Szolnok az Alföld szívében, a Tisza és a Zagyva folyók torkolatában fekszik. A város páratlan értékei közül a két folyónak, a város alatt húzódó hatalmas termálvízkészletnek és a város központi fekvésének döntő szerepe van. Lakóinak a kiváló adottságok ellenére nem volt könnyű életük, járványok és háborúk pusztítottak, mindig keményen meg kellett küzdeniük a fennmaradásért. Ma sincs másként. Ám Szolnok a válság ellenére is fejlődik, gyarapodik: ezért lett országjáró sorozatunk következő állomása.

A téli hóesésben a Kossuth Lajos utca most ünnepi díszbe öltözött, a karácsonyi falu apró faházaiban finom falatokat, például jászlepényt, sült kolbászt és forralt bort kínálnak.

– Rengeteg rendezvény van – mondja Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, akit 2009-ben az Év Polgármesterének választottak. – Ilyenkor télen egy karácsonyi falut rendezünk be, az idén immár másodszor, gyönyörű díszkivilágítással, forralt borral, sok ínycsiklandó étellel-itallal. Az első adventi gyertyát Beer Miklós püspök úrral gyújtottuk meg, a másodikat a görög katolikusok, a harmadikat a reformátusok, végül a negyediket az evangélikusok lobbantják lángra és egyben átadják a maguk karácsonyi üzeneteit. Úgy gondoljuk, a hitélet erősítése nagyon fontos, a hit kapaszkodói nélkül sokkal nehezebb a mai világban – mondja a polgármester.

2006-ban a képviselők úgy indultak neki a választásnak, hogy élhetőbb, lakhatóbb, szerethetőbb várost hoznak létre. Szolnoknak mindig voltak identitásproblémái, rengetegen mentek el a városból, sokan csak ugródeszkának használták. A város lakosságának komoly hányada nem tősgyökeres: sokan jöttek be a környező falvakból, a 60-as, 70-es évek környékén. Akkor vált Szolnok 85 ezer lakosú nagyvárossá.

A mai napig is ez az arány a jellemző: a város közel 50 százaléka nem szolnoki születésű, ezért különösen fontos a lokálpatriotizmus, a szolnokiság érzésének erősítése. Ez kiapadhatatlan erőforrást jelent, hisz a város az elmúlt századokban 13-14 alkalommal szinte a földdel vált egyenlővé, ám az itt élők határtalan teljesítőképessége révén mindig újjáépült. A város címere is erről tanúskodik, központi alakja a pelikán, ami a vérével táplálja a fiókáit. A szolnokiak szorgalmas, munkaszerető emberek. De mit érnének vele, ha nem lenne elegendő számú munkahely?

A polgármester a munkahelyteremtést az egyik legfontosabb feladatának tartja. A város déli iparterületén található az a 120 hektáros alapterületű ipari park, amelyben teljesen kiépített infrastruktúra (iparvágány, sűrű, kiváló minőségű közúti hálózat, amelynek jelentős része, például a Stadler-üzem környéke a Duna Aszfalt kivitelezésében készült) várja a befektetőket. A 2008-as évben a Szolnoki Ipari Park elnyerte a befektetőbarát ipari park címet, az idei évben pedig a Szolnoki Önkormányzat befektetőbarát önkormányzat kitüntetésben részesült.

– Ez nem véletlen, azt bizonyítja, hogy mások is úgy gondolják, az ipartelepítés és a gazdaságfejlesztés jó irányba halad Szolnokon – állítja Szalay Ferenc, aki az új szerkezetnek megfelelő infrastruktúrával, korszerű logisztikával és befektetőbarát környezettel érdemelte ki a többszörös elismerést. – A rendszerváltás előtt a város hatalmas ipari központ volt, az élelmiszeripar, a vegyipar, a cukorgyártás, a mezőgazdasági gépgyártás központja. A rendszerváltást követően Szolnok nehezen tért magához, 1995-ig rengeteg cég szűnt meg a városban, a piacgazdaságra kezdetben nem tudott átállni, és több mint tízezer ember került az utcára – emlékezik vissza azokra az időkre, amelyek újabb mélypontot jelentettek a város múltjában.

