Rossz ómen. László Csaba, Draskovics Tibor, majd Veres János után ezúttal Oszkó Péter vitte bivalybőr táskában a költségvetés egy példányát a Parlamentbe. Elődjei igen rossz tervezőnek bizonyultak. Noha célként vagy középtávú célként 5 százalék körüli deficitet határoztak meg, László Csaba pénzügyminisztersége alatt a költségvetési hiány 8,9, illetve 7,2 százalékon állapodott meg, Draskovics Tibor 6,4 százalékot hozott össze, Veres János pedig 2005-ben 7,8, 2006-ban 9,2 százalékos deficittel zárt. Az előjelek most minden korábbinál rosszabbak. A magyar gazdaság idén 6,7, jövőre 0,9 százalékkal húzódik össze. A csökkenő adóbevételek miatt a Pénzügyminisztérium ezermilliárd forinttal kisebb bevétellel számol a jövő évi költségvetésben, mint idén. Ez ténylegesen 400 milliárdnyi megszorítócsomagot jelent, 600 milliárdot ugyanis már idén visszavettek.

Megszorítások listája

A költségvetés szerint jövőre 12 216 milliárd forint bevétellel 13 276 milliárdnyi kiadás áll majd szemben, ami azt jelenti, hogy 1060 milliárd forint lesz a deficit. Ez – csakúgy, mint idén – a GDP 3,8 százalékának megfelelő hiányt jelent.

– Takarékos lesz a költségvetés – mondta Oszkó Péter, amikor bejelentette: a bevételek visszaesését 448 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel kompenzálja az állam. A legnagyobb vesztesek az önkormányzatok lesznek, amelyek 120 milliárddal kevesebbet kapnak. De 55 milliárddal csökkennek a lakossági energiaár-támogatások is, s átlagosan 6 százalékkal, összesen 140 milliárd forinttal a minisztériumok költségvetése. Kevesebbet kap a közösségi közlekedés is: a 40 milliárdos vágás gyakorlatilag a MÁV állami támogatásának mérséklését jelenti. Ezenkívül a megszorításcsomagnak részét képezik olyan, már idén bejelentett intézkedések is, mint a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjkorrekciós program visszavonása, amelyeken 80 milliárdot spórol az állam, s a lakástámogatások megszüntetése, ami 48 milliárd forintnyi megtakarítás.

Utóbbiról azonban tudni kell, hogy az elmúlt években vállalt kötelezettségek még mindig 147 milliárdnyi kiadással járnak. S spórolnak a táppénzen is, amelynek – szintén idei – 10 százalékpontos csökkentése mintegy 5 milliárdnyi megtakarítást jelent. S szintén az idén bejelentett megszorítások miatt 9 milliárddal kevesebbet költ majd az állam családi pótlékra.

A bevételi oldalon új elemként jelenik meg a vagyonadó, ebből azonban csupán 40 milliárd forintra számít a kormány. Az áfaemelés kapcsán ugyan többletpénzeknek kellene érkezniük a büdzsébe, ezt a hatást azonban semlegesíti a visszaeső kereslet: az idei év első felében épp az áfabevételek estek a legjelentősebben. S ugyanez elmondható a benzin, cigaretta, alkoholtermékek jövedéki adóemeléséről. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a munkanélküliség növekedése miatt már idén jelentősen estek a járulékbevételek, s szintúgy a személyi jövedelemadó-bevételek. Ráadásul az szja-befizetéseket amúgy is lecsökkenti az év közepén bevezetett adósáveltolás. Nagyjából ezekből a tételekből jön ki a már említett, 400 milliárdos bevételkiesés…

A megszorítások lakosságot érintő részéről már nagyrészt döntött a kormány. Új elem azonban az energiatámogatások mérséklése, amelyek a jelenlegi 80 milliárdos összegnek kevesebb mint harmadára, 25 milliárdra csökkennek. Igaz, ezt az összeget kiegészíti azt energiacégektől 2008 óta beszedett Robin Hood-adó. A MÁV és az önkormányzatok támogatásának visszavágásával szintén jókora bombák ketyegnek a költségvetésben. A vasút által felhasználható pénz 190 milliárd forintról 150 milliárdra, vagyis közel negyedével csökken. A MÁV-val kapcsolatos takarékosság pedig köztudottan összekapcsolódik a szárnyvonalak felszámolásával, amibe már kétszer beletört a szocialista kormányok bicskája.

Az önkormányzatok pedig már most 1400 milliárdnyi adósságállományt görgetnek, csak tavaly 300 milliárddal nőtt tartozásuk (Demokrata, 2008/33). Egyébként jelenleg vitában áll a kormányzat és az önkormányzatok, mennyivel is csökken pontosan a települések támogatása. A kormány szerint ugyanis a bejelentett 120 milliárd forint valójában kevesebb: azt ugyanis korrigálni kell az önkormányzati dolgozók után fizetett járulékok csökkenésével, így valójában csak 85 milliárdot vonnak el.

Rejtett kockázatok

Meglehet azonban, a tervezett megszorítások még mindig kevesek lesznek a költségvetés egyensúlyban tartásához. Augusztusi jelentésében a Költségvetési Tanács a GDP 1-1,5 százalékára rúgó, mintegy 200 milliárd forintos kockázatot látott a büdzsében.

