„Az MSZP csak akkor kér a hatalomból, ha a felelősséget is vállalni tudja. A felelősséget akkor tudja vállalni, hogy ha a budapesti lakosság érdekeit és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást szolgáló intézkedések születnek.” Ezekkel a szavakkal indokolta Lendvai Ildikó múlt kedden a szocialisták kilépését a fővárosi koalícióból. Az MSZP döntése elsőre talán meglepőnek tűnhetett, ám nem volt előzmény nélküli.

Amikor ugyanis nyár végére kezdtek különösen kellemetlenné válni a BKV sorozatos botrányai, Hagyó Miklós, a területért felelős szocialista főpolgármester-helyettes bejelentette, lemond a közlekedési cég felügyeletéről. Csakhogy a korrupció szinonimájává lett vállalattól mindenki igyekezett távol tartani magát, így nem csoda, hogy önként senki sem jelentkezett a felügyeleti jogért. Demszky Gábor pedig a maga módján próbálta megoldani a helyzetet: anélkül bízta a BKV-t a másik MSZP-s főpolgármester-helyettesre, Horváth Csabára, hogy erről az MSZP-vel egyeztetett volna.

Egy nappal ezután, szeptember negyedikén válaszul mind Horváth, mind Hagyó bejelentette, visszaadják összes hatáskörüket, a két párt között pedig fagyossá vált a viszony. A válságot végül – legalábbis látszólag – újabb huszonnégy órán belül sikerült lezárni: Horváth vállalta a BKV felügyeletét, de a felelősség egy része az SZDSZ-es Ikvai-Szabó Imréé lett, s a koalíciós partnerek kijelentették, folytatják a korábbi együttműködést.

Ám már akkor sejteni lehetett, hogy a béke nem tart sokáig. Demszky Gábor ugyanis nem indul újra a főpolgármesteri posztért, ráadásul az SZDSZ már Budapesten is alig mérhető, így a szocialisták egyre inkább igyekeznek úgy tenni, mintha semmi közük nem lenne az elmúlt tizenkilenc évhez, a Demszky-korszak kudarcaihoz és botrányaihoz. A szakítás tehát borítékolható volt, a vártnál azonban hamarabb, már október 13-án robbant a bomba a fentebb már idézett, Lendvai Ildikó-féle bejelentéssel.

A koalíció felmondásának hivatalos indoka természetesen nem a politikai helyezkedés volt; az MSZP állítja, azért sokallt be, mert a szabad demokraták a Fidesszel együtt szavazva nem támogatták legújabb, a „BKV rendbetételét” célzó javaslatukat.

Már nem működött

Horváth Csaba szocialista főpolgármester-helyettes szerint ők nem felmondták a koalíciót, az egyszerűen nem működött.

– Ez nem hirtelen döntés volt a részünkről, hanem egy folyamat betetőzése. Többször jeleztük Demszky Gábornak, hogy problémák vannak az együttműködéssel, ám a főpolgármester semmit sem tett a helyzet megoldása érdekében – mondta a Demokratának Horváth Csaba. – Amikor elvállaltam a BKV felügyeletét, azt mondtam, tegyük átláthatóvá a céget, állapítsuk meg, hogyan kell átalakítani a vállalatot a jobb működés érdekében, valamint válasszunk új felügyelőbizottságot, amelybe csak szakértőket ültessünk. Aztán amikor itt sikerült rendezni a helyzetet, ezt a modellt terjesszük ki a többi fővárosi cégre is.

Demszky Gábor és az SZDSZ azonban ebben nem volt partner, hiszen a Fidesszel együtt leszavazták a közgyűlésben a javaslatunkat. Ezért bizalmi válság alakult ki, úgy is mondhatnám, megszűnt a koalíció erkölcsi alapja – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.

