„Amikor a függöny szétmegy, Báthory Ödönke könnyei hullanak, pitty-pitty. Miközben a rekettyésben a békák kórusa dalol: Éjjel-nappal brekegünk, soha be nem rekedünk. Ekkor következik Ödönke áriája: Mama, fogjál nekem békát!” Az Éjféli operabemutató című bohózat halhatatlanná vált sorai ezek, amelyben egy erőszakos színdarabíró, a meg nem értett zseni éjféltájt rajtaüt a színház direktorán, fegyverrel kényszerítve, hogy hallgassa végig Báthory Ödönke 12 felvonásban megírt, békafogásra felhívó, szívfacsaró történetét. A kabarétréfa idézett sorai kérlelhetetlenül összecsengenek több, a balliberális holdudvarhoz kötődő, helyi lázadóként elkönyvelt politikus megnyilatkozásaival, amellyel a hetedik éve Magyarországot irányító szocialista kormányzatot, a baloldal mára kiismerhetetlenül kusza, megfoghatatlan értékrendjét támadják. A baloldal pedig a tapasztalatok szerint lenyeli a békát.

Azért igen, mert nem

Egy-egy jogszabály parlamenti megszavazása előtt és után se szeri, se száma a törvény ellen agitáló Szanyi Tibor-interjúknak, a Karsai-féle forróvérű nyilatkozatoknak, a Suchmann Tamás-féle „nem így kéne ezt csinálni, fiúk” megszólalásoknak. A választói akarat jéghegyének másfél éven belül immáron másodszor nekiütköző balliberális Titanic első osztályú utasai közül egyre többen aggódnak a jövőért.

1998 előtt például a széles néprétegek számára ismeretlen volt az a tény, miszerint a búza kiváló hőtani tulajdonságai okán a kenyérkészítésen kívül más célokra is használható. Az addig a molnár és a pék feladatköréhez sorolt búzát ugyanis az Orbán-kormány első időszakában égette el a battonyai nagygazda, az MSZMP-hez 1970-ben csatlakozott Karsai József, aki azóta is szervez partizán-rajtaütéseket a saját kormánya által a hazai gazdák rovására támogatott multik ellen, legutóbb tonnaszám leborítva a dinnyét egy Auchan áruház parkolójába. Néhány napja pedig a bankokat pécézte ki magának a szocialista mandátumához szociális érzékenysége ellenére szívósan ragaszkodó honatya. A képviselőnek föltűnt, hogy a bukott Gyurcsány-kabinet és a levitézlett MSZP-potentátok robbanó elegyéből huszadik próbálkozásra összekotyvasztott, saját teljesítményét kiválóan hatékonyra értékelő „szakértői kormány” minden erőfeszítése és kommunikációs trükkje, és az euró árfolyamának csökkenése ellenére a devizahitelesek törlesztőrészletei valamiért nem akarnak apadásnak indulni.

Felszólította tehát saját miniszterelnökét, Bajnai Gordont, hogy intézkedjen a devizahitelesek terheinek mérséklése érdekében. Kérdéses, hogy mitől nőtt meg Karsai bizalma Bajnai iránt, akit három éve egyértelműen a Hajdú-Bét csődjének első számú felelőseként, öngyilkosságban kiutat kereső gazdák halálának okozójaként nevezett meg, valamint arról is szólt néhány nagy vihart kavaró mondatot, hogy a kormány fejlesztési tervei kizárólag Bajnai laptopjában léteznek. A battonyai polgármester gazdademonstrációt is kilátásba helyezett arra az esetre, ha július végéig nem indul be a mezőgazdasági hitelezés, és azt akarja kideríteni, hogy az elmúlt egy évben hány milliárd eurót vittek ki a külföldi anyabankok a magyarországi leányvállalatoktól, ami miatt az itthoni pénzintézetek nem tudják megfelelően hitelezni a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat, csődhelyzetet idézve elő. Mivel a bank a búzától eltérően nem égethető következmények nélkül, valamint leborítani sincs mit elé, Karsai József módszert váltva most azt hangsúlyozta: a demonstráció csak az első figyelmeztetés, és ha nem történik változás, a bankok ellen augusztusban országos tiltakozást szervez.

A több száz, Karsaival Mezőkovácsházán tüntető résztvevő által a magasba emelt transzparenseken érdekes feliratok szerepeltek. „Nem adjuk házainkat, autóinkat, gépeinket!” „Nem hiteleztek, ezért 100 000 munkahely szűnik meg!” „Miattatok nincs 13. havi nyugdíj!” – volt látható a felemelt táblákon, Karsai pedig, aki gyújtó beszédében kirohant a bankok ellen, a kamerába nézve belekiáltotta a mikrofonba: „Mondja meg valaki, hogy melyik felirat nem igaz?!”

A kérdés nem vall igazán jó memóriára, hiszen a 13. havi nyugdíjat nem a bankok vették el, hanem a Karsait is soraiban tudó szocialista párt, a házak, autók, gépek elvétele ellen a Bajnai-kormány nem hajlandó jogszabályt alkotva intézkedni, ehelyett újabb adóteherként vagyonadót vet ki jövő januártól, és bankmentő csomagot is elfogadott a kabinet. A kormányt pedig a Bajnai kormányfőnek egyenként hűségnyilatkozatot tévő balliberális oldal tartja hatalomban.

