A budai fonódó villamoshálózat-fejlesztés terve tavaly nyáron látott napvilágot. Az elképzelés lényege, hogy Észak-Budáról átszállás nélkül lehessen eljutni villamossal Dél-Budára, a legnagyobb budai csomópontok és a metró érintésével.

A projektet a főváros uniós pályázati pénz felhasználásával valósítaná meg, összköltsége mintegy hat és fél milliárd forint. A múlt heti sajtóhírekből azonban kiderült, a budapesti II. kerületi önkormányzat vezetése ebben a formában ellenzi az elképzelést, míg a támogatók közül leginkább Vitézy Dávidot, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivőjét, a BKV felügyelőbizottságának fideszes tagját szólaltatták meg a médiumok.

– Ez Budapest legjobb közlekedésfejlesztési projektje – mondta lapunknak Vitézy Dávid. – Ha megnézzük az egyéb fejlesztéseket, mint a 4-es metró építése, vagy az 1-es villamos meghosszabbítása, kiderül, hogy ennek van a legjobb haszon–költség-mutatója. Hatalmas hálózatpolitikai hiba volt, amikor 1972-ben megszüntették a Batthyány tér és a Margit híd közötti villamoskapcsolatot. Azóta látszik, hogy egyre fogynak az utasok a Batthyány térig járó villamosokról, s ugyanez a helyzet az Óbudáról a Margit hídig közlekedő 17-essel is. Ennek oka, hogy a 17-es villamos nem jut el a metróig, nem jut el Dél-Budáig, s a szétszabdaltság miatt Budán több nagy csomópont között csak több átszállással lehet közlekedni. Szerintem világos, hogy ezen csomópontokat össze kell kötni, hogy könnyebb legyen az eljutás egyikből a másikba. Ehhez képest, hogy egy példát mondjak, ha most valaki a Bécsi úttól mondjuk a Kelenföldi pályaudvar, Etele tér környékére akar eljutni, akkor kétszer át kell szállnia. Ez a fonódó villamos projekt a főbb budai csomópontok többségét érintené, ezek között átszállás nélkül lehetne közlekedni – tette hozzá a VEKE szóvivője.

A múlt heti sajtónyilatkozatokból kiderült, a BKV tavaly kereste meg először a II. kerület vezetését, hogy bemutassa a fonódó villamosokkal kapcsolatos elképzelést. Akkor azt mondták, a 17-es villamost rákötnék a 4-es 6-os vonalára, hogy az így létrejövő járat a Moszkva tér irányában továbbmehessen Dél-Budáig.

A kerület válasza az volt, hogy bizonyos részletek tisztázása után támogatni tudja a tervet. A BKV azt is közölte, van ehhez kapcsolódva egy másik, közép távú elképzelés is. Eszerint a HÉV-vel párhuzamosan, a rakparton mintegy egy kilométeres új vágányszakasz épülne, és Óbudáról arrafelé is járna villamos Dél-Buda felé, ám hozzátették, ez a terv csak később lesz aktuális.

Éppen ezért lepődtek meg a kerületi önkormányzatnál, amikor kiderült, a közlekedési vállalat a főváros támogatásával beadta az uniós pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, és ebben szerepelt a rakparton építendő új vonalszakasz is. De már nem közép távú, hanem szintén rövid távon megvalósítandó elképzelésként. Anélkül történt mindez, hogy az érintett városrész irányítói látták volna a terveket, holott a megvalósításhoz, illetve az uniós pénzek elnyeréséhez a kerület tulajdonosi hozzájárulása is szükséges.

– A főváros biztosan hibázott abban, hogy a II. kerületet nem tájékoztatta időben, nem kezdett el hamarabb tárgyalni. Pusztán az azonban, hogy nem vonták be korábban a kerületi önkormányzatot, nem lehet oka az elutasításnak, az ilyen ügyeken felül kell tudni emelkedni – véli ennek kapcsán Vitézy Dávid. – Az egyébként, hogy mondjuk a Parlamenttel szemben járjon villamos a rakparton, nem kerületi, hanem hálózatpolitikai kérdés. Meghal a budapesti közlekedésfejlesztés, ha kerületi részérdekek elkezdenek beavatkozni különböző fővárosi szintű célok megvalósításába.

Vitézy Dávidnak felvetettük a II. kerület azon kifogását is, hogy a 17-es villamos vonalának állapota már most is rendkívül rossz, több helyütt öt, illetve tizenöt kilométeres sebességkorlátozás van rajta, felújítása azonban nem szerepel a pályázatban. A VEKE szóvivője szerint az összekötéshez közvetlenül kapcsolódó pályaszakaszok felújítása a budai hídfőtől a Lukács fürdőig része a projektnek, ez ügyben téved a kerület. A többi szakaszt nem is lehetett volna beletenni az uniós pályázatba, ugyanakkor a BKV 2010-es beruházási terveiben szerepel, ehhez a közlekedési vállalat meg is kapja a szükséges támogatást a fővárostól, már a közbeszerzések is folynak.

