– Milyen társadalmi környezetben, milyen célokkal alakult meg a Rákóczi Szövetség?

– A kommunizmusban a határon túli magyarok sanyarú sorsáról nyilvánosan nemigen lehetett beszélni. Az alapítók eleinte Csehszlovákiai Magyar Kultúra Barátainak Köre néven az informális kapcsolatteremtés terén tevékenykedtek. Az alapítók zöme felvidéki gyökerekkel rendelkezik, ezért a kapcsolatépítés is ebbe az irányba indult el. Az én édesapám is a Pozsony környéki Szencen született. A Rákóczi Szövetség hivatalosan 1989-ben alakult meg, nem sokkal később bejegyezték a szövetség által alapított Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt. Az 1990-es évek óta mindkettő kiemelkedően közhasznú szervezetként működik.

– Milyen célokat tűzött ki a szövetség?

– Nevünkből is adódóan ápoljuk II. Rákóczi Ferenc emlékét, népszerűsítjük szellemi hagyatékát. Ez sokrétű feladat, hiszen a fejedelem személyisége mindmáig élő és korszerű. 2003 és 2011 közt Rákóczi-emlékévsorozat is van, így több rendezvényünk is ehhez kapcsolódik. Tavalyi közgyűlésünket Sárospatakon abban a teremben tartottuk, ahol annak idején az országgyűlés ülésezett. Másik és legfőbb tevékenységünk a határon túli magyarság szolgálata, a kapcsolatok kiépítése és elmélyítése az anyaországi magyarokkal. Továbbra is Felvidékre figyelünk leginkább, de időközben módosított alapszabályunk értelmében tevékenységünk kiterjed Kárpátaljára, Erdélyre, Délvidékre is.

– Miben áll a magyar–magyar kapcsolatépítés?

– Főként az ifjúságot igyekszünk megnyerni ügyünknek, hiszen e nemzedék feladata a magyarságtudat továbbvitele. Rendezvényeinket elsősorban nekik szervezzük. Ilyen például az esztergomi és a bajai anyanyelvi táborunk kisiskolások részére, előbbit felvidéki és kárpátaljai diákoknak rendezzük, utóbbit a Zombor környéki délvidéki szórványvidék gyermekeinek. Győrben és Sátoraljaújhelyen hasonló célú nyári táborokat szervezünk középiskolások számára. A nevelés és az oktatás mindennek az alapja, így erre kiemelten ügyelünk. Most már hagyományunk a Cultura Nostra című történelmi vetélkedőnk a Pannonhalmi Főapátsággal közösen, illetve az 1956-os ünnepségsorozatok keretében megrendezett Gloria Victis történelmi verseny. Az ünnepség színhelye a Műegyetem, innen indul a hagyományos fáklyás menet a Bem-szoborhoz. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok megismerjék 1956-ot. Régóta nagy népszerűségnek örvend a szentendrei főiskolás táborunk is. Több itteni résztvevő később jeles közéleti személyiséggé vált határon túl. 1994 óta minden március 15-én magyarországi középiskolásokat utaztatunk ki valamely határon túli településre, hogy az ottani magyar fiatalokkal együtt emlékezzenek, ünnepeljenek.

– Mekkora az érdeklődés?

– Idén több mint 50 középiskola vett részt a programban. E kirándulások nyomán sokakban felébred az érdeklődés, és sokan vannak közülük, akik végül is sorainkat gyarapítják. 1991 óta minden évben megszervezzük az Esterházy János-emlékünnepséget. Ő a felvidéki magyarság mártírja, rehabilitálásáért kezdettől küzdünk. Fontos rendezvényünk a magyar történelemtanárok mátrafüredi tábora is. Ez a legfontosabb területe határon túl az oktatásnak. Minden évben jelentős az érdeklődés, hasznos tudásbeli és módszertani ismeretekkel gyarapodva térnek haza a résztvevők. Ezenkívül rendszeresen szervezünk ifjúsági vezetőképzést, segítendő a határon túli közösségépítést.

