Nulla százalék. Ennyi osztalék adót kell fizetniük az offshore-cégeknek az egyik legnépszerűbb adóparadicsomban, az immár EU-tag Cipruson. Itt ugyanis a külföldről származó osztalékadó nulla százalék, amennyiben nincs a cégnek EU-s adószáma…

Ráadásul az ismert adóparadicsomok közül Ciprus az egyetlen, amelyik Magyarországgal kettős adózást elkerülő egyezményt írt alá. Ez annyit jelent, hogy ha ott adózik egy cég, akkor itthon már nem kell adóznia. Ezek ám a paradicsomi adótörvények, gondolhatta annak idején a Wallis is. De minden bizonnyal hasonlóan vélekedett az ugyancsak Bajnai Gordonhoz köthető Hajdú-Bét is, amikor Cipruson offshore céget alapított.

– 2005 végéig, hat évig voltam a Wallis vezetője, és az volt a dolgom, hogy a legális keretek között a lehető leghatékonyabban működtessem a céget. Most az a dolgom, hogy Magyarországot, amelyet átmenetileg rám bíztak, a lehető leghatékonyabban vigyem előre. Egy menedzsernek az a dolga, hogy a lehető legtöbb nyereséget produkálja. Most miniszterelnökként az a dolgom, hogy Magyarország számára a legtöbb hasznot hozzam, például úgy is, hogy az adóparadicsomokban lévő magyar vagyonokat bevonom az adó hatálya alá – jelentette be döntését Bajnai Gordon miniszterelnök a közrádióban azt követően, hogy kiderült, újonnan kinevezett pénzügyminiszterének, Oszkó Péternek volt cége, a Deloitte is offshore cégek alapítását készítette elő.

Rablóból pandúr? Aki ezt gondolja, téved: most is üzletről van szó. Az adóparadicsomba menekített gigantikus pénzek egy jelentős hányadát mielőbb haza kell hozni és tisztára kell mosni, hogy használni lehessen őket. Például földbirtokok vásárlására, mert 2011-ben az lesz a legnagyobb biznisz. Csakhogy az Orbán-korszak már itt van a küszöbön, és nagy valószínűséggel több ciklusán át tart majd. Be kell biztosítani előre az üzletet…

Bajnai nem bontotta ki az igazság minden részletét: az igaz, hogy mindig az általa képviselt cég nyereségét igyekszik hatékonyan növelni. De ez a cég nem Magyarország. A kormány még a tavaly decemberi adócsomag elfogadásakor adóamnesztiát adott az offshore cégekből hazahozott jövedelmekre azzal a feltétellel, hogy az adózó a pénznek legalább a felét idén június 30-ig magyar állampapírba fekteti, és két évig abban is tartja. A két év – talán nem véletlenül – 2011. június 30-ig lejár. Ebben az esetben bárki a külföldi offshore cégéből felvett osztalékából adómentesen juthat a kivont tőke 75 százalékához.

A szabályozás azonban nem a fehérítés irányába hat. Ugyanis az amnesztia része az is, hogy az ilyen bevétel később, egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során már nem lesz firtatható…

Ma már számos vállalkozás hirdeti magáról, hogy naprakész az efféle társaságok alapításának és működtetésének rejtelmeiben. „Túl sok adót fizet? Szeretné biztonságban tudni a vagyonát? Fél a vagyonosodási vizsgálattól?” – ilyen és ehhez hasonló problémákra kínál megoldást számos cég a világhálón, miközben egyre nő az offshore cégek alapításával foglalkozó ügyvédi irodák, pénzügyi szolgáltatók száma. Meglepő-e mindez akkor, amikor a magyarországi adóterhek uniós összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartoznak? Az offshore cégek nagyon népszerűek, különösen a válság időszakában, mivel a legális adóoptimalizálási lehetőség révén jelentős pénzmennyiség maradhat a vállalatoknál és így nőhet a versenyképességük.

Az adóoptimalizálás sokak számára egyet jelent a külföldi adózás választásával. Amikor például Szlovákiában kedvezőbbé váltak az adókulcsok, sok magyar vállalkozó ott alapított céget és inkább ott adózott. Egy külföldi cég azonban még nem offshore.