Jelenleg egy teljesen új ipari szerkezet van kialakulóban: mára a gépipar vált meghatározóvá Szolnokon, amelyet elsősorban az ír Mc Hale mezőgazdasági gépgyár képvisel.

– Azóta megtelepedett nálunk az ismert svájci vonatgyártó cég, a Stadler, egy spanyol autóalkatrész-gyártó cég, a Segura, a bőralkatrészeket gyártó Eagle Ottawa amerikai cég, illetve egy Le Beliere (BV Magyarország) nevű francia cég, amely fékmunkahengereket gyárt – sorolja az ipari parkban üzemelő cégeket.

A városba érkező cégek névsora ezzel még nem ért véget. A napokban zajlik egy olasz–orosz–magyar érdekeltségű cég próbaüzeme. A cég neve Higi Papírsoft, és puha papírt gyárt, amelyből toalettpapír, papír zsebkendő, szalvéta, bébipelenka készül. A város másik részén, a Jászberényi út – Újszászi út környékén szintén elindult egy ipari park, ez Gima névre hallgat. A sok új cég visszaköszön a foglalkoztatási mutatókban: a válság előtt mintegy 4 százalékos volt a városban a regisztrált munkanélküliség, most is csak 7 százalék, vagyis jóval az országos átlag alatt van. Körülbelül háromezren járnak Budapestre dolgozni, de még ezzel együtt is a város nappali lakossága jóval meghaladja az itt lakók számát: mintegy 100-120 ezren járnak be a környékbeli településekről Szolnokra. A megyeszékhely komoly munkalehetőséget biztosít a környék lakóinak is. S hogy valóban minél kevesebben maradjanak munka nélkül, elindították az Út a munkához programot, amely közhasznú munkát és minimálbért biztosít azoknak, akik kikerültek a munkaerőpiacról.

– Létrehoztuk a Munkalehetőség a Jövőért Közhasznú Társaságot. A legutóbbi mérések szerint közel négyszáz embert tudunk ily módon foglalkoztatni. Ők a város rendjére, tisztaságára vigyáznak, de vannak köztük karbantartók, pedagógiai asszisztensek, őrző-védő szolgálatot teljesítők is.

A városban komoly feladat és program a város arculatának kialakítása. Megszépült a város központja, a Kossuth Lajos tér, amely a szökőkutakkal, új burkolattal és egy rendezvénytérrel gazdagodott. A Duna Aszfalt ebből is kivette a részét: az ő feladata volt a főutca díszburkolatának kialakítása.

A városrekonstrukció másik elemeként elkezdték a Tisza-partra vezető utakat rendbe tenni. Előzőleg azonban meg kellett erősíteni a töltést, ismerve a szőke folyó szeszélyeit. Ez a feladat is a Duna Aszfaltra várt.

– Ez az út a város legszebb részére, a Tisza-parti sétányra vezet – mutatja Szalay Ferenc. – Béres sétánynak neveztük el Béres Józsefről, a Béres Rt. alapítójáról, aki Szolnokon alapította meg első gyógyszergyárát, amely Magyarország egyik meghatározó, magyar tulajdonban lévő gyógyszergyártó üzeme.

A belváros rehabilitációja mellett más városrészek is sorra kerülnek: a közelmúltban megkezdték Szandaszőlős, illetve a Széchenyi lakótelep rehabilitációját. Haladunk tovább, biztat a polgármester, mivel még további nyolc városrész is rehabilitációra szorul. A belváros rehabilitációja során a fő attrakció egy gyaloghíd építése, amely összeköti a várost a Tiszaligettel. A Tiszaliget a város tüdeje, itt találhatók a sportlétesítmények, itt van a Tiszaligeti Strand, a város strandfürdője, amely ezzel a gyaloghíddal sokkal könnyebben elérhetővé válik.

