A kulcs a nyugalom
– Tizennégy év után jutott magyar csapat a Bajnokok Ligája főtáblájára. Miben jobb ez a Loki az azóta eltelt időszak magyar bajnokcsapatainál?
– Bár valóban olyan eredményt értünk el, amire 1995 óta nem volt példa a magyar futballban, nem mondhatom azt, hogy ebben vagy abban jobbak vagyunk. Csak hogy magunkról beszéljek: például a 2005-ös bajnokcsapatunk is kiváló gárda volt sok jó játékossal, igazi egyéniségekkel. Akkor a selejtezők során a 3-0-s hazai győzelem után 5-0-ra vertük a sokak által esélyesebbnek tartott horvát Hajduk Splitet, csak aztán a következő körben a Manchester Unitedot kellett volna kiverni a BL-be jutáshoz. Ez a csodával lett volna egyenlő, nem is sikerült. Most viszont minden összejött: három olyan csapaton kellett továbbjutnunk, amely jó játékkal verhető volt, a játékosaim pedig minden találkozón jól, koncentráltan játszottak, hideg fejjel tudtak dönteni a fontos szituációkban. Hat meccsünkből ötöt megnyertünk, ami kiváló mérleg.
– Ha már a hideg fejet említette: külföldi szakértők azt szokták mondani a magyar bajnokságról, hogy a játékosok technikásak, de keveset futnak és fejben sem képesek felvenni a versenyt. Ehhez képest a Levszki elleni visszavágón a Loki játékosai futottak többet, jól védekeztek, helyzeteiket pedig jó százalékkal értékesítették.
– Tudtuk, hogy sokat kell futni ahhoz, ha jó eredményt akarunk elérni, s magam is úgy láttam, hogy jó állapotban van a csapat, bírtuk a tempót. Ami a hideg fejet illeti, ilyen tekintetben sem volt egyszerű dolgunk. Különösen a Levszki elleni találkozókon volt érezhető, milyen nagy figyelem összpontosul ránk, az idegenbeli győzelem után óriási volt a szurkolók és a sajtó érdeklődése, sorra adtuk az interjúkat, mindenki a BL-ről kérdezett, rendszeresen azt hallottuk, amit persze magunk is tudtunk: nagyszerű eredmény kapujában állunk. Egyfelől erőt adott, hogy egy ország figyeli a meccsünket, de éppen ezért nagyobb volt a teher is, mint amit mondjuk egy-egy bajnoki mérkőzésen megszoktunk. Szerencsére megbirkóztunk a feladattal, és csodálatos volt látni a Bajnokok Ligája múlt heti sorsolásánál, hogy egy Barcelona, Real Madrid vagy Manchester mellett a Debreceni VSC is ott szerepel a csapatok között.
– Másfél évtizede folyamatosan a Loki kötelékében dolgozik, tevékenykedett az utánpótlásnál, volt pályaedző, és a mostani a második időszaka az első csapat szakmai vezetőjeként. Hogyan lett az anyagi gondokkal küzdő, kieséstől is fenyegetett DVSC-ből nagy csapat?
– Korábban sem a szakmai munkával volt a gond, csak hiányzott az a biztos gazdasági háttér, ami a hosszú távú építkezés egyik alapfeltétele. Az elmúlt tíz évben a tulajdonosok megteremtették ezt a stabil alapot, ma már az utánpótlástól a felnőtt csapatig adottak a megfelelő körülmények. Van például az első osztályún kívül NB II-es és NB III-as csapatunk is, ami lehetővé teszi, hogy a fiatal futballisták fokozatosan jussanak el az NB I-be, rutint szerezzenek, mire igazán éles meccseket kell játszaniuk. Így ha egy dolgot kell kiemelnem, ami a fejlődés kulcsa volt, akkor azt mondom: ez a nyugalom.
– Jellemző, hogy a legjobb futballisták, amint erre lehetőség van, külföldre szerződnek. Mit gondol, hosszabb távon is képesek lesznek megtartani kulcsjátékosaikat?
– Egy edző álma nyilván az, hogy a kulcsjátékosokat megtartja a klub, s melléjük sikerül újabb és újabb jó futballistákat szerződtetni. Ám be kell látni, egy magyar csapat s a magyar bajnokság most még nem veszi fel a versenyt a nyugati klubok által kínált feltételekkel, egy tehetséges játékosnak előrelépést jelent, ha külföldre igazolhat. Mi eddig sem álltunk senki útjába, ha jó ajánlatot kapott, ezután sem tesszük. Azért tudtunk mégis eredményesek maradni, mert a távozókat hasonló képességű játékosokkal pótoltuk. Ha télen vagy jövő nyáron lesznek távozók, akkor is azon leszünk, hogy ne gyengüljön a csapatunk.
– A Ferencváros 1995-ben egy győzelemmel, két döntetlennel és három vereséggel öt pontot szerzett a Bajnokok Ligájában. A Debrecen mire számít?
– Ebben a szakaszban már nem lehet tervezni, hiszen három olyan ellenfelünk lesz, az angol Liverpool, a francia Lyon és az olasz Fiorentina, amelyik minden tekintetben előttünk jár. Ami elvárható volt, azt teljesítettük, innentől kezdve minden meccs jutalom a számunkra. Az a célunk, hogy éles, izgalmas találkozókat játsszunk, mérkőzésről mérkőzésre a legjobbat nyújtsuk, aztán majd meglátjuk, ez mire lesz elég.
Bándy Péter
