A közbeszerzésre a május 18-i határidőig tizenkét részvételi jelentkezés érkezett, tudtuk meg Bódi Gábortól, az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkártól. A tét nem kicsi: 24 milliárd forint, amelyet a korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, valamint új szoftverlicencek beszerzésére és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére használnak fel.

Nyolc év magány

A nyílt vagy szabad szoftverek pártolói 2001-re datálják a magyarországi Microsoft-uralom kezdetét. Ekkor döntött úgy a kormány: fenntarthatatlan az a helyzet, hogy az oktatási intézményekben és a közigazgatásban futó operációs rendszerek és irodai alkalmazások nagy részét illegálisan használják. A licencvásárlást a szerződések újabb és újabb meghosszabbítása követte, erre legutóbb idén, év elején került sor. Tíz év azonban az informatikában nagyon sok idő. A nyílt szoftverek hatalmas fejlődésen mentek keresztül, az EU már 2002-ben irányelvet fogadott el a támogatásukra, és az elmúlt években számos európai ország, Hollandiától Svédországig, Horvátországtól Lengyelországig átállt egy radikálisan új filozófiájú rendszerre.

Magyarországon a malmok lassabban őröltek. Az ország 2002-ben még nem is volt az unió tagja, és a későbbi hangzatos kormányzati ígéretek, hogy az új hullám képviselőit beengedik a közigazgatásba és az oktatási intézményekbe, sokáig beváltatlanok maradtak. Hogy a helyzet menynyire tarthatatlan, és milyen indulatokat válthat ki, azt jelezte az éppen egy évvel ezelőtti eset, amikor egy néző a Microsoftnak kifizetett állami milliárdokra hivatkozva tojással dobálta meg Steve Ballmert, az amerikai multi Budapestre látogató és előadást tartó első emberét.

Bár Bódi Gábor további részleteket a jelentkezőkről nem kívánt elárulni, azt még áprilisban elmondta, hogy bizonytalan a végeredményt illetően, 2009 próbaév lesz. Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos azzal indokolta a döntést, hogy a céljuk a verseny növelése mellett az volt, hogy az egyes szakmai és tudományos szervezetek a piaci szereplőkkel összefogva erősítsék a nyílt szabványokon alapuló gondolkodásmódot.

A cégek körében mindenesetre nagy a mozgolódás, ezt megerősítette a Demokratának Kürti László, az Open SKM Agency ügyvezető igazgatója is. Az ő cégük volt az, amely két éve a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, mert élt bennük a gyanú, hogy a Microsoft visszaél az erőfölényével. A GVH vizsgálatot indított, még a Microsoft irodájában lévő szervereket is átvizsgálták. Végül határozat született, hogy nem állapítható meg visszaélés.

Gyökeres változások

– Mint a nyugdíjreform? – kérdezzük a cégvezetőt és bólint. Azt tudakoltuk tőle, hogy a döntés olyan átalakulások kezdetét jelentheti-e a közigazgatásban és az állami intézményekben, amelyek éppúgy elkerülhetetlenek, mint a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjbiztosítási rendszert előbb vagy utóbb mindenképpen érintő reformok? Persze nem mindegy, ezek miként mennek végbe. Az azonban szinte bizonyos, hogy az e-közigazgatás és az oktatásban használt szoftverek körének, beszerzésének és felhasználásának radikális átalakítása olyan tett, amihez a következő kormány is könnyen megnyerheti a társadalom támogatását.

Mindenki képzelje maga elé a jó öreg szövegszerkesztőjét és táblázatkezelőjét, majd azt, hogy ezeket a programokat nem ismerősöktől (vagy épp ismeretlenektől) kapta, és nem is a boltban, több tízezer forintért vásárolta, hanem ingyen töltötte le az internetről. Mégpedig legálisan. A csábító lehetőség nem illúzió, hanem nagyon is valóság: a legtöbben nem is gondolnak bele, hogy a második legelterjedtebb netböngésző, a Firefox épp ez utóbbi kategóriába esik, ahogy abba sem, hogy a „márkás”, mindenki által ismert irodai programokhoz közel azonos minőségű, biztonságú és küllemű szoftverek ingyen hozzáférhetőek a világhálón.