A tanácsot februárban azért állították fel, hogy véleményezze a költségvetések realitását: ne járhassunk úgy, mint a Gyurcsány-kormány időszakában, amikor a büdzsé köszönő viszonyban sem volt a valósággal. A testület leszögezte: egyik oldalról az állami intézmények fenntartása, valamint az állami kezességek teljesítése, másik oldalról az elmaradó adóbevételek jelentenek komoly, rejtett kockázatot a költségvetésben.

A válság miatt a vállalati szféra elgyengülése például nyilvánvalóan csökkenti majd a társasági adóbevételeket. A hatás ráadásul átgyűrűzhet a következő évekre is: a cégek ugyanis elhatárolhatják veszteségeiket, s a következő év/évek nyereségét is csökkenthetik azzal. Emellett azonban kb. 100 milliárd forint bevételkiesést okoz a személyi jövedelemadó sávhatárának fölfelé tolása.

A kiadások tekintetében kevésbé nyilvánvaló kockázatokat tárt fel a Költségvetési Tanács. A legsúlyosabb tételt az állami intézmények veszteségeinek megtérítései jelentik. Csak a közlekedés területéről a MÁV évi 150-200, a BKV tavaly 20, a Volán idén 22 milliárd forintos veszteséggel számol – s akkor még hol van a jövőre tervezett támogatáscsökkentés! De költségvetési pénzeket emészthet fel a versenyszférában tevékenykedő cégek talpra állítása is. Az állam már most is támogatásokkal próbálja életben tartani az egyes térségek számára fontos vállalkozásokat – nyilvánvalóan ezt a gyakorlatot a kilábalás időszakában fokozottan fenn kell tartani. S ugyanezen okból nem csökkenhetnek a munkahelyek megtartására kifizetett támogatások sem. Emellett az eddigi mintegy kétszeresére nőhet az állami kezességekhez és viszontgaranciákhoz köthető költségvetési kifizetések összege. S a Nemzeti Bank hitelfelvételek miatt megnövekedett terhei szintén a jövő évi költségvetést terhelik. Itt a devizahitelek semlegesítésének jegybanki költségeiről van szó, amelyeket – éves elszámolás után – a következő esztendőben egyenlít ki a költségvetés.

A tanács által említett kockázatok valójában már az idei büdzsét is megingatják. Júliusra az államháztartás hiánya elérte a 815, augusztusra a 913 milliárd forintot – ami több, mint a tavalyi egész éves deficit. Az összeg az egész évre tervezett, 992 milliárdos hiány 92 százalékát jelenti, ami roppant valószínűtlenné teszi, hogy sikerül tartani a – kétszer is felpuhított – hiánycélt. Ráadásul szeptemberre a kormány tervei szerint is 1068 milliárd forintra nő a hiány – ám a minisztériumban azt állítják: az év utolsó három hónapja többletet hoz majd.

Októberben kell bejönnie ugyanis a harmadik negyedéves társasági adóbevételeknek, decemberben pedig a cégkasszák éves zárására kerül majd sor. Júliusban azonban – ami szintén adóbevallási hónap – már érte csalódás a minisztériumot: a megelőző évek 90-140 milliárd forintos többletével szemben ugyanis a hónap nullszaldó körüli eredményt produkált.

Megfojtja a növekedést

– Mivel a költségvetés a kiadások csökkentésével reagál, ezért az nem fojtja meg a növekedést – állította a dokumentumról a pénzügyminiszter.

Az ellenzék azonban pont a növekedés szempontjából látja aggályosnak a tervezetet: hiányoznak belőle azok az elemek, amelyek felhasználásával Magyarország eredményesen léphetne fel a gazdasági visszaesés ellen. Főleg, hogy a támogatásokat osztó minisztériumok keretét is jócskán megszabdalja a megszorítócsomag.

A Fidesz ráadásul tiltakozik a kisembereket is sújtó intézkedések ellen – bár ezek többségét már megismerhettük az elmúlt fél évben. Ráadásul úgy vélik: a „hazugságok költségvetésében” valójában még súlyosabb megszorításokat akarnak lenyomni a közvélemény torkán, mint amiket bejelentettek. Ráadásul a megszorítások hosszú távon véreztetik ki a társadalmat.

Ahogy Kósa Lajos a párt hétvégi millenárisi nagygyűlésén fogalmazott: olyan veszélyeket rejt, amelyeket már nem a Bajnai-kormány fog megtapasztalni.

A Pénzügyminisztérium állítja: a 448 milliárdos megszorítás mellett különböző fejezetekben 310 milliárd forintos megtakarítást is elrejtettek a jövő évi költségvetésben, az előre nem látható problémák kezelésére. Meglátjuk, hogy elég lesz-e…

Kárász Andor

Kiadáscsökkentések a jövő évi költségvetésben (milliárd forint)

Minisztériumok 140

Önkormányzatok 120

Nyugdíj 80

Lakossági energiatámogatás 55

Lakástámogatás 48

Közösségi közlekedés 40

Összesen 448