– Az idei június 4-i trianoni megemlékezést az önkormányzat összekötötte a Székelyföldről indult rovásjeles helységtábla-avató mozgalommal és Rákosliget határában maga is táblát állított. Miért?

– Imre László, a rákosligeti Gregor József Általános Iskola technikatanára, ezermester, díszlettervező, már több rovásfeliratos helységtábla-avatáson vett részt, amit a Forrai Sándor Rovásíró Kör szervezett. Az ő fejében fogalmazódott meg az elképzelés, aminek híre eljutott a Rákosligeti Polgári Körhöz, akik hivatalosan megkeresték az önkormányzatot, hogy Rákosliget határában szeretnék elhelyezni az első budapesti ősi magyar írásos településjelző táblát. Nagy örömmel fogadtam és adtam hozzá a tulajdonosi hozzájárulást, mert a kerületi önkormányzat szívén viseli történelmi hagyományaink ápolását. A táblaállítást a képviselő-testület is engedélyezte, akárcsak a címerhasználatot. A faanyagot Imre László szerezte be, a faragást Frech Gábor, a kerületi hagyományápoló közösség tagja végezte az iskolai rovásíró szakkör tanulóinak segítségével. Bensőséges ünnepség keretében avattuk fel, amelynek során a Székely Nemzeti Tanács székely zászlót adományozott az iskolának, a táblát pedig Tampó-Ababei József, csángó magyar katolikus pap, rákosligeti plébános atya áldotta meg.

– A kerület nem először jár élen a budapestiek között.

– Büszkék vagyunk, hogy az országban elsőként emeltünk egész alakos szobrot II. János Pál pápának, Budapesten elsőként itt, a XVII. kerületben avattunk Trianon-emlékművet, és a fővárosban itt létesült először Wass Albert-szobor. Így jártunk most a rovásírásos táblával is. Hagyománytisztelő önkormányzat vagyunk, Rákosmentén 56 év eltelte után lett jobboldali többség, sok mindent kell bepótolnunk.

– Ennek jele, hogy az avatáson árpádsávos zászlók is megjelentek?

– Ahogy a nemzeti trikolor, az árpádsáv a magyar történelem szerves része. Az egyik szakmám történelemtanár, nem szeretem ezt az értelmetlen hisztériát, ami e nemzeti jelképet körülveszi. Az árpádsávos zászló a középkori állam egyik hivatalos jelképe volt, sőt a motívum Rákosmente címerének is nagyon hangsúlyos része. Nincs vele semmi baj, a történelmi tudatlanság vagy a percnyi politikai érdekek szerinti manipulálás egy pillanatig sem csökkenti történelmi súlyát, jelentőségét, értékét. Bátran vállalható.

– Az ellenzék hogyan fogadta a táblaállítás javaslatát?

– Lényegesen kisebb volt részükről az ellenállás, mint a Trianon-emlékmű esetében, talán egy-két ellenszavazat volt a szocialisták részéről, a döntő többség azonban megszavazta. Wass Albert köztéri mellszobrával már nehezebben boldogultunk, a helyi szocialisták a Fővárosi Közgyűlés szintjéig emelték. A szocialista Gy. Németh Erzsébet az ülésen mint fővárosi képviselőnek szegezte nekem a kérdést, hogy kértünk-e engedélyt a felállítására? Megnyugtattam, megkérdeztük a Budapest Galériát, ahol leírták, hogy ez a mellszobor műtárgynak és nem műalkotásnak minősül. Ezért nem kell hozzá engedély, így nem lehetett belőle második turul-ügy.

– Védi-e valamilyen jogszabály egy esetleges rongálás ellen a felállított rovásfeliratos helységtáblát?

– A rongálás bűncselekmény, amely szankciókat von maga után. A lényeg azonban a megelőzés: a táblától alig ötven méterre található a kerületi kapitányság, kértem a kapitány urat, hogy a járőrök sűrűn ellenőrizzék. Én is nap mint nap erre járok hazafelé, és azt tapasztalom, hogy a járókelők meg-meg állnak előtte, örömmel szemlélik. Talán az sem véletlen, hogy a rákosligetiek állították fel elsőként az ősi magyar írásos helységnévtáblát a kerületben. Ez a városrész hagyományosan keresztény-konzervatív értékrendet követ, ez a tábla egyfajta belső igény kifejeződése, a civil kurázsi jelképe az itt élő polgárok számára.

Szakács Gábor