A cégek és a nagyobb intézmények szerverein pedig egészen általános az úgynevezett Linux alapú szoftverek használata, ezek mára megbízhatókká, jól fejleszthetőkké, rugalmasakká váltak.

„A mi jól felfogott üzleti érdekeink találkoznak a közérdekkel” – ez akár a szabad szoftverek elterjedéséért küzdő kisvállalatok mottója is lehetne. Az Open SKM 2003 óta dolgozik a szabad szoftverek területén, a nyílt forráskódú programokra épített üzleti modellt az elsők között alkalmazták Magyarországon, jelenleg többek között a Sun Microsystems Star Office nevű irodai szoftvercsomagjának kizárólagos magyarországi képviselői.

– Van egy nagyon jól körülhatárolható réteg a társadalomban, amelynek alapvető, elemi, elsőrendű érdeke, hogy nyílt szoftvereket használhasson. Ők az állampolgárok – mondja az igazgató némi iróniával. Az állampolgárok mint egyedi felhasználók, akik otthon, a számítógépükön vagy a laptopjukon dolgoznak, és mint a közigazgatás segítségével a mindennapi életüket, tanulmányaikat, ügyes-bajos dolgaikat intéző emberek.

De valóban jobb egy olcsó, szabad szoftver, mint egy drága és zárt forráskódú? Kürti szerint a közigazgatás elemi érdeke, hogy nyílt szoftvereket alkalmazzon. Azokhoz ugyanis csak korlátozott tulajdonjogok és szerzői jogok kapcsolódnak, végtelen ideig felhasználhatóak és elérhetőek. Az állam és az állami intézmények ezáltal tehát saját maguk is fejleszthetnek saját programokat, amelyekkel szabadon rendelkezhetnek – a jelenleg komoly összegeket „elégető” szoftverbérleti rendszer helyett így a szoftverkiadások a közvagyon gyarapodását szolgálnák.

Az informatika mára nőtte ki magát olyan iparággá, ahol szükségessé vált a szabványok, az azonos kódrendszerek alkalmazása. Bizonyos értelemben a saját kódjaikat és forrásaikat féltékenyen őrző informatikai vállalatok ideje lejárt. Mindez ahhoz hasonlítható, hogy mindaddig, amíg nem szabványosították őket, a csavarok különböző méretűek és alakúak voltak (több száz évvel ezelőtt), vagy az elmúlt évtizedekben a fülhallgatók bemeneti nyílásainak nagysága és alakja változott a gyártótól függően.

Ha megfelelő szabványok állnak rendelkezésre, akkor az informatikában is megjelenhet és alkalmazásra kerül a bűvös terminus: az interoperabilitás. Az úgynevezett rendszer- és platformfüggetlenség például azt biztosíthatja, hogy bármely falusi önkormányzat bármikor kapcsolatba léphet akár bármelyik európai uniós szervvel, és az adatok közöttük szabadon hordozhatóvá válnak. Jelenleg azonban az a helyzet, hogy akár egy zárt forráskódú program két különböző évben kiadott programja sem mindig kompatibilis egymással. Két éve történt, hogy egy, a központból hozzájuk küldött űrlapot a magyarországi egyetemek nem tudtak megnyitni, mert egy korábbi verzióval rendelkeztek az adott szövegszerkesztőből. Két település is csak körülményesen „érti meg” egymást, ha nem ugyanazokat a programokat használják. Szeged önkormányzata a kakukktojások egyike: szinte teljes egészében szabad szoftvereket használ.

Ha a program forráskódja zárt, akkor azon kívül, hogy az állam csak a felhasználás bérleti jogát veszi meg időről időre, az is előfordulhat, hogy a gyártó egy idő után megszűnik vagy egyszerűen meghaladja a termékét az idő, és az adathordozón található információk elérhetetlenné válnak. Jó példa erre, hogy az Egyesült Államokban gyakorlatilag nem lehet hozzáférni egyes népszámlálási eredményekhez. Lyukkártyán tárolják őket, és a leolvasó szellemi tulajdonjoga csak nagyon körülményesen és költségesen hozzáférhető.

