„Ezt a bombát sajnos valódi magyar terroristák helyezték el, ők is robbantották föl, ők készítették elő a felvételt.” Az elmúlt hét idézett kulcsmondata Draskovics Tibor jelenlegi igazságügyi és rendészeti miniszter száját hagyta el azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Magyarok Nyilai terrorszervezet erejének demonstrálása céljából fényképfelvételeket mutatott be egy évekkel ezelőtti bonyhádi robbantásról.

A testhez álló csíkos szürke ruhában feszítő miniszter által bizonyítékként beharangozott képsorokhoz fűzött hazug magyarázat azonban egy napon belül lelepleződött, köznevetség tárgyává téve a sokat próbált szocialistát. A mindenkori balliberális kormányfők azonban, Bajnai Gordont is beleértve, valami rejtélyes okból talizmánként tekintenek a szükség óráiban rezzenéstelenül bármit kijelenteni képes Draskovicsra, így tovább folytatódhat a „Tibi bácsi elintézi” show-műsor.

A hétpróbás

A pénzügyminisztériumi tapasztalatokkal rendelkező dörzsölt jogász Draskovics ellen már államtitkárként „Hézag” elnevezéssel nyomozás folyt 1996-ban. Az ORFK gazdaságvédelmi főosztálya arra gyanakodott, hogy Draskovics egy üzemanyag-forgalmazó cégre kiszabott 83 millió forintos bírságot 100 ezer forintra mérsékeltetett a VPOP-val, visszaélve hivatali hatalmával. Az eljárást végül bizonyítékok hiányában megszüntették, mert nem lehetett igazolni, hogy Draskovics adott volna utasítást a műveletre, ám sokan Horn Gyula akkori miniszterelnök kezét sejtették a nyomozás lezárásában.

Draskovics első igazi próbatételére a Medgyessy-kormány pénzügyminisztereként került sor. 2004 októberében arra utasította az adóhivatalt, hogy végezze el minden európai uniós adószámmal rendelkező adóalany áfakiutalás előtti ellenőrzését, vagyis a visszaigényelt áfát csak akkor kapta meg a jogosult, ha már tételesen ellenőrizte az adóhivatal. Amint azt az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének tanulmánya később kimutatta, az intézkedés nyomán alakult ki a máig ható körbetartozási hullám a vállalkozásoknál.

„Megállapítható, hogy az áfavisszatartás elsősorban a tisztán magyar tulajdonú cégekre hatott kedvezőtlenül, miközben a külföldi tulajdonúak szinte meg sem érezték annak negatív hatását. Ellenkezőleg, még nyertek is a késedelmes kifizetésen, hiszen a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, azaz 15-20 százalékos pótlékot fizetett a határidőn túli utalásokkor az APEH” – tartalmazta az elemzés. A Draskovics által elrendelt, az Állami Számvevőszék és később Gyurcsány Ferenc által is bírált művelet „eredményeként” összesen 8,1 milliárd forint késedelmi pótlékot fizetett ki az adóhivatal az érintett vállalkozásoknak. Csak az építőiparban mintegy hatezer cég négy hónappal később kapta meg pénzét, mint eredetileg elvárható lett volna, így csődhullám sújtotta az ágazatot.

A reformer

A második fontos próbatételt Gyurcsány Ferenc állította Draskovics elé az Államreform Bizottság néven elhíresült ötletelőbrigád vezetőjeként. „Az államreform alapvető célja, hogy állítsuk a feje tetejéről a talpára a közszolgáltatást, megmutatva, mit kell produkálnia az egészségügynek, az oktatásnak és a magyar közigazgatásnak a betegek, a diákok és az ügyfelek számára” – nyilatkoztatta ki a szocialista próféciát Draskovics a „munka” megkezdésekor. A kormánybiztos szavaihoz méltóan nem is végzett félmunkát, amiről bárki meggyőződhet, ha betegként, diákként, ügyfélként felkeresi az erre rendelt intézményeket. A szocialista megváltó módszer természetesen mindig azonos, lényegében kerti munka: szivattyúzás és fűnyírózás, vagyis további pénzeket kell kivonni a rendszerből, és ezt addig kell folytatni, amíg csak lehet. Ha a rendszer túléli valahogy, akkor a tézis, miszerint pazarolnak az adott szektorban, bizonyítást nyert. Ha meg a szivattyúzás után nem húzza tovább az oktatás, az egészségügy vagy a közszféra, akkor egy gonddal kevesebb.