Horváth Csaba szerint tarthatatlan az is, hogy az SZDSZ minden, a BKV-val kapcsolatos felelősséget igyekszik a szocialistákra tolni. Mint mondta, minden iratot két főpolgármester-helyettesnek, az MSZP-sen kívül az SZDSZ-es Ikvai-Szabó Imrének is alá kellett írnia, ráadásul a városüzemeltetési bizottság elnökét, a közlekedési tanácsnokot, a BKV felügyelőbizottságának és igazgatótanácsának elnökét is a szabad demokraták adják. A felelősség tehát közös.

Az MSZP koalícióból történt kilépése mindenesetre nagyon nehéz helyzetbe hozta Demszky Gábort. Csak úgy tud bármit megszavaztatni a fővárosi közgyűlésben, ha vagy az MSZP, vagy a Fidesz voksait megnyeri javaslataihoz. Amennyiben ez nem sikerül, Budapest lényegében működésképtelenné válhat.

A helyzetet nehezíti az is, hogy a jogszabályok szerint önkormányzati közgyűlést nem lehet feloszlatni a választást megelőző év októberének első napja után. Vagyis hiába alakulna ki patthelyzet, már nem lehet előrehozott önkormányzati választást kiírni a fővárosban: erre utoljára szeptember 30-án lett volna mód. A Fidesz a törvény módosításával oldaná meg a helyzetet, ami lehetővé tenné az oszlatást, ám a lapunknak nyilatkozó Horváth Csaba elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot.

– Ez nem más, mint hisztériakeltés Tarlós István részéről. Úgy tűnik, Tarlós úr nem tudja kivárni az önkormányzati választások időpontját, azt gondolja, most könnyebben nyerhet, mintha várna jövő őszig, ezért mindent megpróbál. De ebben nem leszünk partnerek, és nem számítok arra, hogy célt érne ezzel a javaslatával. Arra viszont számítok, hogy a Fidesz és az SZDSZ esetileg együttműködik majd, kvázi koalíciót alkotva. Mi mindenesetre a főpolgármester-helyettesi cím nélkül is a város érdekében tevékenykedünk tovább, és november huszadikán, amikor Hagyó Miklóssal távozunk a főpolgármester-helyettesi posztról, tiszta lelkiismerettel adjuk át a területeinket – mondta Horváth Csaba.

Rossz kabaré

Tarlós Istvánt nem lepte meg az MSZP kilépése a koalícióból, szerinte sejteni lehetett, hogy a szocialisták készülnek valamire.

– Azt gondolom, már korábban elhatározták a szakítást, az időzítéssel azonban vártak októberig, mert a hatályos törvények szerint már nem lehet feloszlatni a közgyűlést – mondta a Fidesz frakcióvezetője. – Arcátlanságnak tartom, hogy miután lassan két évtizede együtt vezetik a várost, közösen hozták meg a döntéseket az SZDSZ-szel, most úgy csinálnak, mintha semmiről sem tehetnének. Együtt vágtak léket a hajóra, majd amikor az elkezd süllyedni, elsőként ugranának a mentőcsónakba. De ez még nem elég: nem csupán az ellenzéki párt szerepét akarják eljátszani, ráadásul úgy tesznek, mintha a Fidesz lenne az SZDSZ partnere. Olyan ez, mint egy rossz kabaré, vagy egy újkori Phaedrus-mese. De mi nem fogunk részt venni ebben a színjátékban!

Tarlós István úgy véli, egyetlen kézenfekvő megoldás van: az MSZP-nek lehetővé kell tenni az előrehozott választásokat a fővárosban. Ha erre nem hajlandóak, akkor a fideszes politikus szerint mindenki számára bebizonyosodhat, a szocialisták valójában nem akarnak megtisztulást.

– Két és fél éve minden javaslatunkat lesöprik az asztalról a fővárosi cégekkel kapcsolatban, most meg úgy beszélnek, mintha őket akadályoznák a rendcsinálásban… Ha valóban rendet akarnak, akkor biztosítsanak lehetőséget a választóknak arra, hogy bizalmat adhassanak az újjáépítésre legalkalmasabbnak tartott pártnak. Amennyiben pedig erre nem hajlandó az MSZP, akkor még véletlenül se próbálja eljátszani a vétlen áldozat szerepét, és ne próbálják alaptalan vádakkal bemocskolni a Fideszt. Mi továbbra sem veszünk részt semmilyen trükkben, semmilyen mutyiban, nem kötünk koalíciót az SZDSZ-szel és nem adunk főpolgármester-helyettest, hanem ezentúl is a városért, az itt élőkért dolgozunk – tette hozzá Tarlós István.

