A nyári felmelegedés ellen igen költséges megoldást nyújtanak a klímaberendezések, hiszen számottevően megemelik a villanyszámlát. Ráadásul nem is jelentenek valódi lehűlést az épület számára, mivel a forró levegőt annak közvetlen környezetében engedik ki, gyakorlatilag folyamatosan fűtve a falakat kívülről. Az öngerjesztő folyamat következtében pedig a városok nyári energiafogyasztása lassan eléri a téli mértéket, hiszen egymást fűtik a szomszédos épületek, ami csak fokozza az egyébként is meglevő hőszigethatást. Ráadásul a légkondicionálók üzemeltetése többször annyi széndioxid-kibocsátással jár, mint télen a gázfűtés.

Azonban az árnyékolók használata, az éjjeli szellőztetés és a hőleadást segítő zöldfelületek növelése a lakóházak esetében kiválthatja a légkondicionáló használatát, míg irodaházaknál csökkenti az energiafelhasználását. S a megfelelő árnyékoló szerkezetek a téli hővédelemben is szerepet játszanak, így összesen harminc százalékkal csökkentik egy év alatt a hűtésre és fűtésre fordított energiát, ami nem kis összeg. S bár az áruk borsos, az épület élettartamával megegyező ideig nyújtanak megoldást a hővédelemre.

– Energiamegtakarítás szempontjából csak a külső árnyékoló jöhet szóba – mondja Takács Sándor, a MATT – Első Magyar Árnyékolástechnikai Szövetség elnöke. – A belső árnyékoló csak sötétítő vagy dekorációs funkciót tölthet be, hiszen megengedi, hogy felmelegedjen az ablak. Szemben a kívül elhelyezett szerkezettel, amely esetben egy hőszigetelő légrés keletkezik az ablak és az árnyékoló között. S védelmet nyújt a meleg, a hideg, a szél, a csapadék és a zaj ellen is.

A szövetség elnöke szerint a legsokoldalúbb és legelőnyösebb árnyékoló az alumíniumredőny, aminek használatával felmérések alapján egy átlagos méretű, nyolcablakos lakásban a fűtésre és hűtésre fordított évi 4-500 ezer forintos számlából 120 ezer forint megspórolható. Maga a szerkezet alapáron 20 ezer forintba kerül négyzetméterenként, de működését érdemes automatizálni, mivel alumínium esetén már komoly súllyal kell számolnunk.

A motor ablakonként 25-45 ezer forint költséggel jár, a magasabb ár például az akadályérzékelőt, illetve a fényérzékelőt is magában foglalja, amely utóbbi révén nyáron magától leereszkedik a redőny, ha süt a nap.

Az alumínium- vagy faredőny másik nagy előnye, hogy biztonsági funkciókat is ellát, miközben a perforáció mentén szellőzni is tud. Hiszen nyáron csak folyamatos éjszakai szellőztetéssel tud valóban lehűlni egy épület, márpedig földszintes lakásban vagy házban megoldhatatlan az ablak nyitva tartása egész éjszaka, ezért van szükség erős védelemre. Ebben segít a fa- vagy alumíniumredőny, aminek leeresztése esetén a ház ugyanúgy beriasztható, mintha az ablakokat becsuktuk volna. Sőt a feltolásgátlóval ellátott motoros árnyékoló állandó nyomatékot fejt ki, hogy ne lehessen felfeszíteni a párkányhoz szorosan illeszkedő redőnyt.

A műanyag természetesen nem olyan erős, ezért a vétel során figyelni kell arra, hogy ne csak a redőnypalást, hanem a tok, a lefutósín és a záróléc is alumínium legyen, mert ha bármelyik műanyagból van, az az egész rendszert gyengíti. Ám egyes cégek gyakran már azt a redőnyt is alumíniumnak minősítik, aminek csak egy része az. A szakember szerint csak olyan vállalattól szabad vásárolni, amely rendelkezik bemutatóteremmel, ahol megtekinthetőek, összehasonlíthatóak a különböző árnyékolók, ahol kézzelfoghatóan kiderül, mekkora például egy redőny falvastagsága. Az a stabil, masszív redőny, ami négyzetmétereként legalább három kilót nyom.

Figyelni kell arra is, hogy a vezetősínek mélysége legalább négy centi legyen, hogy a redőnypalástot ne lehessen kitépni belőle. Ha fontos a biztonság, érdemes a Magyar Biztosítók Szövetsége által vagyonvédelmi eszközként elismert redőnytípusokat választani. A Mabisz aszerint osztályoz, hogy az adott árnyékoló mennyi idővel késleltet egy betörést.

Pusztán hővédelem céljára a műanyag is megteszi, tehát ahol nincs szükség mechanikai védelemre, lehet ezt is választani. Feleannyiba kerül, és a súlya is kevesebb, így nem kell motor sem. Hátránya viszont, hogy szemben az alumíniummal – amely gyakorlatilag az épülettel együtt öregszik meg – a műanyag szerkezet élettartama csupán 5-6 év.

