Évek óta téma, de a nemzetközi érdeklődés küszöbingerét talán a klímaváltozás látványos, katasztrófákat okozó tényezői érték el. Már csak azért is, mert lassan átlépi az emberiség azt az időpontot, amelyik után a folyamat már nem fordítható vissza és nem lassítható le. Tudományos toplisták a legtöbb nemzetközi folyóiratban megjelennek, de a kiválasztás szubjektív. Így a Demokrata válogatása is egyedi szemszögből nézi az eredményeket és felfedezéseket, ezért nyilván kimarad olyan fajsúlyos vagy szenzációs siker, amely megérdemelte volna, hogy szerepeljen a listán. Kezdjük az egész Földet és az élővilágot érintő felfedezésekkel. Azon se csodálkozzanak, ha 2010-ben vagy később kiderül, hogy téves következtetést vontak le tudósaink a föltárt jelenségekből; ahogy mondják, ez is benne van a pakliban.

Robban az evolúció

Hosszú idők óta zajlanak viták a dinoszauruszok kialakulásáról és kihalásáról. A legújabb leletek azt igazolják, hogy a dinók evolúciója robbanásszerű volt. A Science című tekintélyes természettudományos lapban közölték nemrég, hogy amerikai őslénykutatók az új-mexikói Ghoast Ranch területén egy fiatal, nagyobb kutya nagyságú, ragadozó, a Tawa hallae névre hallgató dinó csontvázára találtak. Miután alapos összehasonlító vizsgálatot végeztek a dinoszaurusz rokonaival, arra a következtetésre jutottak, hogy a dinoszauruszok Dél-Amerika területén alakulhattak ki és három legfontosabb csoportjuk nagyon rövid idő alatt kifejlődött. Ezután terjedtek el az egykori Pangea nevű szuperkontinensen. Méghozzá elég gyorsan, miután nem állta útjukat semmiféle fizikai akadály – például hegylánc –, így hamar benépesítették a később különböző kontinensekre szakadt Pangeát.

Mesterséges sejt

Az élet keletkezése is megoldásra váró feladat. Sokan gondolhatják, hogy a biológia már rég túl van ezen, holott elméletek gyártásán kívül még nem sok eredményre jutottak a szakemberek. Az idei évben felcsillant valami remény: mesterséges fehérje gyárakat (riboszómákat) állítottak elő a Harward Egyetemen George Church vezetésével. Kísérletéhez colibaktériumokat használt, és több milliárd olyan szintetikus riboszómát hoztak létre, amelyek egyfajta hosszú, összetett fehérje, egy enzim előállítására voltak képesek. Úgy vélik, hogy ez volt a legnehezebb lépés egy mesterséges sejt előállításának útján, így egyelőre reménykedhetnek a további sikerekben.

Van víz a Holdon

A múlt év különösen eredményes volt az űrkutatás, a csillagászat számára. Nem véletlen az időzítés, mert egymás után lőtték föl azokat az űreszközöket, amelyek pontos információkat küldtek a Földre. A Holdat egészen mostanáig száraz égitestnek tekintették. Tavaly három, egymástól független műszer és mérési módszer eredménye viszont az ellenkezőjére utalt. Október 9-én a Holdba csapódó LCROSS űrszonda kiderítette, hogy a napfénytől védett, sötét sarki kráterekben stabilan felhalmozódhatott vízjég. Különösen sok a kémiailag kötött víz. Olyan területeken is előfordulnak ásványokban vízmolekulák, amelyeket eddig teljesen száraznak tekintettek.

