„Szeretném elmondani, hogy húsz év, nem mindennapi orvosi praxisom alatt leginkább azt tartottam szem előtt, hogy »a legfontosabb, hogy ne ártsak«. Ezt a szabályt magammal hoztam egészségügyi miniszteri hivatalomba is. Olyan helyzetben, mikor gyógyszert kellett javasolnom valakinek, arra gondoltam, mint sok más gyakorló orvos, hogy vajon idős édesanyámnak vagy a gyermekemnek is beadnám-e? Pontosan ilyen megfontolások késztetnek arra, hogy nagyon óvatos legyek és a lehető legalaposabban tanulmányozzam az információkat azon gyógyszerrel kapcsolatban, amit az egészségügyi minisztérium javasol több millió lengyel számára, akiknek nincs orvosi végzettségük, mint miniszterüknek, vagy mint Brydak szakértőnek, aki már negyven éve foglalkozik influenzával. Ő a világ 189 influenzakutató központjának egyikében dolgozik, amelyik Lengyelországban van. Vádolhatnak-e ma bennünket azzal, hogy nincs elég tudásunk az influenzával kapcsolatban? Megkérdőjelezheti-e valaki egy olyan professzor véleményét, aki az influenzával foglalkozik már negyven éve, és nem is csak egyfajta influenzával, és aki több száz cikket publikált ebben a témában?

Mindössze egy központi fontosságú kérdésem van: akarunk-e harcolni az influenzajárvánnyal? Tudomásunk van róla, hogy más, fejlettebb országok kormányai milyen szerződéseket kötöttek vakcinagyártókkal, és azoknak milyen mellékletei vannak.

Ismerjük azt is, amit Lengyelországnak ajánlottak. Mivel még folynak a tárgyalások, ezt nem mondhatom el, de egy dolgot elmondhatok: a jogi osztályunk legalább húsz pontban kétségesnek találta a szerződést. Mi is az egészségügyi miniszter kötelessége? Olyan szerződéseket aláírni, ami a lengyel emberek érdekeit szolgálja, vagy olyanokat, ami a gyógyszergyárakét.

Jelenleg három vakcina van a piacon, három különböző gyártótól. Mindegyikben különböző mennyiségű hatóanyag van, furcsamód mégis mindegyiket ugyanúgy kezelik. Talán az, amelyikben csak nyomokban van aktív anyag, lesz a »szenteltvizünk«, amiről úgy véljük, hogy képes kezelni az influenzát? Fizetnünk kellene érte? Itt van Németország példája, amely 50 millió adag oltóanyagot vásárolt, de csak a lakosság 13 százalékának kellett a csodaszerből. Ami furcsa, hiszen a németek nagy százalékban oltatják magukat a szezonális influenza ellen. Míg Lengyelországban ezer lakosból alig ötven, addig Németországban 238 kér oltást, azaz 23 százalékuk! Akkor most mi történik, hogy az új influenza ellen csupán 13 százalék oltatja magát, és nem 23, mint az a szezonális influenza esetében történik? Pedig a kormányuk megvette a vakcinát, és ingyen ajánlotta fel nekik. Mégsem kell. Mi történt?

Ezek a tények késztethetnek bennünket arra, hogy hátsó gondolataink legyenek a vakcinákkal kapcsolatban, vagy sem? Hátsó gondolataink azzal kapcsolatban, hogy bevezessünk egy gyógyszeripari terméket, ami gyakorlatilag titok? Vannak internetes oldalak, amelyeken a vakcinagyártóknak kötelességük lenne közzétenni az úgynevezett posztvakcinális, nem várt mellékhatásokat.

Európában 2009. október 1-jén megkezdték az oltásokat. Én pedig szeretném megnézni valamelyik honlapot, hogy tájékozódjak a nem várt mellékhatásokról. Bármilyen mellékhatásról, akár legenyhébbről is, mint amilyen például az allergiás bőrpír. Mert ilyen a legbiztonságosabb gyógyszernél is előfordul.

De egy ilyet sem találok. Egy »tökéletes« gyógyszer. De ha ilyen csodaszerről van szó, akkor a gyártó cégek miért nem vezetik be a terméküket a szabadpiacon, és vállalják érte a felelősséget? Miért nem mondják, hogy »ez egy csodálatos, biztonságos szer, ezért felelősséget vállalok érte, bevezetem a piacra, minden tiszta és világos«? Ahelyett, hogy átpasszolják annak súlyát ránk, a vevőkre? Nincsenek klinikai teszteredmények, hiányzik az alkotóelemek részletes leírása, nincsenek információink a mellékhatásokról. A vakcinák már a tesztek – rövid tesztek – negyedik fázisában vannak, és még mindig nincsenek a birtokunkban ezek az információk.

A mintavételezés is nagyon kicsi volt, mindössze 160 önkéntesen tesztelték, olyan 20 és 60 év közötti önkénteseken, akik mind egészségesek voltak. Egy másik fajta vakcinát 600, 18 és 60 év közötti, szintén egészséges önkéntesen teszteltek.

