Magyarországon a háromféle típusú diákmunkára – szakmai gyakorlat, megbízási szerződéses és munkaviszonnyal járó – csak a 16. életév betöltése után jelentkezhetnek a diákok, de ha általános vagy középiskolába járnak, úgy a 15. életév betöltése is elegendő. Vannak diákmunkák, amelyekhez nem kell előképzettség, például reklámújságok terjesztése, szórólapozás, csomagolás, árufeltöltés, gyümölcsszedés és egyéb kisegítő tevékenységek.

Manapság a legnépszerűbb diákmunkák a számítógépes és irodai munkakörök, valamint a gyorséttermi kiszolgálóké. Klasszikus nyári diákmunkát elsősorban a középiskolások vállalnak, mivel a felsőoktatásban tanuló diákok nagy része egész évben dolgozik. Igaz, hogy a viszonylag alacsony órabérért többnyire nehéz fizikai munkát kell végezni, nem beszélve az állandóan változó helyszínekről, azonban a korábbi évekkel ellentétben, jelentősen megnőtt a munka értéke, és mind a felnőttek, mind a diákok körében jobban megbecsülik a kínálkozó lehetőségeket.

Bár a diákmunkával kapcsolatban sokszor és sokan hangoztatják a munkaszerződés fontosságát, tény, hogy sok munkáltató elsőként a szerződéses diákmunkásokat bocsátotta el, mert tőlük volt a legkönnyebb megszabadulni. Ugyanakkor, ezek a munkáltatók, ha pár hónapos megbízást kapnak, a bizonytalan gazdasági helyzet miatt állandó munkaerő felvétele helyett a legolcsóbb módszert választják: diákokat alkalmaznak.

Amit a piac kínál

Gedeon Andrástól, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség sajtószóvivőjétől megtudtuk, hogy bár idén a diákmunkások foglalkoztatásával kapcsolatos ellenőrzés nem indult, az általános munkaügyi vizsgálatok során a dolgozók ezen csoportjával is foglalkoznak.

Jelenleg még nincs összegzett számadat a szabálytalanságokról, de általánosan előforduló probléma, hogy szerződés, illetve bejelentés nélkül foglalkoztatnak diákokat, továbbá munkaidővel, túlórával kapcsolatos visszaélések történnek, sőt 18 éven aluliakat, jogszabály ellenére, olykor éjszaka is dolgoztatnak.

Marosi Zoltán, az Universitas Iskolaszövetkezet vezetője szerint a piaci viszonyok és a válság miatt 10-15 százalékkal több diák keres idén nyáron munkát, mint az elmúlt években, ugyanakkor kisebbek a munkáltatók által ajánlott bérek, de a diákok pénz szűkében hajlandóak alacsonyabb összegekért is munkát vállalni.

Vidéken szinte teljesen megszűntek a munkalehetőségek, Budapesten azonban több van, mint eddig. Bár szinte minden foglalkoztatási szegmensben visszaestek a megrendelések, a kereskedelmi szférában pusztán csak az igények csökkentek. A legnagyobb visszaesés az ipari üzemekben tapasztalható, a mezőgazdaságban viszont néhány százalékkal nőtt a kereslet.

A szakmai tudást igénylő munkákat nem érintette a válság: a nyelvtudás-igényes feladatok, a mérnöki, könyvelői vagy pénzügyi asszisztensi állások zöme idén is jól fizet. Gyakornoki munkaajánlatok is akadnak szép számmal. Legkeresettebbek a pénzügyi gyakornokok, illetve a gyógyszerész- és orvostanhallgatók, akik hosztesz jellegű munkával termékbemutatókat tartanak. Viszont akad olyan cég is, mint például a Magyar Turizmus Zrt., amelyik kifejezetten úgy szeret diákokat foglalkoztatni, hogy a jól bevált munkaerőnek a gyakorlat lejártával végleges munkahelyet is biztosít, így saját szakembergárdájukat ők nevelhetik-taníthatják ki.

Természetesen van olyan szektor, ahol növekedett a diákmunkások iránti igény, ilyen például az értékesítés vagy a telefonos ügyfélszolgálat. A call centerekbe szemmel láthatóan több diákot keresnek most, mint a válság előtt. Ennek az a magyarázata, hogy az ilyen állások betöltéséhez nem szükséges sem hosszadalmas betanítás, sem különösebb képzés: már minimális számítógépes ismeretekkel és érettségivel is eleget lehet tenni a feladatoknak.

Mennyi az annyi?