– Érzékeny kérdés határon túl az anyanyelvű oktatás ügye. Mit tudnak tenni e téren?

– Felvidéki beiratkozási programunkat ezen gondok orvoslására indítottuk el. Sajnos sokan szlovák iskolába adják gyermekeiket, mert úgy vélik, könnyebben érvényesülnek majd, ha a többségi nemzet nyelvén tanulnak. Ezért fontos a kedvezménytörvény azon eleme, mely ösztöndíj-támogatást ad minden magyar iskolába járó gyermeknek általános iskolától érettségiig. Csakhogy Felvidéken egy szlovák–magyar államközi megállapodás folytán nincs lehetőség ennek a támogatásnak ösztöndíj formájában a családokhoz történő eljuttatására. Ezért igyekszünk a magyar társadalom széles köreinek mozgósításával, magánszemélyek, civil szervezetek, alapítványok, önkormányzatok bevonásával az ösztöndíjat legalább részlegesen beiratkozási ösztöndíjként pótolni. Ez a programunk 2004 óta zajlik, a statisztikai adatok alapján eredményesen. A fiatalokat is úgy igyekszünk terelgetni, hogy jó ügyekben igenis fogjanak össze, lépjenek fel szervezetten. A mai kor atomizáltsága ellenében mi a cselekvő összefogást ajánljuk. Ennek érdekében szervezőmunkába fogtunk a középiskolákban, s ma már 97 intézményben vagyunk jelen szervezeteink révén leginkább Magyarországon, de jó néhány működik Felvidéken, és Erdélyben is akad belőlük.

– Mely szervezetekkel, egyesületekkel működnek együtt?

– Hagyományosan van együttműködésünk olyan egyesületekkel idehaza, amelyek hasonló célokat követnek, például az Erdélyi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség, a Hunyadi Szövetség. A Felvidéken működő Város és Vidéke Célalapokat is alapítványunk hozta létre, alaptőkéjét huszonöt regionális egységre osztottuk fel. Ezek a célalapok máig legfontosabb partnereink Pozsonytól Királyhelmecig, s ennek kamataiból próbáljuk a kulturális élet, az oktatás projektjeit támogatni. Sajnos mostanában e források is beszűkültek, a befektetések hozamai lecsökkentek. Időközben e célalapok jogi személyekké alakultak, és nemcsak a támogatási pályázatokat kezelik, hanem társadalomszervező erőként is jelen vannak. Például az iskolai beiratkozási programot az ő segítségükkel hajtjuk végre, hiszen nemcsak anyagiakról van szó, hanem komoly kommunikációs kampánnyal, társadalmi mozgósítással is jár ez a projekt.

– Alapítványukon kívül milyen forrásból tudják mindezt finanszírozni?

– Mindig igyekeztünk több lábon állni. Az elmúlt években azonban nehezebb a helyzetünk. Az állami támogatások erősen beszűkültek. Fontos forrás a Nemzeti Civil Alapprogram, ez gyakorlatilag a személyi jövedelemadó egy százalékának fel nem ajánlott részét osztja újra pályázatok útján. Emellett kezdetektől igyekeztünk gazdasági társaságokat megnyerni ügyünknek. Főként az energetika területén működő cégeket tudhatjuk támogatóink körében. Ezenkívül pedig a civil szervezetek, az önkormányzatok, polgári körök, egyesületek, de a magánszemélyek segítsége is nagyon fontos. Támogatásukra továbbra is szükségünk van. Aki érdeklődik, és adománnyal vagy a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásával segíteni szeretné tevékenységünket, az info@rakocziszovetseg.hu címen veheti fel velünk a kapcsolatot. A szövetséggel kapcsolatban további információkhoz juthat honlapunkról: www.rakocziszovetseg.org.

Ágoston Balázs