Márpedig ez a két lehetőség van: az állam vagy egy nagy multi összetett programcsomagjait szerzi be valamennyi intézménye és valamennyi önkormányzat számára, vagy pedig egy nyitott rendszert hoz létre, amely kis, szabványos modulokból épül fel. A rendszert a szabad szoftverek elterjedéséért küzdők véleménye szerint a hazai vállalkozások is jó eséllyel tudnák működtetni.

– Elsősorban nem a megtakarítás a fontos, hanem a hazai közigazgatás függetlensége – hangsúlyozza Kürti László. Az új közbeszerzési eljárást óriási lépésnek tartja, hiszen a gyakorlatban eddig nem volt versenyhelyzet. Most végre kísérletet tesznek arra, hogy a szervezetek igényeit a feladatok és az árak alapján határozzák meg és teljesítsék. Ezt egy folyamat elejének tartja, az első lépésnek ahhoz, hogy elinduljon a magyar közigazgatás átállása.

Ez három-négy évet is igénybe vehet. Hamarosan fel fog állni egy nyílt szabványos és nyílt forráskódú szolgáltató központ, amivel a nyílt szoftvereket használók technológiai támogatáshoz jutnának. Az igazgató bízik abban, hogy a felhívásban szereplő „nyílt szabványos” programokba beleértik majd a nyílt forráskódúakat is, a kettő között ugyanis nem teljes az átfedés. Újabb fejlemény, hogy elkészült az úgynevezett elektronikus közigazgatási keretrendszerről szóló dokumentum, amit ugyan még nem publikáltak, de ez határozná meg azt, hogy mely nyílt szabványok mentén működne az új rendszer.

– A válság rákényszerítette az intézményvezetőket, cégvezetőket, magánembereket arra, hogy körülnézzenek a piacon – állítja Kürti, aki szerint egy nyolcvanezer forintos személyi számítógép és hozzá százhúsz ezer forint összértékű programvásárlás már éppen elég „húzós”.

Hosszú út

Vajon mi szól a zárt forráskódú szoftverek mellett? Tény, hogy ezek a termékek gyakran még mindig szebb külleműek, felhasználóbarátabbak, és számos olyan professzionális szolgáltatást nyújtanak, amit a szabad szoftveres társaik még nem feltétlenül (automatikus frissítés, online segítségnyújtás). Utóbbiak ráadásul nem feltétlenül olcsóbbak, ha egy intézmény vagy egy magánszemély a saját igényeire szabott program elkészítését várja el a gyártótól.

Az információs technológiák oktatásának bázisát még mindig az ismert márkák programjai jelentik, és közismert, hogy a multik jelentős erőfeszítéseket tesznek a digitális írástudatlanság felszámolásáért.

A Microsofttól szerettük volna megtudni, hogy nem gyengül-e a cég társadalmi szerepvállalása egyes területeken, például az oktatásban azzal, hogy nem válik, vagy csak korlátozott mértékben válik lehetővé a cég vállalt céljainak megvalósulása? Például a „legmodernebb” számítástechnikai vívmányokhoz való hozzáférés és az informatikai technológiák elsajátításának biztosítása. Kérdésünkre nem kaptunk választ, miként arra sem, hogy mi a Microsoft álláspontja a cég elleni változatos megnyilatkozásokról, amelyek többek között a kormány közpénzpazarlására, a Microsoft monopóliumára vonatkoznak.

És azokról, amelyek az ország szoftverfüggőségét hangsúlyozzák, és azt vetik az állam szemére, hogy (mint a blackPanther IT-cég által közzétett tiltakozó levélben megfogalmazzák) „az egyoldalú szerződésekkel a kormányzat azt éri el, hogy a diákok nem ismerhetik meg – az Egyesült Államokban, Európában, sőt az olyan országokban is, mint például Kína – használt alternatív rendszereket, továbbá megfosztja az egyetemeket a versenyképességüktől a virágkorát élő informatikai kutatások területén.”

– Leghamarabb a következő kormányzati ciklus közepére megvalósítható a teljes átállás – véli Kürti László, aki három további előnyét említi meg a szabad szoftvereknek. Egyrészt, elterjedésük jelentősen visszaszorítaná az illegális szoftverhasználatot, hiszen számos esetben nem lenne szükség kalózmásolatokra. Nagy lehetőséget lát a kutatás-fejlesztésben és a szoftverexportban, most is vannak intézményi, önkormányzati szoftverfejlesztők, akik külföldön értékesítenek helyben létrehozott termékeket. A digitális írástudás pedig még inkább elterjedhetne, hiszen mégiscsak olcsón vagy ingyen lehetne hozzájutni alapvető programokhoz.