– Faramuci érvelésnek tartom azt is, hogy amíg nem lesz átfogó közlekedésfejlesztés P+R parkolókkal, az agglomerációig érő kötött pályás hálózattal, hasonlókkal, addig ne tegyünk semmit, mert még nagyobbak lesznek a dugók. Igenis kell fejleszteni, lépésről lépésre. Egy jó és hasznos villamosprojekt megakadályozására nem ad felmentést az, hogy más vonalakra, más fejlesztésekre is szükség van. Ha nincs más út egy jó tömegközlekedés-fejlesztési célhoz, mint a forgalom bizonyos mértékű korlátozása, akkor azt az elképzelést meg kell lépni. Ilyen volt a Szilágyi Erzsébet fasori buszsáv kialakítása is: 50 százalékkal csökkent az út kapacitása, a buszok buszsávon haladnak és a dugó ugyanakkora, mint előtte volt. De itt még erről sincs szó, a fonódó villamosprojekt miatt az Árpád fejedelem útjának kapacitása nem csökken, minden ezzel kapcsolatos kijelentés téves – mondta a Vitézy Dávid.

A II. kerület fideszes polgármestere másként látja a kérdést. Láng Zsolt mindenekelőtt fontosnak tartotta leszögezni, hogy a II. kerületi önkormányzat döntéshozói, politikai hovatartozástól függetlenül támogatják a közösségi közlekedés fejlesztését, ám 86 ezer kerületi polgár megválasztott tisztségviselőiként kötelességük beavatkozni egy olyan készülő beruházásba, amelyik bár jó célokat kíván szolgálni, de több okból elhibázott.

– A főváros minden ágazatáról, így a közlekedés stratégiai fejlesztéséről is csak minden elem figyelembevételével lehet hosszú távon gondolkodni – mondta a Demokratának Láng Zsolt. – Évek óta mondjuk, hogy Budapest közlekedési problémáit mindenekelőtt a városba érkező agglomerációs autósforgalom csökkentésével kell kezdeni. Addig ugyanis, ameddig a város külső területeiről és a környező településekről autóval érkezők számára nem teremtünk megfelelő lehetőséget arra, hogy az autó helyett a közösségi közlekedést válasszák, csak olyan beruházásokra költjük a pénzt, amelyek nem hoznak valódi megoldást. Csak az állandósult közlekedési káosz gócpontjait tologatjuk innen oda, onnan ide. A megoldáshoz őrzött P+R parkolókra és színvonalas elővárosi fejlesztésekre lenne szükség, hogy a közösségi közlekedés valóban vonzó legyen.

Papíron ki lehet mutatni az Európai Unió által oly kedvelt arányszámokat és megtérülési mutatókat, de érezhető változás ettől még nem lesz. A főváros által most előkészített projekt mintapéldája annak, hogyan lehet egy kiváló elgondolást a megvalósítás során tönkretenni, és értékteremtés helyett kárt okozni.

A kerület a terv egy részét adott esetben megvalósíthatónak tartja, a rakparton építendő új vonalszakasszal azonban nem értenek egyet.

– Az első változat, amelyet 2008-ban felvázolt számunkra a BKV, a Török utca meglévő villamos-nyomvonalát használná a Moszkva tér irányába, és ez kisebb módosításokkal életképesnek tűnik. Felvetődik ugyan némi probléma a Margit körút közlekedése kapcsán, de remény látszik arra, hogy ez viszonylag egyszerű forgalomtechnikai megoldásokkal orvosolható – magyarázza a II. kerület polgármestere. – Az igazi baj azzal az újonnan épülő, több mint egy kilométernyi sínpárral van, amelyik a 17-es villamos jelenlegi déli végállomását kapcsolná össze a 19-es villamos Batthyányi téri végállomásával. Tervezők évek óta foglalkoznak ezzel a gondolattal, magunk is láttunk már erre vonatkozó vázlatokat. Nos, a fővárosnak érthetetlen módon sikerült ezek közül azt a nyomvonalat kiválasztani, amelyik rendkívül nagy károkat okoz mind a kerékpáros-, mind a közúti közlekedésben, s a lehetséges változatok közül szakmai körökben is ezt tartják a legkevésbé célravezetőnek. Ráadásul megkérdezésünk nélkül nyújtották be a tervet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Ez az átkötés egyébként önmagában négymilliárd forintba kerülne, ugyanakkor nem hozna valódi javulást a térség közlekedésében. Ráadásul a terv hat és fél milliárdos összköltsége nem tartalmazza sem a 17-es villamos meglévő, rendkívül rossz állapotú pályájának felújítását, sem pedig annak megoldását, hogy a Bécsi út egy szakaszán jelenleg a síneken haladó autók ne a villamosvágányokon, hanem azzal párhuzamosan tudjanak közlekedni.