Bár a redőnyök egyaránt harmonikusan illeszkedhetnek a modern és a régi házak homlokzatához is, mégsem nyújtanak olyan esztétikus látványt, mint például a fából készült zsalugáterek, amelyek alapvetően megváltoztatják egy ház homlokzatát, s mindig egyedi megjelenést nyújtanak, akár az elegáns vagy mediterrán hangulatú lamellás (vízszintes lécekből álló) zsalugáterről, akár a kicsit népies hatású és olcsóbb fatábláról, vagyis spalettáról van szó. Az utóbbi – amelynek belső oldalán Z alakú merevítés szokott lenni – ugyanúgy masszív, erős, mint a redőny, viszont hátránya, hogy nem szabályozható a beeső fény mennyisége: vagy csukva van vagy nyitva, köztes lehetőség nincs. Viszont napközben általában nem vagyunk otthon, tehát lehet teljes a sötétség.

A zsalugáter is automatizálható egyébként, ára azonban már jóval több a redőnyénél, 60-80 ezer forint között mozog négyzetméterenként, viszont szintén egy épületéhez hasonlatos az élettartama, s bár a fát természetesen rendszeresen kezelni kell, a zsalugáter alumíniumból is készülhet.

– Szintén megszépítheti és egyedivé, vidámmá teheti az épületet a külső textilárnyékoló – ajánlja a nyugat-európai irodaházakon és középületeken egyre gyakoribb megoldást Takács Sándor. – Hasonló a rolóhoz, csak kívül helyezkedik el. Nagyon erős, masszív anyag, ami a 120 kilométer per órás szélnek is képes ellenállni, ezenkívül black out, vagyis a napfényt teljes mértékben visszaveri. Nagy szín- és anyagválasztékban rendelhető, így tökéletesen illeszkedhet bármilyen homlokzathoz. Hátránya viszont, hogy sem a hideg ellen, sem a betörők ellen nem nyújt védelmet, ezért nem szokták ajánlani lakó- vagy családi házak esetében. Az ára durván 25-45 ezer forint négyzetméterenként.

Az irodaházakon, középületeken jellemző még a szintén esztétikus és elegáns, alumíniumból készült zsaluzia. Lényegében úgy néz ki, mint egy külső reluxa. Nincs biztonsági funkciója, csupán a fény beesési szögét lehet vele befolyásolni, illetve télen sem játszik szerepet a hővédelemben, az ára 35-50 ezer forint között mozog négyzetméterenként. Teraszok, erkélyek kellemes kiegészítője lehet emellett a napellenző. Ez elsősorban a külső teret védi a felmelegedéstől és az esőtől, de az ablakra is árnyékot vet. Az ára azonban igen borsos, több mint 150 ezer forint.

– Ahogy divat lett az energiahatékonyság, egyre fontosabb szerepet kezdenek betölteni az árnyékolók – vélekedik a 2003-ban, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége keretén belül alakult MATT elnöke. – Ez elsősorban az építészek hozzáállásán látszik, akik egyre többször terveznek ilyen szerkezeteket az épületekre. Az más kérdés, hogy az elképzeléseik végül megvalósulnak-e, de a későbbiekben olcsóbban és hatékonyabban lehet felszerelni az árnyékolót, ha eredetileg már kialakították a helyét. Például amíg a külső tokos redőny esetén csak három-négy centiméter rés lehet az ablak és az árnyékoló között, addig a beépítettnél nyolc-tíz centi is van. S minél nagyobb a rés, annál jobban szigetel az árnyékoló.

A szövetség most azon dolgozik, hogy tegyék kötelezővé az árnyékolók helyének kialakítását az új építésű házak esetében. Korábbi nagy eredményünk, hogy az árnyékolástechnikai szerelő, mint szakma, 2008-ban bekerült az OKJ szakmajegyzékébe, s idén május végén vizsgázott az első csoport.

Mindemellett a növényzet is az egyik legjobb külső árnyékoló. A jó helyre – déli, délnyugati oldalra – ültetett lombhullató fák nyáron árnyat adnak, télen viszont átengedik a meleg napsugarakat. Hasonlóan érdemes a homlokzatra felfuttatni szintén lombhullató vadszőlőt, ami a falat védi a naptól. Emellett a növényzet párolgás útján is hűti a környezetet.

A felmelegedett épületet pedig az éjszakai, különösen a hajnali folyamatos átszellőztetéssel lehet lehűteni, hiszen a korai órákban átlagosan 15-16 Celsius-fok van, így reggel egy jóval alacsonyabb hőfokról indulhat a nap. Ha ezután nappal az árnyékolással késleltetjük az újbóli felmelegedést, az ablakokat pedig addig nem nyitjuk ki, amíg odakint melegebb van, mint odabent, és legfeljebb csak az északi vagy leárnyékolt oldalon szellőztetünk, akkor nyáron is kellemes klíma lesz otthonunkban.

Fehérváry Krisztina