A teljes mélypont

Furcsa hónapok várhatnak a fővárosi közgyűlésre. A szocialisták láthatóan Demszky Gáborra és az SZDSZ-re próbálnak hárítani minden felelősséget, a főpolgármester azonban hiába kezdi utolsó évét posztján, nyilván nem lesz hajlandó önként elvinni a balhét, ezért az MSZP-t fogja lőni. Eközben ráadásul valahogyan vezetnie is kell Budapestet, amihez szavazatokat kell szereznie a kisebbségben lévő SZDSZ-frakció mellé.

A koalíció felbomlása után Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes és John Emese, a liberálisok frakcióvezetője is utalt arra, abban bíznak, a legfontosabb javaslatokat megszavazza majd a Fidesz annak érdekében, hogy ne omoljon össze a város. Nagy kérdés azonban, miután 1990 óta nem tudják hatékonyan vezetni Budapestet, ezután hogyan lesznek olyan javaslataik, amelyek megfelelnek majd a Fidesznek. Jellemző, hogy a hétfőre összehívott ötpárti egyeztetés eredménytelenül zárult, előrevetítve a következő egy év várható menetrendjét. Az ülés után egyébként Demszky Gábor bejelentette, hogy valóban felajánl egy főpolgármester-helyettesi posztot a Fidesznek, az ellenzéki párt azonban nem változtat korábbi álláspontján, nem fogadja el.

Bándy Péter

Balfék

Herényi Károly vicces ember. Legutóbb például odanyilatkozott, hogy az MDF a választások után hajlandó lesz megfontolni a koalíciót a Fidesszel. Erről a trükkös felajánlkozásról az egyszeri plébános szavai jutnak az ember eszébe, midőn a püspök megkérdezte tőle, miért nem harangoznak a tiszteletére. Ezer oka van annak, püspök atya. Először is nincs harangunk… Ezer oka van annak is, hogy a Fidesz és az MDF nem lép jövő tavasszal koalícióra. Először is az, hogy az MDF nem jut be a parlamentbe…

Eddig még derülhetünk is a fancsali tréfán. Ami viszont ezután jön, az még a sokat látott magyar közéletben is az arcátlanság kategóriájába tartozik.

Herényi képviselő ugyanis úgy látja, hogy a Fidesznek a következő ciklusban fékre van szüksége, nehogy túl sok kárt tegyen – ezt a szerepet volna hajlandó a pártja eljátszani. Herényi, aki szemrebbenés nélkül kizárta a saját frakciója többségét, aki pirulás nélkül szövetkezett a Tisztelet Társaságával, aki az MDF összes piszkos ügyében kulcsszerepet játszott, most demokratikus féknek vizionálja magát. Talán van még, aki emlékszik azokra az időkre, amikor aff éle jól fésült zsúrpubiként feltűnt a szebb napokat látott párt külső köreiben – ekkoriban még aligha akadt olyan politikus, aki érdemi pozícióra komolyan számításba vette volna. Az MDF darabolódásával megindult kontraszelekció azonban képviselői, majd frakcióvezetői pozícióba emelte.

Azóta sziklaszilárdan hű ahhoz az elvhez, hogy Dávid Ibolyának mindig igaza van. Ezt az elvhűséget méltányolják is a baloldalon, most éppen azt akadályozták meg, hogy viselt dolgairól a törvény előtt adjon számot. Ez a fék-dolog is tetszik nekik. Milyen szépen hangzik: Herényi Károly, a baloldali fék. Magyarul balfék.

És még igazuk is van.

Bencsik Gábor