Elég jó ez, különösen számunkra, jelen lévő orvosok számára? Nekem nem elég! Biztos akarok lenni, amennyire csak lehet, mielőtt ajánlanám ezt a vakcinát. Nem vagyunk lemaradva. A tárgyalások alatt időt akarunk szánni arra, hogy minél többet megtudjunk a vakcináról. És majd akkor, ha a járványügyi bizottság elfogadja ezt a vakcinát, akkor meg fogjuk venni.

De azt hozzátenném, hogy egymilliárd ember betegszik meg a szezonális influenzában világszerte, évről évre. Egymillió ember meghal a szezonális influenzában világszerte, évről évre. És ez nem egy-két éve van így, hanem hosszú idő óta. Volt valaki, valahol, aki világjárványt jelentett volna be a szezonális influenza miatt? Pedig a szezonális influenza sokkal veszélyesebb, mint a sertésinfluenza. Több halálesettel, súlyosabb komplikációkkal jár.

Kérdezem: azok, akik győzködnek engem, hogy vegyek vakcinát, miért nem kiabáltak tavaly, két éve, vagy akár 2003-ban? 2003-ban 1,2 millió lengyel volt influenzás. Kiabált valaki ebben a teremben, hogy »vegyünk vakcinát mindenkinek«? Nem emlékszem ilyenre.

Végezetül egyetlen dolgot szeretnék elmondani. A lengyel nemzet nagyon bölcs, a lengyel nép nagyon világosan meg tudja különböztetni az igazságot a hazugságtól, és az objektív helyzetet attól, ami csak játék.”

Magyarország számokban

Magyarországon a 2006/2007-es influenzaszezonban csak januárban kezdték el számolni a megbetegedések számát, a negyedik héttől. Az Országos Epidemiológiai Központ a 12. hétig összesen 222 ezer 600 influenzaszerű megbetegedést regisztrált, ami a teljes lakosságra vetítve 2 százalékos megbetegedési rátát jelent. A 6. héten volt a csúcs, ekkor a megbetegedések száma elérte az ötvenezret, a 7. héttől a regisztrált esetek száma folyamatosan csökkent.

A következő szezonban már az 50. héten elkezdték számolni az influenzásokat. A járvány január végén, a 4. héten tetőzött 54 ezer megbetegedéssel. Összesen 308 480 megbetegedést regisztráltak, ami a teljes lakosságra vetítve 3 százalékos megbetegedési rátát jelent. A múlt idényben már 2008 48. hetében elkezdték és 25 héten át számolták a megbetegedéseket. Az elmúlt influenzaszezon az idei 9. héten tetőzött 42 800 megbetegedéssel.

Az összes regisztrált megbetegedés 400 730 volt, ami 4 százalékos arányt jelent. Az idén a világhisztéria miatt már a 21. héttől állnak rendelkezésre adatok az ÁNTSZ honlapján, a 46. hétig. Eszerint az elmúlt 24 hét alatt összesen 165 570 megbetegedést regisztráltak.

Az országos járvány kihirdetésekor pontosan 22 100 megbetegedést számoltak, ez egyelőre messze elmarad az előző évek csúcsaitól, igaz, az úgymond klasszikus szezon csak most kezdődött el.

Az Országos Epidemiológiai Központ, illetve az ÁNTSZ saját adataiból megtudhatjuk, hogy a 21. és a 46. hét között összesen 3165 betegnél történt virológiai vizsgálat. A 3165 esetből csupán 481 esetben sikerült azonosítani a H1N1 vírust. Ebből arra következtethetünk, hogy az összes influenzaszerű megbetegedésnek is csak mintegy 15 százalékában mutatható ki sertésinfluenza-fertőzés Magyarországon. Ez megegyezik az USA-ban tesztelt mintákkal (Demokrata, 44. szám, 17. oldal): Floridában 8 863 influenzagyanús személyt teszteltek, közülük 17 százaléknál, Kaliforniában 13 704 személyből 2 százaléknál, Alaszkában a vizsgált 722 személy 1, azaz egy százalékánál mutatták ki a sertésinfluenza vírusát.

Magyarországon eddig összesen 7 ember halálát hozták összefüggésbe a H1N1-vírussal. Az oltás mellékhatásairól nincs adat, eddig egy halállal végződő oltásról tudunk.

Nagyon nagy baj, hogy a szezonális influenza elleni vakcina gyártását a H1N1-pandémiára hivatkozva leállították, holott vélhetően az idén is olyan arányban betegednek meg ettől az emberek, mint az előző években, vagyis a megelőző oltás hiányában a megbetegedések száma az idén megemelkedhet.

Bujdosó László volt országos tiszti főorvos, a Pandémiás Bizottság elnöke szerint a világ lakosságának akár 30-35 százaléka is megbetegedhet. „Világszerte 60-150 millió haláleset is előfordulhat” – jelentette ki a közelmúltban egy konferencián. Ezzel szemben a világon regisztrált összes haláleset száma alig több mint háromezer. Közben már az angliai sertésinfluenza-járvány lecsengőben van: hétről hétre csökken a regisztrált megbetegedések száma.

Bujdosó László szerint a magyarországi megbetegedések száma akár a három és fél milliót is elérheti, a lehetséges halálesetek számát 62 500-ra becsülte. Ezzel szemben a halálesetek száma lapzártakor nyolc fő volt.

Hernádi Zsuzsa