– A Ferihegyi repülőtér közelsége miatt mindennaposak a zajproblémák Rákosmentén. Mit tudnak tenni?

– Nem nyugszom, amíg nem sikerül érvényt szerezni az itt élő emberek érdekeinek. Rákosmente egyedi helyzetben van, mivel szomszédok vagyunk, sőt a repülőtér részben a mi területünkön található. A gondok 1982-ben kezdődtek, amikor a 2-es kifutópályát mindössze másfél kilométerre építették meg Rákoshegy lakott részeitől, holott a jogszabály öt kilométeres védőtávolságot ír elő. A százéves településrész fölött 100-150 méter magasságban kezdtek röpködni a gépek, elviselhetetlen zajt okozva. A tiltakozási hullám hatására ugyan két évvel később a kifutópálya Rákoshegy felőli végének használatát megtiltották, azonban a tiltást 1997-ben hatályon kívül helyezték, a Gyurcsány kormány pedig 2004. december 26-án, a karácsony csöndjében engedélyezte a pályavég használatát. Azóta ismét az emberek feje felett szállnak a gépek fülsiketítő zajjal, gyakran tetőcserepeket lesodorva, káros élettani és környezeti hatásokat okozva. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, de másfél éve hiába várjuk a döntést. Birtokháborítási pereket indítottunk a reptér ellen, kezdeményeztük a jogszabály módosítását, felterjesztési joggal éltünk az Országgyűléshez, kormányhoz, közjogi méltóságokhoz. Küzdünk, ameddig eredménye nem lesz.

– Ön azon kevés polgármesterek közé tartozik, akik esketnek is. Hogyan lett anyakönyvvezető?

– Egy házasulandó pár olvasta, hogy vidéken egy polgármester adta össze az ifjú párt. Megkérdezték, megtenném-e én is? Örömmel vállaltam, azóta folyamatosan keresnek, havonta egyszer, szombaton esketek. Megtisztelő jelen lenni egy ilyen fontos családi pillanatban, ahol igyekszem a hivatalos, előírt mondatok mellett személyes gondolatokkal útjára bocsátani a kerületi házaspárokat.

– Érzékelhetően sokasodnak a politikai támadások a sikeres polgármesterek ellen a választások közeledtével. Önöknél érzékelhető valamiféle feszültség?

– Volt alkalmunk megtapasztalni, hogy a szocialisták semmitől sem riadnak vissza a hatalom érdekében, most is mindent meg fognak tenni, hogy lejárassák a sikeres jobboldali önkormányzatokat. Nyilván mi is, én is, kapunk majd hideget-meleget, de nem aggódom, mert tisztességesen dolgozunk, szakmai és erkölcsi szempontból is rendben mennek a dolgaink. Önmagáért beszél mindaz, ami megvalósult itt az elmúlt három évben, Rákosmente sokat változott 2006 októbere óta. Az előző vezetés „merjünk kicsit álmodni” alapon működött. 2004–2006 között kerületünk egyetlen uniós pályázatot sem nyert, sőt még csak be sem nyújtott. Amikor a munkát elkezdtük, nem voltak előkészített projektek, tervek, mi viszont tudtuk, mit akarunk tenni. A ciklus elején leírtuk a következő tíz év cselekvési tervét, a testület pedig elfogadta mint kerületi városfejlesztési stratégiát, gazdasági programot és közlekedési akciótervet. Ezeket tudatosan igyekszünk megvalósítani, megyünk előre, pontról pontra. Felkészítettük a hivatalt a pályázatokra, létrehoztunk egy szakmai stábot, amely irányítja fejlesztési ügyeinket, vezetőként magam is tevékenyen részt veszek benne. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt három évben a budapesti kerületek közül pályázatainkkal mi nyertük a legtöbb uniós és hazai támogatást, több mint 3,2 milliárd forintot. Ebből teljesen megújítjuk városközpontunkat, P+R parkolókat, játszótereket, parkokat létesítünk kerületszerte, a Rákos-patak mentén sétányt és kerékpárutat építünk, leaszfaltozzuk a földes utcákat. A fővárosnál is jelentős fejlesztéseket tudtunk kiharcolni: több olyan budapesti jelentőségű és finanszírozású beruházást sikerült beindítani, amelyet az előző, „egyszínű” balos vezetés nem tudott elérni. Lett új buszhálózatunk, 15 százalékos többletteljesítménnyel. 2010-ben megépül uniós és fővárosi pénzből a rákoskeresztúri buszfolyosó, valamint négy új P+R parkoló, két buszfordulóval és két új kerékpárút. Fővárosi képviselőként tett javaslatomra a Fővárosi Közgyűlés döntött arról is, hogy középtávon földalatti épül Rákosmentére. 2020-ig kell elkészülnie a szomszédos XVI. kerülettel közösen kezdeményezett 2-es metró–HÉV összekötésnek, és abból egy leágazó rákoskeresztúri földalatti-szárnyvonalnak. Az előkészítési költségekre most nyújtott be pályázatot Budapest. Kormányzati együttműködéssel a projekt a következő 2014–2020 közötti uniós ciklusban európai forrásokból megvalósul.