Órabérek tekintetében nincs jelentős változás. Ritkán, de előfordul, hogy például egy piackutatási munkára csupán a minimálbérnek megfelelő legkisebb órabért, 411 forintot hirdetnek meg fix jövedelemként, de ilyen eseteknél a teljesítménynek megfelelő jutalék is számottevő. Általánosságban azonban 450-500 forint körüli óradíjakkal lehet találkozni, de ez az elvégzendő feladat nehézségétől függően változik. Például egy nyelvtudás-igényes adminisztratív munkáért 500 forintot fizetnek óránként. Ez napi nyolc órában, hetente öt alkalommal, mintegy 80 ezer forint egy hónapban, de akad olyan szoftverfejlesztői állás, ahol tapasztalattól függően akár 300 ezer forint lehet a havi bér. Bár ezek az összegek bruttó bérnek számítanak, a jelenlegi 71 500 forintos minimálbérig csupán 1,5 százalékos munkavállalói járulék terheli, s efölött ugyan már a személyijövedelemadó-táblának megfelelően kell adózni, de a levonások így is alacsonyabbak a hagyományos munkaviszony alapján fizetett béreknél.

Látva a diákok nehéz, olykor kihasznált helyzetét és felelősséget érezve a diákok minél szélesebb körű tájékoztatása iránt, a második legnagyobb országos hálózattal rendelkező iskolaszövetkezet, a Fürge Diák áprilisban útnak indított egy úgynevezett Dolgozz a jövődön! programot, amelynek eredményeképpen a kiemelkedően teljesítő diákmunkások egy karriercsomagot kapnak. A kezdeményezéshez hat neves tanácsadó, fejlesztő cég csatlakozott, amelyek kapcsolati tőkét, a jó munkával kiérdemelt ajánlólevelet és személyre szóló tanácsadást ajánlottak fel, illetve egyes általuk rendezett konferenciákon vendégül látják a kiemelkedő diákmunka-vállalókat.

Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy tudatosítani kívánják a munkát vállaló diákokban, hogy a fizetésükön vásárolt anyagi javak megszerzésénél jóval többet tesznek magukért akkor, amikor a tanulás mellett még munkát is vállalnak.

– A tudatosság kialakítását az akcióhoz kapcsolódó partnerek felajánlásaiból összeállított csomag azzal segíti, hogy kézzel foghatóvá teszi a diákok számára azt, hogy munkájuk által értékesebbé váltak.

Munkát leginkább tehát megbízható diákmunka-szervezeteken keresztül célszerű keresni. Jelentkezéskor az adatlapon fel kell tüntetni: milyen időszakban szeretne munkát vállalni, személyes adatokat, elérhetőséget, érdeklődési kör jellegét. Érdemes a regisztráció után többször is érdeklődni a lehetőségekről, így nagyobb az esély a munkavállalásra. Egy megfelelően elkészített önéletrajz jó ajánlólevél a munkaerőpiacon. Ezenkívül kérni szoktak személyi igazolványt, lakcímkártyát, adókártyát, taj-kártyát és iskolalátogatási igazolást. Munkát csak munkaszerződéssel szabad vállalni, ezt írásban kell megkötni.

A munkaviszony a szerződés aláírásával kezdődik, amelynek tartalmaznia kell a munkáltató pontos nevét és székhelyét, a munkavállaló nevét és címét, az alapbér összegét, a munkakör leírását és a munkavégzés helyét. Egyes diákok külföldön szeretnének munkát vállalni, nekik fontos, hogy aktív tanulói jogviszonnyal rendelkezzenek. Külföldi diákmunkáknál általában jelentős indulótőkével kell rendelkezni (utazás, szállás, étkezés költségei). A szervezőcégek a tengerentúli munkák esetében megszerzik a vízumigényléshez szükséges papírokat, a munkaidő alatt 24 órás telefonszolgálatot biztosítanak, és biztosítást is kötnek a kint dolgozó diákok számára.

A külföldi munkavállalás előnye a nyelvgyakorlás és a nyaralással egybekötött jó pénzkereseti lehetőség. Legtöbben a vendéglátóiparban és az élményparkokban vállalnak munkát. Az esetek többségében nincs szükség hivatalos nyelvvizsgára, de általános elvárás a középfokú nyelvtudás.

Üres zseb, dolgos kéz

Az idei nyár tehát lázas munkahelykereséssel, állásinterjúkkal és diákrobottal telik. Tény: a negyvenfokos meleg ellenére dolgozna a magyar akkor is, ha fiatal, és főleg, ha lenne mit. A válság talán megtanítja a diákokat jobban becsülni mind a munkát, mind a tanulást, ami nem árt olyan időkben, amikor az államkassza mellett a farmerzseb is üres. Csak remélhetjük, hogy a szeptemberben hagyományosan megkezdődő állásdömping feléleszti a munkaerőpiacot, s akkor végre – csehovi fordulattal élve – „dolgozni fogunk, folyton folyvást dolgozni”. Húszon innen, húszon túl.

Molnár Edina, Szabó Krisztina