– Tudja még követni az adóváltozásokat?

– Adószakértőként ez a feladatom, bár bevallom, az elmúlt hét során volt olyan pillanat, amikor már én is úgy éreztem, hogy kezdem elveszíteni a fonalat. A vagyonadó körüli bohózat arra hasonlított, amikor Gyurcsány Ferenc lemondott. Jött az sms, hogy jelentkezel-e miniszterelnöknek, ha nem, küldd tovább… Most is valami hasonlót láthattunk. A jelenlegi kormányfőnek annyiszor változott az álláspontja, ahányszor kijött a frakcióból.

– Az adótörvények változásáról május közepén döntött az Országgyűlés. A július elsején életbe lépő törvénymódosítások után itt a következő, amely 2010 januárjától lesz hatályos, amennyiben megszavazzák. A kormány által tervezett megszorítások idén 400 milliárd, jövőre 900 milliárd forintot tesznek ki. Mi az, amit látunk? Adócsökkentés vagy megszorítás?

– 2010-től a szuperbruttósítás alapján a személyi jövedelemadó-tábla teljes átrendezésére kerül sor, ami egyúttal valóban adócsökkentés: körülbelül 250 milliárd forint személyi jövedelemadó-kiesést okoz a változás, aminek hatására a jövedelemtulajdonosok 90 százalékának csökken a személyi jövedelemadója. Persze nem ilyen szép a kép önmagában, mert nem tudjuk, hogy a természetbeni juttatások végül is adókötelessé válnak-e, vagy sem. A kormány előterjesztése szerint igen. Ha csak a tevékenységi jövedelmeket nézzük, a munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékban a minimálbér kétszereséig már most július elsejével életbe lép egy ötszázalékos csökkenés, januártól pedig tovább folytatódik az átrendeződési folyamat, az élőmunkát terhelő közvetlen terhek csökkentése. Adócsökkentésről viszont mégsem beszélhetünk, mert az élőmunkát közvetlenül terhelő adók csökkentésének fedezetét az új törvény, illetve a most tárgyalt tervezet az adórendszeren belül, áfaemelés, jövedékiadó-emelés formájában biztosítja, huszonöt százalékról harmincra nő az eva és a rehabilitációs járulékot az ötszörösére növelik. Emellett bevezetik a vagyonadót, amely már elnevezésében is hibás.

– Miért?

– Mivel négy részből áll, az ingatlanadóból, a nagy teljesítményű személygépkocsik adójából, a vízijármű-adóból és a légijármű-adóból. Amit ingatlanadónak nevezünk, az jelenleg is működik, ám számos ellentmondása van: az egyik önkormányzat kiveti, a másik nem, ahol bevezették négyzetméteralapon, ott az épület állapotától függetlenül azonosak az adótételek. Abból indult ki a dolog, hogy a jelenlegi önkormányzati ingatlanadót most felváltaná egy egységes, általános, kötelező értékalapú ingatlanadó. És oda fejlődött, hogy gyakorlatilag visszajön a luxusadó, amit 2007-ben vezettek be, de az Alkotmánybíróság (AB) a múlt év végén hatályon kívül helyezte. A kormány korrigálta az AB által a luxusadó kapcsán felvetett ellentmondásokat, és immár a 30 millió forintos forgalmi érték fölötti ingatlanokat kívánja adóztatni. Ez a rendszer több sebből vérzik.

– Mire gondol?

– Az egyik az, hogy az adó alapja a forgalmi érték. Csakhogy egy ingatlannak annyi forgalmi értéke van, ahány értékbecslőt megbízunk. Hibája szakmai értelemben, hogy nem önkormányzati adó lesz, hanem központi adó, továbbá, hogy az így megfizetett adó nem vonható le a személyi jövedelemadóból. És bevalláson alapul. Kíváncsi vagyok, ki fogja bevallani.

– Az új adó alapja tehát az ingatlan forgalmi értéke. Hogyan lehet ezt egzakt módon meghatározni?

– A forgalmi értéknek az a pontos definíciója, hogy „az a pénzben kifejezett érték, amit az adott tárgy az értékesítés pillanatában árként általában megér”. Ez alapján a definíció alapján azt kell figyelembe venni, hogy a vagyontárgy január elsején milyen állapotban van. A milyen állapotban van, nem ezt jelenti, hogy hullik-e a vakolat, vagy sem. Ha például veszek december elsején egy ötvenmillió forintos ingatlant, és beköltözöm, akkor az az ingatlan január elsején már lakott, és akkor már a forgalmi értéke nem ötvenmillió, hanem csak mondjuk, huszonöt. A tényleges forgalmi érték tehát nem egy egzakt kategória, hanem egy szubjektív érték, a jogalkotó a megállapítását az adózóra bízza, illetve ha az adózó rosszul ítéli meg, a központi adóhivatal elbírálja. De ezzel még nincs vége. A vagyonadó az, amikor a tulajdonomban lévő összes dolog értékét összegzem: az az én vagyonom. Ha tehát lenne öt darab, egyenként tízmillió forintot érő ingatlanom, akkor ötvenmilliós lenne a vagyonom, és mégsem esnék az adó alá, mert a konkrét vagyontárgyak külön-külön 30 millió alatt vannak. Viszont ha nekem és a feleségemnek van egy negyvenmilliós házunk fele-fele arányban, akkor a vagyonunk 20-20 millió forint, vagyis vagyonadót kell fizetnünk. Az új adónem további hibája, hogy ha a harmincmilliót akár egy forinttal is átlépi a forgalmi érték, akkor a teljes összeg után kell adót fizetni. Illene átmeneteket létrehozni, mert nincs túl nagy különbség aközött, hogy valakinek az ingatlana huszonkilencmillió-kilencszázkilencvenezret ér, vagy harmincmillió-egyszázezret ér, adózás szempontjából azonban nem mindegy.