– Hogyan érinti a Bajnai-kormány politikája a kerületet?

– A Bajnai-kormány ott folytatja, ahol a Gyurcsány-kormány abbahagyta. Évről évre több pénzt vesznek el az önkormányzatoktól, úgy hogy közben kötelező feladataik számát növelik. Józan ésszel felfoghatatlan, mintha az lenne a cél, hogy a helyhatóságok csődbe menjenek. A számok megdöbbentőek. Csak egy példa: egy elsős kisdiák után az önkormányzatok 2006-ban még 204 ezer forintot kaptak az államtól, 2010-ben ez már csak 135 ezer forint lesz. Ez a képzés harmadát finanszírozza, a többit az önkormányzatoknak kell hozzátenni és hasonló az arány a bölcsődék, óvodák esetében is. Ez megbocsáthatatlan, felelőtlen politika. A normatíva-csökkentés mellett sújt bennünket a fővárosi forrásmegosztás is. 2006 decemberében az erről szóló törvényt úgy módosította az Országgyűlés, hogy a külső pesti gyűrűn lévő fideszes önkormányzatokat megbüntette. Azóta Rákosmente évente 300 millió forinttal kap kevesebbet, és ez a csökkenés jövőre is folytatódik.

– Bizonyos településeken az iskolákban már meleg ebédet sem tudnak adni a gyerekeknek. Önök hogyan kezelik ezt a kérdést?

– A gyerekeken nem lehet takarékoskodni, a jövőt nem lehet kockáztatni. Azon ritka városrészek közé tartozunk, ahol a lélekszám folyamatosan gyarapszik, ahol örvendetesen sok a kisgyermek. Számukra helyet, ellátást kell biztosítanunk. Nemrég adtunk át egy új bölcsődét, tavasszal építjük a következőt, három új óvodát is avatunk ebben a ciklusban. Szeptemberben a rákoscsabai református egyházzal közösen adtunk át egy megújuló energiaforrásokkal üzemelő, 150 férőhelyes új ÖKO-óvodát, emellett megvásároltuk a régi óvodaépületüket, ott jövőre új önkormányzati óvodát létesítünk. A harmadikat egy lakóparkban építjük, ahol már több mint négyezren laknak, köztük rengeteg kisgyermek. A lakóparkot úgy örököltük az előző önkormányzati vezetéstől, hogy semmilyen közintézmény, még egy játszótér sem épült a területén, ezeket most nekünk kell pótolnunk.

– Meg tudják tartani a kerület zöldövezeti jellegét?