– A híd neve Tiszavirág híd, ám elnevezésével ellentétben hosszú életet kívánunk neki, reméljük, hogy nem csak néhány órát él majd, ameddig a kérész rajzása tart – jegyzi meg ironikusan. Az új híd gyalogos-kerékpáros híd lesz, amely átvezet a városból a Tiszaligetbe, és a főiskolások életét is nagyban megkönnyíti, mert összeköti a Campust, a főiskola épületét a várossal és a kollégiummal. – A Campust is most adtuk át, 2008-ban épült meg ez a korszerű főiskolaépület, méltó helyet biztosítva a felsőoktatásnak. A gazdasági főiskolán idegenforgalmi szakközgazdászokat és különféle, a gazdaság egyéb területein dolgozó közgazdászokat képeznek.

A sportlétesítmények is megújulnak: két műfüves pályát építettek a Tiszaligetben, átadtak egy 33 méteres úszómedencét a vízilabdásoknak, illetve felújították az 50 méteres medencét és új öltözőket építettek. A polgármester szerint a város egyik komoly hiányossága, hogy nincs 12 hónapon keresztül működő élmény- és látványfürdője, bár szerepelt a tervek között, ennek a pályázatát nem nyerték el. Az élményfürdő tehát még nincs, van azonban egy gyönyörű, ligetes strand, amely hat hektáron, külön tóval, van sok-sok medencével. Nagyon sok látogatót vonz nyáron, a téli időszakban pedig a két úszómedence és a kinti termálvizes medencék is rendelkezésre állnak.

Szerepel még a tervek között a Verseghy Gimnázium, a város legpatinásabb gimnáziumának homlokzatfelújítása és a nyílászárók cseréje. A Tisza-parti sétányok felújítása: díszburkolattal látják el az utcákat, felújítják a parkokat. A program másik része a szandaszőlősi rehabilitáció.

Szandaszőlős egy tízezres városrész, családi házas környezettel. Itt a városrész két központját alakítják ki és parkosítanak, illetve felújítják a szandaszőlősi iskolát. A belváros rehabilitációja mintegy kétmilliárd forintot képvisel, a szandaszőlősi beruházás mintegy 800 milliót. A harmadik a Széchenyi lakótelepi beruházás, ez 2,2 milliárd forintra rúg. A lakótelepen élőknek könyvtár, egészségház, és ezen belül egy 25 méteres uszoda építése is a tervek között szerepel.

Szolnokon nem lehet unatkozni. A város tele van programokkal.

– Külön figyelmet fordítunk a nemzeti ünnepekre, a Trianon-megemlékezés önálló városi programként szerepel. De sok más rendezvény van, ilyen a Tiszaparti nyár, amelynek keretében ingyen, kellemesen szórakozhatnak a városban, ahol kellemes kiülők, sörpadok várják a kikapcsolódni vágyókat.

A legnagyobb rendezvény a gulyásfesztivál, amire jellemző az egyre növekvő érdeklődés: több mint 700 bográcsban főtt tavaly a gulyásleves. A másik ilyen nagy rendezvény a Tiszavirág fesztivál, amely a kérész rajzásakor egy hétig tart. Kiviszik az embereket a Tiszára csónakokkal, ahonnan közelről láthatják a nem mindennapos természeti tüneményt. Ezalatt a parton számos szolgáltatás várja az érdeklődőt, a borfalutól egészen a táncházakig.

Télen sem hal ki a város. A Kossuth téren karácsonyi falu, forraltbor-főző verseny, januárban pedig igazi disznóölés lesz, mangalicákat fognak feldolgozni a szakképzett böllérek, mindenki szeme láttára.

– A városban van néhány nagyon neves kulturális intézmény, az egyik a Szolnoki Szigligeti Színház, amely darabjait állandó telt ház előtt játssza. Büszkeséggel mondhatom, hogy immár harmadik éve a Duna TV-n keresztül innen, Szolnokról köszöntjük a világ magyarjait. A másik hasonló színvonalú a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, amely most Japánban a Japán–Magyar Évad keretében képviseli Magyarországot. Rost Andrea, a város díszpolgára énekelt Tokióban a zenekar kíséretében – sorolja büszkén a város eredményeit a polgármester.

Szalay Ferenc nem felejti el megemlíteni, hogy a Tisza Táncegyüttes több mint 60 éves múltra tekint vissza. Az iskolákban (4-5 intézményben) néptáncoktatás folyik, éves szinten 800 gyerek részesül táncoktatásban.