A boldogtalan blogger

Gyurcsány Ferenc, a nemzet szocialistája vezette be azt a gyakorlatot, hogy naponta internetes naplót, blogot vezetett, amelyben megmagyarázta a soron következő Öt, Hét, Száz és egyéb numerikus előtagokkal bíró Lépések szükségességét, és a „nemigazország” jegyében elintézte aktuális kirohanásait Orbán Viktor ellen. Volt kenyéradója példáján felbuzdulva, az őszödi igazságbeszéd előadójának kormányában önkormányzati miniszterként tevékenykedő Gyenesei István is rákapott a blogolás ízére, amelyben korábbi „pártfüggetlen” gyakorlatától eltérően rendszeresen bírálja a Bajnai-kabinetet.

Bejegyzéseiben sokszor értekezik az önkormányzatok helyzetéről. „Könnyen belátható, hogy az önkormányzatok sorsa a legközvetlenebbül az ország sorsa is. Ha működnek az önkormányzatok, működőképes az ország is. Ha növekszik a működésképtelen önkormányzatok száma, működésképtelenné válik az ország, az élhetőből élhetetlenné lesz.” A „szakértői kormány” által tett intézkedések hatásairól pedig azt írja: „Ez az elvonás egy átlagos megyeszékhelynél 1 milliárd feletti, egy közepes községnél 1 milliónál is több bevételkiesést fog jelenteni. Ehhez hozzá kell adni a legalább 5%-os inflációs hatást, az 5%-os áfaemelés következményét, a jelentős saját bevétel (pl.: iparűzési adó) kiesést, és a hitelfelvételekből, valamint kötvénykibocsátókból származó drasztikusan növekvő hiteltörlesztési kötelezettségeket. Ez együttvéve óvatosan becsülve is jóval több mint 20%-os reálérték-visszaesést jelent. Ha egy öreg, nagy fogyasztású autóba takarékosság címén kevesebb benzint tankolunk, mint eddig, akkor az nem ér a célba. Valahol útközben megáll” – fogalmaz meg sommás kritikát a Bajnaiék tervezte 120 milliárdos önkormányzati forráskivonás ötletét elemezve.

Igaz, hogy a kivonások Gyenesei önkormányzati minisztersége idején is folytak, ám ő az idő tájt inkább azzal volt elfoglalva, hogy barátja színdarabjait ajánlgassa polgármestereknek, s ebben semmi kivetnivalót nem talált annak ellenére, hogy az SZDSZ-es Gusztos Péter „a legáporodottabb szagú szocializmus” felidéződését látta a miniszteri megkeresésben. Nyilván nem jutott eszébe, hogy az önkormányzatok úgy vélhetik majd, ez egyfajta kötelező ajánlás, hiszen az állami forrásokat éppen a Gyenesei felügyelte minisztérium osztja le.

Szintén Gyenesei minisztersége alatt, nyilván a népért dolgozó elfoglalt „jelentős személy” képét megjelenítendő kellett heti összesítést készíteni a Közigazgatási Hivataloknak arról, hogy az ország 3200 településén mikor van valami rendezvény, nehogy a miniszter véletlenül lemaradjon róla. A volt miniszter vagyonnyilatkozata újabb vicces adalékokat is kínál, hiszen például a birtokában lévő védett műalkotások rovatban ezt tüntette fel: „3 gyermek és változatlanul 3 unoka, 6 fő, az élet ajándékai.”

Ki józanodik?

Gyenesei persze Bajnaiék alatt sincs tétlenségre kárhoztatva, jelenleg az olimpiai Játékokra történő minél eredményesebb felkészülés elősegítése a feladata. „Független” képviselői minőségében blogjában ugyanakkor kritizálta Bajnai Gordon miniszterelnök egyik napirend előtti felszólalását, amely „finoman szólva vegyes érzelmeket váltott ki” belőle.

„Bajnai szürke volt, stílusában, habitusában, mondanivalójában. Meg is jegyezte az egyik körülöttem ülő független képviselő: »hát nem egy Cicero«” – jellemezte Bajnai szereplését Gyenesei, hozzátéve: „Sajnáltam a vergődő, határozottságot színlelő miniszterelnököt. Szomorúan látom, hogy az országban nem vezetés, sokkal inkább személyek és csoportok egymás elleni küzdelme zajlik, s közben egyre gyengülünk valamennyien… Több mint kíváncsiság részemről, hogy ki lesz, melyik politikai erő lesz, amely elsőként kijózanodik? Ki vagy kik lesznek, akik a lázas állapotból képesek lesznek kigyógyulni? Készek-e egyáltalán lehiggadni és az ország érdekében bölcsen cselekedni?” – fogalmazott Gyenesei, akinek Lamperth Mónika memóriajavítás céljából rögtön felemlegette a gyurcsányi közös időket.

„Amikor Gyenesei István megkapta a miniszterelnöktől a megbízatását, akkor a somogyi médiában szinte kérkedett vele, a kormánynak fontos intézkedéseket azonban nem szavazott meg” – fogalmazott Lamperth a Nap-keltében. Gyeneseit emlékeztetni kellett arra a mondatára is, amelyben azt fejtegette, elvhűséggel tartozik annak az oldalnak, amely tisztségre emelte, és amit a volt miniszter úgy fogalmazott meg, hogy „miután tagja vagyok egy csapatnak, elképzelhetetlen, hogy csapattagként nem lövöm be a gólt, ha helyzetbe kerülök.”

A rekettyésben tehát folyamatosan brekegnek a békák, időnként, ha a függöny felmegy, látható egy-egy hüppögő, aki előad egy könnyfakasztó áriát. De ahelyett, hogy elhangzana a kiáltás: „Valaki fogjon már Ödönkének egy békát!”, rövid bugyborékolás után néma csend van. A leengedett függöny mögött példás egyetértésben vartyogja a láp népe: világ békái, énekeljetek!

Udvarhelyi István