Draskovics Tibor következő bizonyítási lehetőségét az Igazságügyi és Rendészeti tárca élén kapta, ahol Takács Albertet váltotta. A szocialista képviselők azt várták tőle, hogy tegye büntetendővé a fehér por postai küldeményként való továbbítását, és védje meg Demszky Gábor öltönyét, amelyre a nemzeti ünnepeken rendre tojászápor zúdult. A tettre kész miniszter rögtön javasolta is az Országgyűlésnek a Lex tojásként elhíresült jogszabály-módosítási csomagot, amelyben a fenti tényállásokat büntetendővé is minősítették.

Mindeközben a rendőrség mélyrepülése tovább folytatódott. Draskovics előbb menesztette, majd mégis hivatalában tartotta Pásztor Albert miskolci rendőrfőkapitányt, aki azt találta mondani, hogy vannak bűncselekmények, amelyek elkövetői között nagyobb hányadban fordulnak elő romák, és vannak olyanok, amelyeket elsősorban magyarok követnek el. A miniszter ebben az esetben az országos felzúdulás eredményeképpen tért jobb belátásra. Nem vette át viszont a részére a Szabadság Kör által megítélt „jogtipró-díjat”. A talapzatra rögzített fekete bakancsot Balog Zoltán fideszes honatya elmondása szerint azzal érdemelte ki a méltatásban „Mr. In-Kalnak” nevezett Draskovics, hogy a tárcavezető nem válaszolt arra a kérdésre: az In-Kal Security milyen kapcsolatban áll a minisztériummal és a rendőrséggel, holott számos közösségi rendezvényen találkozhat a magáncég embereivel az ünnepelni, felvonulni akaró átlagpolgár.

Tibor vagyok és bódítani akarok

Szilvásy György bukott titokminiszter valószínűleg legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy a terrorveszéllyel való riogatásban és konspirációban olyan kiváló tanítványra lel, mint Draskovics Tibor. 2008. június 1-jén Draskovics például telefonon megkereste Petőfi Attilát, a Nemzeti Nyomóiroda (NNI) vezetőjét, és arról tájékoztatta: Veres János volt pénzügyminisztertől konkrét információi vannak arról, hogy a Hír TV két riportere kábítószer-terjesztő. „Messze túllépett hatáskörén Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter az úgynevezett Hír TV-ügyben, amikor olyan magánakcióba kezdett, amely egy igazságügy-miniszter részéről a világ egyetlen országára sem vetne jó fényt” – reagált a hírre Balsai István fideszes képviselő, hozzátéve: „Draskovics fedezte ezt a tranzakciót, és ahelyett, hogy megelőzte volna a bűncselekményt, abban működött közre, hogy konspirációs úton-módon a nagy lebukás bekövetkezzen”.

– Draskovics Tibornak a Nemzeti Nyomozó Irodával való kapcsolata meglehetősen zaklatottan alakul – összegzett Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, utalva a két évvel ezelőtt bonyhádi robbantás képsorainak a Magyarok Nyilai-ügyben történő hamis felhasználására.

„Az utóbbi időben, amikor szocialista politikus, szocialista kormány bajban van, akkor csodálatos módon a politikai terrorizmus mindig szárnyra kap – legalábbis a verbalitás szintjén. Ám ha a szocialista politikusok beszélnek a politikai terrorizmusról, akkor vagy nincs politikai terrorizmus, vagy nem tesznek semmit ellene” – jellemezte találóan a helyzetet az ellenzéki frakcióvezető, hozzátéve: elszabadult a kormányzati munkában egy miniszter, aki mérgezi a politikai életet. Sienkiewitz Quo vadisában emlékezetes momentum Petronius búcsúlevele a Rómát felgyújtó, őrült ripacs Nero császárnak. „Járj egészséggel, csak ne énekelj; gyilkolj, de ne írj verseket; keverd a mérget, de ne táncolj; gyújtogass, de ne vedd kezedbe a citerát!” Az ex-wallisos Bajnai Gordon kormányfő sajnos távol áll Petronius szellemiségétől. A szükség nagy úr, ezért a regnálásából hátralévő rövid ideig megértőnek kell lennünk vele.

Draskovics Tibor nyilván okkal nem kaphatja még meg az érdemeit méltató, elbocsátó szép üzenetbe csomagolt obsitlevelét.

Udvarhelyi István