Az angol offshore kifejezés, parttól távol fekvőt, illetve part mentit jelent. Lehet valami egyszerre parttól távoli és part menti? Lehet. Az offshore cég épp ilyen. Parttól távoli az adózásban, vagy a cég tulajdonosainak elfedésében, ugyanakkor nagyon is part menti a cég tevékenységében, amelyet például valamelyik leányvállalatán keresztül itthon folytat. Az offshore cég ugyanis olyan vállalkozás, amelyik a bejegyzése szerinti országban nem végezhet semmiféle gazdasági tevékenységet, üzleti aktivitása szerint itt külföldinek minősül. Az offshore cég ugyanakkor a bejegyzés szerinti ország adójogszabályai szerint adózik, így az offshore cég szempontjából azok az államok a legkedvezőbbek, amelyeket tax haven-nek, magyarul adóparadicsomnak nevezünk. Azokat az államokat sorolják ide, amelyek az offshore cég alapítása számára különösen kedvező feltételeket biztosítanak. Ezek az országok is többféle csoportba sorolhatók.

No tax haven: semmilyen adó nincs a Bahamákon, Bermudán, a Brit Virgin-szigeteken, a Kajmán szigeteken, Gibraltáron, a Marshall-, illetve a Seychelles-szigeteken, vagy a Dominikai Köztársaságban.

Zero tax haven: nulla az adó a külföldi jövedelmekre Hong Kongban, Írországban, vagy Szingapúrban.

Low-tax haven: alacsony az adó Cipruson, Dubaiban, Máltán, Svájcban, vagy Lichtensteinben. (Van egy negyedik csoport is, alacsony adóval, ahova az USA tartozik.)

Az adóparadicsom országai bevételeikhez nem az adózás révén (kivéve a lowtax országokat), hanem könyvelési, cégalapítási, számlavezetési, könyvvizsgálói és egyéb szolgáltatási díjak révén jutnak. Ennek megfelelően elengedhetetlen a minimális bürokrácia, a diszkréció, a biztonság és a rugalmasság. Nincs vita, nincs kockázat, hiszen az offshore cégek a befogadó országban semmilyen gazdasági tevékenységet nem végezhetnek.

Egy offshore cégből többféleképpen is lehet hasznot húzni. A legfontosabb haszon a törvényes adókerülés, ezen belül is elsősorban a nyereség-, illetve az osztalékadó csökkentése. Ha például egy Magyarországon működő részvénytársaság tulajdonosa egy adóparadicsomban bejegyzett offshore cég, akkor a magyarországi cég a 16 százalékos társasági adó befizetése után nem kell, hogy megfizesse a jelenleg 25 százalékos osztalékadót. Az offshore cég lehet üzleti partnere is, például pénzügyi tanácsadója egy itthon bejegyzett vállalkozásnak, amelyért annyit számlázhat, amennyit akar. És már mentheti is ki a pénzt az adóhivatal fennhatósága alól.

Az offshore cég alapításának és fenntartásának vannak költségei. Iratszerkesztés, bejegyzési eljárás, nemzetközi felülhitelesítés, kézbesítési megbízottal, igazgatóval, vagy anélkül. Az első év költsége 425 ezer forinttól egymillió forintig, minden további év költsége 200 ezer forinttól 600 ezer forintig terjed.

– Azt kell az ügyfélnek mérlegelnie, hogy melyik a kedvezőbb: az adó befizetése vagy az offshore fenntartása. Mivel az offshore cégek költségei magasak, csak bizonyos tevékenységek esetén éri meg a cégalapítás. Nem ajánljuk például sem a sarki zöldségesnek, sem az evás cégeknek – tájékoztatta a Demokratát egy adótanácsadó, aki offshore cégek alapításával is foglalkozik.

Az adótanácsadók nem vállalkoztak arra, hogy meghatározzák, mekkora árbevétel esetében éri meg az offshore.

– Ezt nem lehet így meghatározni. Függ a költségektől, a tevékenységtől, a cég tulajdonosainak szándékától – hívta fel a figyelmet a körültekintő előkészítésre az egyik hazai adótanácsadó cég munkatársa. A Demokrata azonban kiszámolta, hogy ha a cég adózás előtti nyeresége meghaladja a négymillió forintot, az offshore-konstrukció már kedvező lehet. Az offshore vállalkozás tehát formálisan kétféle kapcsolatban lehet egy magyar vállalkozással: lehet a hazai cég üzleti partnere, vagy a tulajdonosa. Elképzelhető a kettő kombinációja is.