– Be fogják tudni vezetni?

– Nehéz megjósolni. Ez már a sokadik nekifutás. 1972-ben egy évig már volt is Magyarországon ilyen adó, de egy év múlva visszavonták, mert a működtetés költsége drágább volt, mint amennyi bevételt hozott. Azután még három évig tartottak a korábbi egy évre vonatkozó perek.

– A kormány még a tavalyi év végén bejelentette, amnesztiát ad az adóparadicsomokból hazahozott jövedelmekre. Mekkora bevétel várható az off shore cégekből?

– Az off shore-amnesztiára vonatkozóan leghamarabb 2011 májusát követően fog tudni az APEH adatokkal szolgálni, először ugyanis a 2011. május 31-ig beadandó adóbevallásokban lesz róla adat. Tény, hogy akiknek off shore cégeik vannak, azok nem teszik ki a kirakatba, és a látenciát megbecsülni mindig nehéz, de a magam részéről túlzónak tartom azokat a kormánypárti becsléseket, amelyek 70 milliárd forint körüli összegről szólnak. Örülnék, ha egymilliárd forint befolyna a kincstárba.

– Nagy a vita a természetbeni juttatások megadóztatásáról. Mire ez a cikk megjelenik, lehet, hogy eldől, kell-e adót fizetni a kafeteria-juttatások után?

– Várhatóan ebben a kérdésben is inkább politikai, semmint szakmai döntés fog születni. Az a véleményem, hogy a 32 százalékos kulcs, ami a jelenlegi tervezetben szerepel, még mindig kedvezményes az általános adózási szabályokhoz képest. A munkáltatóra azonban a korábbinál jóval nagyobb terheket ró. Szigorúan adószakmai szempontból vizsgálva a kérdést azt mondom, ezeket a juttatásokat hiba volt bevezetni, mert egyes ágazatokat, például az idegenforgalmat vagy a vendéglátóipart a többinél kedvezőbb helyzetbe hozza. Amit pedig elengedünk az egyik oldalon, a másikon kell beszedni. De hangsúlyozom, ez kizárólag adószakmai megközelítés, mert a dolog egészét tekintve indokolatlan ágazati előnyöket osztogat. Kár volt bevezetni, mert az érintett ágazatokat most rosszul fogja érinteni a megvonás. Annál is inkább, mert ezeket az ágazatokat éppen a kedvező adózás hozta helyzetbe.

– Az adórendszerben bekövetkező változásokon túl a kormány megnyirbálja a támogatások rendszerét is. Milyen hatással lesznek a már bevezetett és tervezett intézkedések a gazdaság egészére?

– Az állam az elmúlt évek során túlköltekezett, és ehhez jött még a gazdasági válság. Felhalmozódott a hiány, azokat a kiadásokat, amelyeket korábban hitelből fedezett, vissza kell vennie. Az adórendszer átalakítása önmagában nem elég munkahelyteremtésre, de munkahelymegtartó hatása kétségkívül lehet. Az áfaemelés és a szociális juttatások, illetve a nyugdíj megnyirbálása következtében vélhetőleg csökkenni fog a belföldi fogyasztás.

– Ezek azok a fájdalmas lépések, amelyekről a kormányfő beszélt. A gyes és a gyed időtartamának csökkentése, a családi pótlék összegének befagyasztása, a nyugdíjkorhatár kitolása, a 13. havi nyugdíj eltörlése. Az ilyen intézkedések nem maradnak szociális következmények nélkül.

– Az ország legnagyobb gondja, ami önmagában is válsághoz vezet, az elöregedés, a népességfogyás. Ilyen demográfiai adatok mellett indokolt a kérdés, hogy jó dolog-e bevonni például a családi pótlékot a progresszív adókörbe. Természetesen nem adószakmai, hanem nemzetstratégiai szempontból. Jó lenne, ha születne végre egy egységes, a pártpolitika felett álló nemzetstratégia, amiben a vezetők végre meghatároznák a prioritásokat és annak megfelelően alakítanák ki a szociális támogatási rendszert. Ehhez azonban kétharmados többség kell, amire most jó esély nyílik a következő választásokon.

Hernádi Zsuzsa