Az országra valóban nem lehet ráismerni, ám a változás ellenkező előjelű: lassuló gazdasági teljesítmény, befagyott ingatlanpiac, tönkrement és felszámolt cégek, virágzó feketegazdaság és korrupció. De hol a pénz?

Miközben a félidőhöz érkezünk a 2007–2013-as költségvetési időszakban, a rendelkezésünkre álló európai uniós pénzek lehívásában hatalmas lemaradásban vagyunk. Eltelt három év, ám a beérkezett pénzek a hét év alatt felhasználható összegnek még a tíz százalékát sem teszik ki, az eddigi kifizetések összege ugyanis még a 740 milliárdot sem éri el. Pedig elvben minden egyes beérkező forint háromforintnyi növekedést eredményez – feltéve, hogy a beruházás új munkahelyeket teremt.

Az EU-források megfelelő felhasználásával mérséklődhetnének a válság negatív hatásai. De nem ez történik. Bár a források odaítélése terén nincs elmaradás, a kifizetések lassúak, a támogatások célja pedig gyakran megkérdőjelezhető: az utóbbi időben több botrányos eset is napvilágot látott.

Komoly médiavisszhangot kapott a negyven centiméter magas kilátó Bodrogkeresztúron, amelynek megépítéséhez közel 40 millió forintot nyert az önkormányzat. A település alpolgármestere elismerte, hogy az építmény „egy kicsit alacsonyra” sikerült, de azt mondta, a pénzből csak ennyire futotta. Az eset nem egyedi, egy kutyaeledelt forgalmazó cég például 250 milliót, a hidroterápiás kutyawellness pedig 120 milliót nyert.

Közben a kormányzati sikerpropaganda szerint Magyarország áll a legjobban az uniós források lehívásában és Magyarország nyújtotta be a legtöbb nagyprojektet, ezt jelentette be legalábbis Oravecz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szóvivője. Arról viszont nem tett említést, hogy a nagyprojektek között is akad jó néhány botrányos beruházás: elég, ha a beszakadt löszalagútra gondolunk az M6-os autópálya vonalán, vagy a Megyeri híd hoppon maradt alvállalkozóira.

Ha pedig a legnagyobb és legvitatottabb projektet, a budapesti négyes metrót tekintjük, se szeri, se száma a vitatható döntéseknek, a hűtlen kezelés gondolatát is felvető szerződéseknek.

Hol tartunk tehát az EU-s források felhasználása terén? Lényegében véve sehol. Pontosabban, papíron majdnem minden rendben van, a valóság azonban lesújtó: az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a mai napig közel 40 ezer pályázat érkezett be, amelyek közül 17 790 darab részesült támogatásban. Ez azt jelenti, hogy a projektek 45 százaléka kapott támogatást, a hatályos szerződések száma 14 730. Az 5919 milliárd forint igényelt támogatásból 3441 milliárdot megítéltek, 2976 milliárdra már le is szerződtek, a kifizetett összeg viszont csak 750 milliárd.

A pályázatok, kérelmek, projektek számát illetően a Gazdaságfejlesztés Operatív Program az éllovas, ahol eddig közel 12 ezer támogatási igényt regisztráltak. A támogatási összeg nagyságát nézve pedig a Közlekedés Operatív Program áll az élen 2241 milliárd forint igényelt és 1304 milliárd forint megítélt támogatással. Elsősorban ennek az operatív programnak a keretében valósulnak meg az úgynevezett kiemelt és nagyprojektek, nagyberuházások.

A legnagyobb támogatott projekt jelenleg Budapest Főváros Önkormányzatának pályázata, a budapesti 4-es metró első szakasza 261 milliárd forint megítélt támogatással. A legalacsonyabb, megvalósításra vonatkozó támogatás pedig 600 ezer forint, amelyet a Gazdaságfejlesztés Operatív Program minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatására kiírt pályázat keretein belül hat pályázat esetében ítélték oda.