A közbeszerzés eredményhirdetésre július végén lehet számítani. A feszültség érezhetően nagy. Megindulnak-e a változások, vagy a kormány és az Országgyűlés ellenállása következtében, netán a lobbierőkön elhal a kezdeményezés?

Monostori Tibor

Szabad szellem

Márciusban Budapesten járt Richard Stallman, aki 1983-ban elindította a szabad szoftver mozgalmat, és 1985-ben megalapította a Szabad Szoftver Alapítványt. A Millenárison tartott előadásán mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy milyen az, amikor egy történelmi jelentőségű mozgalom egyszerre extravagáns és különc vezetője prédikál a híveinek. Minden nem szabad szoftverről és a szerzői jogok jelenlegi szabályozásáról a szabadság hiánya, a társadalmi problémák és a demokrácia hiányos volta jutnak az eszébe. Kötelezővé tenné az iskolában a szabad programok használatát. A cipő nélkül beszélő és még dalra is fakadó szoftvergurut az előadás után kérdeztük.

– Határozott elképzelései vannak a szerzői jogokról. Például megkülönböztetné egymástól a gyakorlati felhasználású könyveket, mondjuk a receptkönyveket, a tudományos művektől, illetve a művészeti és szórakoztató jellegű kiadványoktól. Mit gondol, hogyan lehetne a javaslatait a gyakorlatban is megvalósítani?

– Mire gondol? Hogyan lehetne meggyőzni a kormányzatokat, hogy ezt tegyék, vagy miként változtassunk a jogi szabályozáson?

– Az előbbi.

– Elképzelésem sincs. Ezek az eszmék, ezek a gondolatok keringenek és terjednek. Úgy tűnik, azért van egy tendencia, hogy mégiscsak ebbe az irányba haladnak a dolgok.

– A mozgalom sikeréről megoszlanak a vélemények. Ha a mai tudásával visszamehetne 25 évvel ezelőttre, ugyanezt tenné?

– Egyes részletekben talán másként cselekednék. Nem vagyok tökéletes, és követtem el hibákat. De alapvetően ugyanazt tenném. Elképzelhetetlen számomra, hogy ne így történne.

– Előadásában beszélt a haladás jótéteményeiről, hasznáról, amelyeket támogatni kell. Mi az, hogy haladás?

– Nem én mondom ezt, hanem az Egyesült Államok alkotmánya. Ebben az esetben a legfontosabb az alkotások minél nagyobb változatossága, különbözősége és az, hogy az embereket erre bátorítsuk. (Az Egyesült Államok Alkotmányában valóban szerepel a haladás (progress) szó, egy alkalommal. A nyolcadik paragrafus kimondja, hogy a Kongresszus hatáskörrel bír többek között a tudomány és a hasznos művészetek haladásának támogatására azzal, hogy a szerzők és a feltalálók számára a vonatkozó írásművek és felfedezések jogát biztosítja meghatározott időre – a szerk.)

—————————–

KISLEXIKON

Szabad (free) szoftver: olyan, elérhető forráskódú program, amelynek másolatai szabadon terjeszthetők, a szoftver módosítható és továbbfejleszthető, bármely célra felhasználható. A szabad szoftver nem feltétlenül ingyenes, bárki adhat érte pénzt, ha többletszolgáltatást szeretne kapni (például használati útmutatót, vagy speciális, saját vagy cége igényeinek megfelelő fejlesztéseket).

Nyílt forráskódú (open source) szoftver: szinte azonos jelentésű a szabad szoftverrel, míg azonban előbbihez egy társadalmi-etikai mozgalom kapcsolódik, az utóbbi elnevezést inkább azok használják, akik a fejlesztést, az üzleti célú felhasználást és a hosszú távú anyagi megtérülést helyezik előtérbe.

Zárt forráskódú (proprietary, closed source) szoftver: nem megismerhető és nem módosítható kóddal rendelkező program.