2009. október 8-án megdöbbentő felirat fogadta a budapesti Dózsa György út 3/b sz. alatti, közismert nevén Verseny utcai piac látogatóit. A tájékoztatás szerint az üzemeltető Novák és Novák Kereskedőház Zrt. a MÁV-tól bérelt területen lévő piacát bezárta, egyben értesíti a kereskedőket, hogy mely három napon szállíthatják el portékáikat. A belépést azóta is rendőrök ellenőrzik.

Noha a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal – Hatósági Ügyosztály Általános Igazgatási Irodájának bezárást elrendelő határozata derült égből villámcsapásként érkezett, nem volt előzmények nélküli. Dr. Kovács Gabriella az említett hivatal hatósági ügyosztályvezetője lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a jegyző már 2008 tavaszán elrendelte a piac bezárását, végrehajtását azonban akkor nem mondta ki. A piac üzemeltetője fellebbezést nyújtott be, az ügy bírósági szakaszba jutott, azonban 2008 szeptemberétől érdemi tárgyalásra nem került sor. Az idei határozott fellépést a márciusban hozott, piacozást-vásározást újraszabályozó kormányrendelet tette lehetővé, amelynek értelmében a bezárást elrendelő határozat azonnal végrehajtandó.

Utána lehet ugyan fellebbezni, de ez olyan, mintha valakit először kivégeznének, majd utána lehetőséget kapna ártatlansága bizonyítására.

„A rendőrség több alkalommal kérte a közrendvédelem fenntarthatósága miatt a piac bezárását (közlekedési problémák, orgazdaságból származó áruk stb.), a kereskedőház pedig nem kért és nem kapott az új jogszabály alapján a piac üzemeltetésére engedélyt. A MÁV felmondta a területre vonatkozó bérleti szerződést, legalábbis dr. Xantus Judit jegyzőnek ilyen tartalmú faxot küldött az elmúlt héten, a szeptember 10-i ellenőrzés alkalmával pedig sem az ANTSZ, sem a kereskedelmi hatóság (jegyző) nem találta a piacon a Novák és Novák Zrt.-t, a cég tehát a piac üzemeltetésével felhagyott” – írta lapunknak az ügyosztályvezető.

A jogi indoklás minden bizonnyal összhangban áll a kormányrendelet betűjével, a helyzet ennél mégis összetettebb.

Mint a zrt. volt vezérigazgatójától, Tölgyesi Ferenctől megtudtuk, a cég végelszámolás alatt áll, vagyonát értékesíti, hogy tartozásait kiegyenlíthesse, és amíg ez a folyamat be nem fejeződik, a kereskedőház létezik. A piac bérléséről – és későbbi megvételéről – megállapodott az Alpok Idősek Otthona Kft.-vel, annak ügyvezető igazgatója, Lévai Zoltán be is nyújtotta az önkormányzathoz a piac üzemeltetéséhez szükséges engedély iránti kérelmét. Ezt megelőzően hatósági bejárás keretében tisztázták a Tűzoltóság, ÁNTSZ, Állategészségügy stb. feltételeit, több tízmilliós költséggel villanyvezetéket cseréltek, aszfaltoztak, útjeleket festettek fel, árusítóasztalokat hoztak rendbe, bontottak, igaz, nem ott, ahol előírták nekik, de ezt a hiánypótlást is teljesítik az október 15-i átvételig. Némi gondot okozott, hogy az ügyosztályon a kereskedőház működését az újbóli engedélykérelem elmaradása miatt már nem tartották érvényesnek, az idősek otthona esetében pedig a működési engedély még nem létezett.

Kérdés, hogy a végelszámolás alatt lévő cégnek kellett-e újbóli engedélyt kérnie, az ahhoz tartozó költségeket vállalnia? Ennél azonban megdöbbentőbb, hogy miután szeptember 24-én Lévai Zoltán bemutatta a Polgármesteri Hivatalban a harminc napnál nem régebbi cégkivonatot és az illetékbefizetéseket igazoló csekkeket, annak munkatársai másnap mégis kijöttek, és kiragasztották a kapura a piac bezárását.

Az azonnali bezárás meghatározó, már említett, írásos indoka, „ha a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból szükséges.” Ennek valóságtartalma után a VIII. ker. Rendőrkapitányságon érdeklődtünk, ahol Práger Ferenc ezredes, kapitányságvezető rendőrségi főtanácsos válaszolt. Hivatkozott a rendszeres lakossági bejelentésekre, amelyek a piac napi nyitva tartása után elsősorban a járdán és az úttesten felhalmozódott szeméttel, valamint a gyalogosforgalmat akadályozó, engedély nélküli árusításokkal és a forgalmat akadályozó, zavaró szabálytalan parkolásokkal kapcsolatosak.

– A piac területéről helyhiány miatt kiszoruló árusok a közterületen próbálták a használt cikkeket értékesíteni, mely tevékenység felszámolása mindennap jelentős rendőri erőket kötött le. A piac környékén az oda érkező gépjárművek parkoltatása nem volt megoldott, a gyalogosok a négysávos úttesten szabálytalanul átkelve, balesetveszélyes helyzeteket előidézve mentek át a piacra, a hátrahagyott szemét pedig nagymértékben rombolta fővárosunk látképét – indokolta javaslatukat a kapitányságvezető.