– Úgy döntöttünk, hogy költségvetés ide, költségvetés oda, a hagyományőrzés, a kultúra a prioritások között szerepel, hiszen ha egy város valamihez kötődik, akkor az a kultúrája. Ilyen hagyományőrző rendezvény volt a kukoricamorzsolás, amely jobban sikerült a vártnál. – Úgy terveztük, egy zsák kukoricával kezdjük, végül nyolc zsák kukoricát morzsoltak le a gyerekek. Nem láttak még ilyet, és nagyon tetszett nekik.

A város oktatása figyelemre méltó, Szolnokon közel 20 ezer diák tanul a főiskola diákjaival együtt. A középiskolákból 80-85 százalék tanul tovább a felsőoktatásban. Nyilván ez azt is jelenti, hogy sokan elmennek Szolnokról. Hogy ezt megakadályozzák, létrehozták a Szolnok hazavár programot, aminek az alapja, hogy interneten összehozták a hallgatókat azokkal a cégekkel, ahol a diákok a nyári szakmai gyakorlatot tölthetik. A gyakorlat során a cégek kipróbálhatják leendő munkatársaikat, és ha kölcsönösen megfelelnek egymásnak, szerződést kötnek, aminek nagyon fontos része az ösztöndíjprogram. 80 ezer forintig terjed az ösztöndíj, aminek a felét a város, a másik felét a cég állja, a hallgató pedig vállalja, hogy diplomája megszerzését követően a támogató vállalatnál helyezkedik el. Ez a korábbi társadalmi-tanulmányi ösztöndíj mintájára jött létre.

– Emellé még 500 ezer forintot adtunk az első lakás megvásárlásához azoknak, akik benne voltak ebben a programban. Most a válság miatt sajnos kénytelenek voltunk ezt a támogatást felfüggeszteni, de amint a lehetőségünk lesz rá, folytatni fogjuk – ígéri a polgármester.

Se szeri, se száma a sok új beruházásnak, tervnek és programnak. Nem szóltunk még arról, hogyan lehet a pályázókat segíteni abban, hogy ki tudják fizetni az önrészt, mint ahogy az ingyenes szűrővizsgálatokról, oltásokról sem.

Szolnok a 2007-es évben kötvényt bocsátott ki, amelyből biztosítani lehet a pályázati önrészt, a sajáterős forrásokat. Az említettek mellett térítésmentesek az egészségügyi szűrőprogramok, ingyenesen és alanyi jogon járnak a 13 éves lányoknak a HPV-vírus elleni védőoltások és ingyenes a gyerekek influenza elleni védőoltása is.

Szolnok kifejezetten törekszik arra, hogy a beruházások során helyi vállalkozókkal dolgoztasson. A jövőben pedig még szélesebb távlat nyílik: a leendő kormány agrárpolitikájának függvényében óriási lehetőségek nyílnak a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozó ipar előtt. A Duna–Tisza-csatorna megépítése révén a környező mezőgazdasági területek a jelenleginél lényegesen jobb terméshozamot érhetnek el azáltal, hogy az elsivatagosodás ellen öntözéssel lehet védekezni.

A polgármester a legnagyobb lehetőségeket mégis a logisztikában látja. Szolnok vasúti csomópont, azon kevés városok egyike, amelynek a vasúti elérhetősége ma is jobb a közútinál. A jövőbeli tervek között konténeres forgalmat lebonyolító kombi terminál, ROLA (gördülő országút) forgalom szervezése, teljes körű disztribúció is szerepel.

Szolnok lehetne a kelet-európai régióba irányuló forgalom egyik meghatározó elosztó központja, véli a polgármester, aki emellett a város termálvízkészlete és kiváló gyógyászati intézményei révén az idegenforgalomban, a gyógyturizmusban is a kibontakozás lehetőségeit látja. Hatalmas tudás, energia, hit és tettvágy kell mindehhez. Szalay Ferenc rendelkezik ezekkel az adottságokkal. Nem véletlenül lett az év polgármestere.

Hernádi Zsuzsa