Katasztrófa egy pillanat alatt

Földünk éghajlatát kétféle állapot jellemezheti: az egyik a hűtőházállapot, a másik a melegház- vagy üvegházállapot. Az előbbi jellemző a harmadidőszak közepétől máig tartó időszakra, és a Föld korai története alatt legalább négy jégkorszak volt. A melegházállapotra jellemző a kiegyenlített klíma, a vulkanizmus, és a mainál (13 Celsius-fok) sokkal magasabb átlaghőmérséklet (24 Celsius-fok is lehetett); az élővilág nagy felvirágzásai ilyenkor következtek be. Korábban az a nézet uralkodott az éghajlatkutatók körében, hogy a földi klíma megváltozásához több tízezer év szükséges. A XX. század közepétől ez a szemlélet változni kezdett. A módszerek finomodásával kiderült, hogy komoly változás jöhet létre egy földtörténeti „pillanat” alatt is. Az 50-es években néhány ezer évről beszéltek, a 60-as, 70-es évektől már néhány száz évre becsülték a legkisebb időt. A 90-es évek jégkutatásai kimutatták, hogy már egy évtized is elegendő lehet a gyökeres változáshoz. Mára kiderült, néhány hónap is hozhat drasztikus átalakulást. A legújabb fejlemény: egy kanadai kutatócsoport bebizonyította, hogy egyes esetekben a katasztrófafilmek akár a valósághoz is közel állhatnak: a 12 800 évvel ezelőtti mini-jégkorszak valószínűleg pár hónap alatt alakult ki. Jégmagok vizsgálata igazolta, hogy nemcsak lehűlés, de felmelegedés is bekövetkezhet meglepően gyorsan: tízéves szakaszban mintegy 7-8 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet bolygónkon.

Indul a magánűrhajó

A kaliforniai Mojave sivatagban mutatták be a Virgin Galactic Vállalat SpaceShip Two nevű magánűrhajó prototípusát. Az űrrepülő hat utast vihet magával és két pilótája lesz. Tizennyolc hónapos tesztrepülés után szállíthat turistákat,akiknek hat percen át a súlytalanságban is részük lesz.

Kisbolygóvontató

Nem ritkán okozott már pánikot, hogy kisbolygó halad Földünk felé, és ha ütközik, katasztrofális pusztítást, netán a földi élet végét okozhatja. Szerencsére a hírek eddig nem bizonyultak valósaknak, de bármikor előbukkanhat egy hatalmas kavics a kozmoszból. Ezért valamilyen módon védekezni kell ellenük. Sok ötlet után az idén jelentették be, hogy kisbolygóvontatót fejlesztenek ki. A brit Hertfordshire-ben dolgozó szakemberek olyan űreszközt használnának vontatóként, amely lassan, fokozatosan változtatná meg a kiszemelt bolygó mozgását. A vontatás természetesen nem kötéllel történne, hanem gravitációs kölcsönhatással. Az űreszköz 50 méter távolságban haladna a kisbolygótól, a szonda tömege 10 tonna körüli lenne a hatékony gravitáció miatt. A művelet néhány évig tartana, ezalatt a vontató elhúzná veszélyes pályájáról a kisbolygót.

Az első fekete lyuk

Az égitestek keletkezésének és halálának kulcspontja a fekete lyukaknak nevezett képződmények létének és működésének megismerése. A múlt év ebben is áttörést hozott, megtalálták a rejtélyes feketelyukcsoport első képviselőjét. Egy távoli galaxis peremvidékén rendkívül erősen röntgensugárzó objektumot találtak. Becslések szerint az égitest egy közel 500 naptömegű fekete lyuk lehet; ez az első biztos jelölt a kisebb és az óriás fekete lyukak között – írja Kereszturi Ákos csillagász.

Felirat a torinói leplen

Jézus Krisztus 2009-re is hagyott üzenetet a világnak. Barbara Frale vatikáni történész alig olvasható feliratot talált a híres torinói leplen. Számítógéppel kinagyította a vásznon szórványosan található, alig olvasható görög, latin és arámi nyelvű szavakat: a feliratok a „Názáreti Jézus” nevet tartalmazták görögül. Egy latin nyelvű töredékben az „iber” olvasható, talán Tiberius császár neve, egy ugyancsak görög nyelvű részletben pedig: „eltávozott a kilencedik órában” szövegtöredék olvasható. A szöveget egy írástudó írhatta. Az abban a korban használt tintában lévő fémnek köszönhetően az írást a vászonra is fel lehet vinni.

Hankó Ildikó