Az ingatlanpiacon is kedvezőbb feltételekkel tud labdába rúgni egy offshore, mint egy hazai vállalkozás, illetve magánszemély. Ha a korábban már külföldre kimentett jövedelmet az offshore cég ingatlanba fekteti, jobban jár, mivel a teljes adózás előtti nyereségét erre fordíthatja. Ezután a cég tulajdonosa akár névleges összegért vissza is bérelheti az ingatlant. Ha pedig az offshore cég eladja az ingatlant, külföldön adózó lévén mentesül a forrásadó megfizetése alól, és ami a legszebb, nem lehet majd rajta a Bajnai-csomag részét képező ingatlanadót sem bevasalni…

De vajon mekkora arányban alapítanak offshore cégeket a magyarok? Ezt nagyon nehéz kideríteni, mivel az offshore lényege a diszkréció, ezek a cégek nincsenek nyilvántartva. A cégbírósági nyilvántartásból is csak akkor derül ki, hogy egy kft. vagy zrt. tulajdonosa egy offshore vállalkozás, ha lekérjük a cég adatait. Ez azonban kizárólag az anyacég–leányvállalat viszonyba enged betekinteni: magának az offshore cégnek az adatai nem nyilvánosak. Nem derül fény sem a tulajdonos(ok), sem az ügyvezető(k) kilétére.

Sokszor épp ezért alapítják őket. Csak a kézbesítési megbízott személye ad némi támpontot, aki az esetek túlnyomó többségében maga a tulajdonos, vagy közeli hozzátartozója, megbízható embere.

Induljunk ki a cégalapítások számából. Az egyik offshore cégek bejegyzésével foglalkozó vállalkozás munkatársa a Demokratának elmondta, hogy számításai szerint évente legalább 400-500 off shore-t alapítanak magyar vállalkozók. Ez húsz év alatt akár nyolc-tízezer társaság lehetne, ha a cégeket egy évnél tovább fenntartanák. Ez azonban nincs így.

– A megújítási arány alacsony, alig 10-30 százalék között mozog, ami azt mutatja, hogy a legtöbb esetben az offshore céget csupán egyetlen tranzakcióhoz veszik igénybe. A magyar vállalkozók által alapított, magyar gyökerű, aktívan működő offshore cégek száma jelenleg 1500-2000-re tehető – becsülte meg saját cégalapítási számaiból kiindulva az országos arányt a megkérdezett cég munkatársa, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ez a szám az utóbbi három évben alakult ki, amikor az offshore cégek alapítása iránti érdeklődés hirtelen a többszörösére növekedett.

Más becslések szerint évente akár hétnyolcszáz offshore céget is alapítanak magyarországi gyökerekkel. Egy biztos: a számuk ugrásszerűen nő. Persze zömében nem a kis- és középvállalkozók köréből kerülnek ki az offshore-alapítók. Offshore-alapításhoz sokkal inkább a nagy, nemzetközi cégbirodalmak folyamodnak, amelyek tőkeerejüknél fogva magasabb adózás előtti nyereséget tudnak realizálni.

Miközben az adózók egyre inkább érdekeltek a körültekintő adótervezésben, az egyes államok mellett nemzetközi szervezetek, köztük az OECD és az IMF is kifejezetten a fejlesztések akadályának tartják az adóparadicsomokat. Egyes szakértők szerint a 2008-as németországi botrány vezetett az adóparadicsomokkal szembeni indulatok fellángolásához. Történt ugyanis, hogy a német adóhatóság a titkosszolgálat segítségével hozzájutott jó néhány állampolgára lichtensteini bankszámlájának adataihoz. A botrány hatalmas port kavart, hallatta hangját Franciaország is, de komoly kritikát fogalmaztak meg Európa egyik legnagyobb adómenedékének tartott Svájccal szemben is.

Az Egyesült Államokban Barack Obama elnöksége a korábbi Bush-kormányhoz képest komoly fordulatot hozott. Az új amerikai elnök már korábban is támogatta az Állítsuk Meg az Adóparadicsomokat törvényt, a Stop Tax Haven-t, amelynek kongresszusi elfogadtatásával hadat üzen az adókerülőknek.

De megszűnnek-e valaha az adóparadicsomok? A válasz evidens: nem. Mindaddig, amíg lesz igény a jövedelmek eltitkolására, a névtelenség jótékony ködfátyolára, addig lesznek olyanok is, akik készek fizetni ezért a szolgáltatásért. De néha jól jön egy kis hűhó, egy kis szociálisan érzékeny önsanyargatás, pénzek hazahozatala, ha túl sok a pénz odakint, itthon meg túl kevés ahhoz, hogy a társadalom elfogadja egyik napról a másikra, hogy egy hirtelen megtollasodott réteg főúri életvitelre rendezkedik be. Szakértők szerint a magyarországi korrupciós ráta 20-25 százalék körül mozog az állami megrendeléseknél, pályázatoknál, pénzeknél. Ez pedig azt jelenti, hogy ezer- és ezermilliárdok lapulnak parton kívül, de mégis a part mentén. Egy részüket most hazahozzák, de marad odakint is bőven. Olyan ez, akár a prostitúció. Lehet ellene harcolni, de megszüntetni nem lehet.

Hernádi Zsuzsa