– Amennyiben a gépkocsik továbbra is a síneken járnak, akkor a villamos hiába fog négyperces járatsűrűséggel haladni, ha be kell állnia az autók okozta dugóba, ami ráadásul nőni fog azáltal, hogy az átvezetés csökkenti az Árpád fejedelem útja kapacitását. S mindez azt is eredményezi, hogy az észak–déli autóforgalom a budai dombvidék keskeny lakóutcáin keresztül fog magának menekülő-útvonalakat törni – mondja a polgármester, aki szerint mindezen problémák ellenére nincs szó arról, hogy a fonódó villamos terve nem valósul meg.

– Hadd oszlassak el egy félreértést! Folyamatosan ér bennünket az a vád, hogy nem tudunk felülemelkedni a sérelmeinken, ezért nem adjuk meg a szükséges engedélyeket. Azt is hallom, hogy mindennek következtében elvész ötmilliárd forintnyi uniós támogatás, ha november harmincadikáig nem engedünk. Először is: ilyen határidő nem létezik, csak valaki teljesen légből kapottan bedobta ezt a köztudatba, nyilván azért, hogy sarokba szorítson bennünket. Másodszor: jogszabályok szólnak arról, hogyan működnek az uniós támogatások. Bárki, aki elolvassa ezeket, láthatja, hogy az ilyen pénzek nem tudnak egyszerűen elveszni. Van mód a támogatási szerződések módosítására, nagyobb változások esetén pedig akár Brüsszellel is lehet egyeztetni – mondja Láng Zsolt.

A polgármester kifogásolja, hogy a fővárosi vezetés mostanáig érdemben sem velük, sem az érintett lakossággal nem tárgyalt, de mint hozzátette, ez pótolható, és még nem késtek le semmiről.

– Mi semmi mást nem teszünk, mint próbáljuk segíteni azt a folyamatot, amelynek a végén mindenki számára megnyugtató módon kezdődhet meg a kivitelezés. Az tény, hogy az említett Batthyányi téri ággal kapcsolatban valószínűleg hosszú időbe telik majd a megoldás. Ezért felvetettük, addig is próbáljuk megszerezni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozzájárulását ahhoz, hogy megindítható legyen az átkötés megvalósítása a Moszkva tér irányába, a vitás rakparti vonalszakasz helyett pedig bekerülhessen a pályázatba a meglévő sínpálya felújítása és az autóforgalom villamossínekről való leterelése.

A II. kerület vezetője szerint nem helyes az a vélemény, miszerint a jelenlegi tervnek ugyan sok hiányossága van, de legalább elkezdődik valami, úgyhogy húzzunk bele.

– Pontosan ez a szemlélet vezetett oda, hogy a Budapesten húsz évvel a rendszerváltás után ekkora a rendezetlenség. Gyakran az történik ugyanis, hogy születik egy elgondolás, aminek a céljaival sokan egyetértenek, de később senki nem foglalkozik olyan részletkérdésekkel, amelyek a gyakorlatban eldöntik a terv működőképességét. Így a kivitelezéskor vagy utána derül ki számos olyan gond, amelyeknek milliárdokba kerül az orvoslása, ezért megmaradnak, és ezáltal növelik a káoszt. Ezért kerülhet a tervezett költség sokszorosába a 4-es metró építése, vagy a Margit híd felújítása. És ezért tapasztaljuk azt, hogy a tavaly leaszfaltozott utat vagy járdát a házunk előtt már harmadszorra bontják fel és foltozzák vissza – mondta Láng Zsolt.

Erre mondják, nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. A polgármester hangsúlyozta, örömmel támogatnak egy szakszerűen kidolgozott tervet.

– Soha nem gátoltunk meg egyetlen értelmes fővárosi beruházást sem, de nem adhatjuk a hozzájárulásunkat olyan elképzeléshez, amely nem a lakosság érdekeit, hanem a felelőtlen pénzköltést szolgálja. Az Európai Uniótól származó pénzek sem azért vannak, hogy kis hatékonysággal, átgondolatlanul elszórjuk azokat. Elég csak az elmúlt évek fővárosi beruházásaira utalni. Sok milliárd forint megítélt támogatási pénzt nem fizet ki Brüsszel a tervezés hiányosságai és az ezekből adódó eltérések miatt – jegyezte meg Láng Zsolt.

A polgármester határozottan leszögezte, aki pedig azt az egységes kerületi álláspontot sérelmezi, hogy az önkormányzat csak a részletes hatástanulmány megismerése, a közterület-rendezési terv és a lakosság megfelelő előzetes tájékoztatása alapján kívánja hozzájárulását adni az átalakításokhoz, az nincs tisztában a demokrácia és a felelősségteljes városvezetés fogalmával. Elvégre, tehetnénk hozzá, a kormányzati központ is egy grandiózus terv volt, és mégis óriási szerencse, hogy az átgondolatlan kivitelezést sikerült megállítani.

Bándy Péter