– A budai oldal megtelt, ezért nagy az érdeklődés a körzetünk iránt, sokan választják otthonul Rákosmentét. A XVII. kerület vonzó, mert sok a zöld terület, jó a levegő, nyugodt felénk az élet, a vidéki és városi életnek egyfajta békés együttélése tapasztalható. Ezt azzal is erősítjük, hogy minden évben annyi fát ültetünk, ahányadik évet írjuk, azaz idén már 2009 db-ot. Sok még a dolgunk: vannak földútjaink, csatornázatlan területeink, szükség van a helyben elérhető szolgáltatások bővítésére, munkahelyteremtésre. Egy modern kertváros létrehozására törekszünk, amely bár őrzi kertvárosi jellegét, ugyanakkor megfelelő infrastruktúrával rendelkezik, ahol kiemelt szerepe van az egészségnek, sportnak, oktatásnak, kultúrának. Ez a jövő életformája.

– A kultúrpolitikájuk is karakteresen jobboldali. Trianon-emlékmű, Wass Albert-szobor, csak néhány az elmúlt évek terméséből. Elszánt ezen a téren is?

– Meggyőződésem, hogy karakteres jobboldali politikára van szükség egy olyan kerületben, ahol korábban nem volt polgári városvezetés. Van mit pótolnunk. A városmenedzseri teljesítmény mellett ezért fontosak a jelképes, értékelvű lépések is. Büszkén vagyunk rá, hogy az országban először nálunk kapott egészalakos szobrot II. János Pál pápa, amely mára zarándokhellyé vált. Budapesten nálunk lett először Trianon-emlékmű, rovásfeliratos helységtábla, köztéri Wass Albert-szobor, templomainkat külső díszkivilágítással láttuk el, hogy a figyelmet az örökérvényű felé irányítsuk. Öt művelődési házat tartunk fenn, van múzeumunk, Bartók Zeneházunk és kamaraszínházunk Rákosmentén. Áldozunk a sportra, nemrég hét új műfüves, villanyfényes focipályát avattunk a kerületben, amit iskoláinkban építettünk.

– Milyen kitörési pontokat látnak a jelenlegi tarthatatlan helyzetből?

– Ebben a ciklusban, ilyen kormány mellett már a kezdeteknél tudtuk: egyetlen esélyünk a sikeres pályázás. Ezzel sok mindent el tudtunk érni a fejlesztés területén, a fővárosi lobbimunka is jó eredményeket hozott. A működést érintő kormányzati elvonások azonban a tönk szélére sodorták az önkormányzatokat. A mi kerületünk nem rendelkezik jelentős iparral, így adóbevételeink szűkösek, például a szomszéd Kőbányának tízszer annyi jut évente. Minimális az ingatlanvagyonunk is, így ebből sem tudunk komoly bevételre számítani. Takarékosan élünk, önmagunkon is spórolunk, intézményeinket átvilágítottuk, kiadásaikat visszafogtuk. A ciklus legelején megszüntettem a polgármesteri jutalmat, jelentősen csökkent a képviselők fizetése, igyekeztünk jó példával elöl járni. Az igazi kitörés a politikai változás lehet, amely Budapesten és az országban is új helyzetet teremthet az önkormányzatoknak. Amikor Orbán Viktor, a Fidesz elnöke májusban meglátogatott, sokat beszélgettünk a városrész jövőjéről. Azt mondta, hogy nagyon komoly lehetőséget lát ebben a kerületben, ami akár mintául is szolgálhat más városrészeknek. Ehhez azonban kormányváltás kell. Hiszem, hogy már nagyon közel vagyunk hozzá.

Szakács Gábor

RIZ LEVENTE

1974-ben született Budapesten.

Az ELTE BTK történelem, politológia, összehasonlító irodalomtudomány szakán szerzett diplomát.

11 évig gimnáziumi tanárként dolgozott a rákoskeresztúri Pál Apostol Katolikus Gimnáziumban, mellette politikai tanácsadóként, szakértőként a Fidesz parlamenti frakciójánál.

2006 ősze óta polgármester, fővárosi képviselő.