Mivel a kereskedőház jogosítványai kizárólag a piac területére érvényesek, a közúti közlekedés szabályainak betartatása, az utcán engedély nélkül árusítók igazoltatása, az esetleges bűnözők kiszűrése nem lehet az ő feladatuk. Ami Budapest általános látképét illeti, érdekes, hogy a közeli, de nem a VIII. kerülethez tartozó Örs vezér téri aluljáróban, ahol járókelők tízezrei fordulnak meg naponta, minden gond és engedély nélkül árulhatnak hajléktalanok, a földalatti megállójának Hungária körúti épülete mellett állandósult vizelettócsák miatt fertelmes bűz terjeng, a Kerepesi úti trolivégállomások mellett rendszeresen mindent elborít a szemét, mégsem szüntetik meg a BKV-t. Ahogy a kereskedőház egyik alkalmazottja fogalmazott, a néhány évvel ezelőtt az Oktogonnál lévő McDonald’s-ban lezajlott, halálos áldozatot is követelő lövöldözés miatt sem az éttermet zárták be.

A végelszámolást lebonyolító Tölgyesi Ferenc elmondta, nemcsak a piac előtti, hanem attól távolabbi járdaszakaszok takarítását is elvállalták, de erre az önkormányzat nem tartott igényt. Így aztán könnyű volt a híradásokban ezt a nem éppen látványos környezetet mutogatni, miközben a piac most már hatóságilag sem megközelíthető, belső szegletei nem jutottak a közvélemény tudomására. Márpedig ott, megfelelő környezetben nagy értékű számítógépeket, ruhákat, nehezen beszerezhető gépkocsialkatrészeket, műkincseket is lehetett vásárolni kedvező áron, ezért keresték fel a máskor oly finnyás előkelőbb külföldiek is.

– Mivel a Vám- és Pénzügyőrség nem volt képes megszüntetni a csempészetet, a megfoghatatlan, sokszor azonosíthatatlan vietnami és kínai csempészek helyett a kereskedőházat büntette meg rendszeresen. Ezért került nem kevés pénzbe a 8-10 fős csapatot fizetni, ami a jogszerűség betartása mellett kulturáltan tartotta fenn a rendet a piacon. Mikor büntették meg azt a BKV-gépkocsivezetőt, akinek járatán esetleg csempészett cigit árult valaki? – teszi fel a kérdést Tölgyesi Ferenc.

– Az új piactörvénnyel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy előírásai szinte a bevásárlóközpontokéhoz igazodnak, pedig ha a bécsi vagy londoni bolhapiacokon körülnézünk, látjuk, hogy ott egészen más törvények érvényesülnek. Senkinek nincs árusítási, működési engedélye, senki nem akarja bebizonyítani valaminek az eredetiségét, senki nem tudja, hogy kinek mire van jogosultsága, kinél van a kulcs elhelyezve, ki tudja a riasztó kódját – számol be külföldi tapasztalatairól Losonczi István.

Hogy a Verseny utcai piacbezárás mögött milyen érdekek húzódnak meg, az a jövőben fog kiderülni, ha rövidesen új bérlő vagy vevő jelentkezik az önkormányzatnál. Addig azonban ezer állandó és ötezer alkalmi, egymással szinte családi közösséget alkotó árus megélhetése került veszélybe, gyarapítva a munkanélküliek, segélykérők népes táborát, miközben a kereskedőház és hivatalos árusai állandó adófizetői voltak az államnak. A hangzatos kormányzati munkahelyteremtő elképzelések helyett az eddig is meglévő lehetőségeket kellene megtartani, amelyek nem terhelik a költségvetést.

Úgy tűnik, hogy az új piactörvény megalkotóit egészen más szempontok vezérelték. A jegyzők fegyvertárába időzített bombát helyeztek, ami bárhol és bármikor robbanhat, és a hagyományos piacok kiszorításával lehetőséget ad a romlott áruikról hírhedtté vált bevásárlóközpontok terjeszkedésének. 2005-ben a Novák és Novák Kereskedőház Fáy utcai piacát szüntették meg, akkor is a közbiztonság veszélyeztetésére való hivatkozással, most a Verseny utcai van soron. Ki lesz a következő?

Szakács Gábor

55/2009 (III.13) Kormányrendelet

Az új jogi szabályozás a már működő piacok számára is előírta, hogy a R. hatálybalépését (2009. április 12.) követő 90 napon belül meg kell felelniük a R-ben foglaltaknak (R. 10.§ (4)bekezdés). A korábbi nyilvántartásba vétellel szemben engedélyt kell kérni a piac működtetésére, azaz gyakorlatilag újra meg kell feleltetni a piacokat a szakhatóságok előírásainak. (ANTSZ, MGSZH.)

(1) A vásár, illetve a piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, elárusítóhelyeket, valamint az egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal ellátni.

(2) Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket.

(3) Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni.