több sebből vérzik. Nemcsak a csomag egészével és a válságkezelés gazdaságpolitikai alapvetésével vitatkozó, de a programot alapjaiban támogató elemzők is kritikával illették azt. Többen úgy látják, hogy az áfaemelés a jegybankot kamatemelésre kényszerítheti. A szuperbruttósítás alapelvének bevezetéséhez, működtetéséhez rengeteg feladat áll az állam és a vállalatok előtt. A csomag hitelességét megkérdőjelezi, hogy a legtöbb pont csak 2010-től lépne hatályba.

Bajnai az elmúlt néhány hétben jelentős presztízsveszteséget szenvedett el. Kormánya összetétele azokat a kompromisszumokat tükrözi, amit a szocialistákkal és a szabad demokratákkal kötött, a Bajnai-csomag hírére pedig a forint nemhogy erősödött volna, de gyengült.

Lapzártakor az országnak még mindig nem volt gazdasági minisztere. A miniszterelnök most még csak meghirdette a válságkezelést, annak számos eleme tisztázásra vár. A programot még el is kell fogadtatnia azzal az SZDSZ-szel és MSZP-vel, amely életbevágó választás elé néz júniusban. Az idei nyár és ősz várható politikai viharai, a gazdasági válság mélyülése elsöpörhetik az élete első ilyen munkájára készülő Bajnai és Oszkó költségvetési tervét. Ma már csak a nagyon rosszat és a még sokkal rosszabbat tudják felkínálni az országnak. Most úgy tűnik, hogy még ezek között sem tudnak majd választani.

Monostori Tibor

Új miniszterek a Bajnai-kormányban

Ficsor Ádám, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

1980-ban született. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen végzett közgazdászként. Agrárszakember, 2006-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára, 2008. februártól a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke.

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter

1949-ben született. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdászként, később egyetemi doktor. 1977-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott. 1990-től 1998-ig, illetve 2002 és 2006 között helyettes államtitkár a munkaügyi tárcánál. 2006-tól szakállamtitkár.

Balázs Péter külügyminiszter

1941-ben született. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdászként. Az MTA doktora. Egy külkereskedelmi vállalatnál kezdte, majd a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozott. 1992-től 1993-ig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. 1994 és 2000 között dániai, majd németországi nagykövet. 2002-től a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára. 2004-től az Európai Unió regionális politikával foglalkozó biztosa.

Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1952-ben született. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett. Gépészmérnök, 1985-től külföldi és hazai cégek menedzsere. 2002 és 2005 között a Dunaferr Rt. elnök-vezérigazgatója, 2005-től 2007-ig a Malév Magyar Légiközlekedési Rt. elnöke. 2007-től 2009-ig a Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese. 1998 és 2000 között a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés elnöke (2002–2005).

Oszkó Péter pénzügyminiszter

1973-ban született. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett. Adószakértő, 1996-ot követően a KPMG-nél, 2005-tól a Deloitte-nál dolgozott. 2007-től 2009-ig a Deloitte elnök-vezérigazgatója.

Varga Zoltán önkormányzati miniszter

1952-ben született. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán végzett, üzemmérnök, szakmérnök. A Tiszai Vegyipari Kombinátban, majd az Orosházi Üveggyárban dolgozott. 1997 és 1998, illetve 2002 és 2006 között a Békés megyei közgyűlés elnöke. 2006 óta az Európai Unió Régiók Bizottsága állandó tagja.

Szorítás – A Bajnai-kormány bejelentett intézkedései

Az új kabinet a februári döntésekkel együtt idén 350 milliárd forintot, 2010-ben 900 milliárd forintot takarítana meg. A kormány az államháztartási hiány GDP-hez viszonyított mértékét 3 százalék, a költségvetés elsődleges (adósságszolgálat nélkül számított) többletét 4 százalék körül tartaná.

Adóintézkedések

(nem minden részlet tisztázott):

– Az áfa 25 százalékra emelése (egyes termékek és szolgáltatások, mint a tej, kenyér és a távhő, 18 százalékos kulccsal)

– Az szja 18 százalékos adókulcsához tartozó sávhatárának kitolása 1,9 millióig

– 2010-től 5 százalékos járulékcsökkentés valamennyi jövedelemkategóriában, a tételes eho (egészségügyi hozzájárulás) megszüntetése, a bérek szuperbruttósítása, az szja sávhatár emelése (4-5 millió forint), 15(-17) és 33(-35) százalékos kulcsokkal

– Adóparadicsomok: szigorúbb szabályozás

– Az ingatlanadó bevezetésének felgyorsítása

– A társaságok különadójának eltörlése, 19 százalékos társasági adó

– Az adórendszer egyszerűsítése

Állami és szociális költségvetési kiadások:

– A közszférában a bruttó nominális bértömeg befagyasztása (két évre, az adóváltoztatások miatt ez nem jelentené a bérek befagyasztását)

– A második fél évi kereset-kiegészítés átütemezése; a 13. havi bér a közszférában mai formájában nem finanszírozható (várhatóan eltörlik)

– Az önkormányzati rendszer működésének áttekintése (a forráskivonás mértéke kérdéses)

– A 2010-es nyugdíjkorrekció elhalasztása; a 13. havi nyugdíj eltörlése

– A nyugdíjkorhatár emelése

– A táppénz csökkentése 10 százalékkal

– A családi pótlék befagyasztása (két évre)

– A gyes/gyed időtartamának csökkentése két évre (fokozatosan)

– A lakástámogatások rendszerének átalakítása

– A gázártámogatás megszüntetése (két év alatt)

– A tömegközlekedési támogatások csökkentése

– A közmédia támogatásának csökkentése

– Az agrártámogatások csökkentése