Az Európai Unió 2007–2013 között az ÚMFT keretében a magyar társfinanszírozással együtt nagyságrendileg hétezer-milliárd forint támogatást biztosít Magyarország számára. Ehhez képest a kifizetett 750 milliárd forint a támogatási időszak feléhez közeledve rendkívül alacsonynak mondható. Hozzá kell tenni azonban, hogy az uniós projekteket utófinanszírozási rendszerben támogatják, így a kifizetések függvénye a projektek megvalósítása, de legalább annak megkezdése.

A forrásokat az uniós szabályozás értelmében 2015-ig lehet kifizetni, így jellemzőbb adatnak mondhatjuk a támogatási döntések értékét. A megítélt 3426 milliárd forint nagyjából a keretösszeg fele.

– Az ígérgetésben nagyon jók a szocialisták – kommentálja a számokat Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere.

Szerinte egy ilyen válságos időszakban önteni kellene a pénzt a gazdaságba, de azt tapasztalják a pályázók, hogy szemernyit sem gyorsul a pénzek kifizetése.

– Bonyolult eljárások mentén, komótosan csepegtetik a pénzeket. Ez duplán bűn, mivel a támogatások felét már odaítélték, a döntést tehát már meghozták, a pénzeket kifizetni viszont már a következő kormánynak kell – tette hozzá.

Hasonló kritikát fogalmazott meg korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is az ÚMFT megjelent pályázatainak értékelése során. „A vállalkozások lényegében szűk köre jut vissza nem térítendő fejlesztési forrásokhoz, és a merev szabályozás, a sokszor nem életszerű pályázati feltételek leginkább a mikro- és kisvállalkozások elől zárják el a támogatásokat. Kevesebb, de átláthatóbb, a vállalkozások igényeihez szabott, komplex programok indítása célszerűbb lenne” – áll az MKIK állásfoglalásában.

Az átláthatóság is fontos kérdés, az NFÜ honlapján ugyanis nem találjuk meg az úgynevezett kiemelt projekteket, amelyekre a kormány pályázat nélkül költ el 4500 milliárd forintot. Nógrádi Zoltán leszögezte, hogy az új kormány az első lépései között fog változtatni a jelenlegi pályázati rendszeren.

– Az új kormány magához rendeli az NFÜ teljes vezérkarát. Leltárt készíttet a folyamatban lévő pályázatokról. Ugyancsak alapos leltárt készíttet az összes kiemelt projektről. Leállítja a pályázatokat és átalakítja a pályáztatás rendszerét. Leegyszerűsíti a jelenlegi bürokratikus eljárást. Módosítja azokat a kiírásokat, amelyek nem hasznos célokat szolgálnak. Leállíttat minden olyan pályázatot, amely nem teremt új munkahelyeket, amennyiben jogilag még lehetséges – sorolja a szükséges lépéseket a fideszes politikus. – Teljesen új szemléletre van szükség, annál is inkább, mert az EU 2010-ben tárgyalja a következő hétéves költségvetését, és a korábbi teljesítményeink hatással lehetnek a 2013 és 2020 közötti források elosztására is. Az új kormány nem fog negyvencentis kilátókra, kutyawellnessekre forrást biztosítani – szögezte le.

Nógrádi Zoltán úgy véli, a jövő nyáron már érzékelhető lesz a változás: abban bízik, hogy a jelenlegi kivárás és egy helyben toporgás helyét végre lendületes országépítés váltja fel.

Hernádi Zsuzsa

Beérkezett pályázatok 39 577 db

Igényelt támogatás 5 919 milliárd Ft

IH által támogatott 17 790 db

Megítélt támogatás 3 441 milliárd Ft

Hatályos szerződések 14 730 db

Hatályos szerződések összege 2 976 milliárd Ft

Kifizetések száma 10 949 db

Kifizetett összeg 750 milliárd Ft