A mentelmi jog kérdése a közelmúltig csupán már megválasztott képviselők ügyei kapcsán merült fel. E jognak két ága van: az egyik az úgynevezett felelőtlenség, ami azt jelenti, hogy a politikust nem lehet felelősségre vonni képviselői minőségében végzett tettei (például szavazata) miatt. A másik ág a sérthetetlenség: eszerint a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

Ez utóbbi ággal találkozunk gyakrabban; a legtöbben talán Dávid Ibolya és Herényi Károly esetére emlékeznek az utóbbi hónapokból, amikor a Legfőbb Ügyészség hiába kérte a két MDF-es politikus mentelmi jogának felfüggesztését, a javaslat nem kapta meg az ehhez szükséges kétharmados parlamenti támogatást.

Kevésbé ismert, hogy nem csupán a képviselőket, hanem az országgyűlési és EP-választáson induló jelölteket is megilleti a mentelmi jog a nyilvántartásba vételtől – amihez a parlamenti választáson hétszázötven ajánlószelvényt kell összegyűjteni – egészen a választás napjáig.

Mindez tavaly jól jött Kolompár Orbánnak, az Országos Cigány Önkormányzat elnökének, aki az európai parlamenti választáson felkerült az MCF Roma Összefogás Párt listájára. A kampány időpontjában ugyanis Kolompár ellen pályázati pénzek jogosulatlan felhasználása miatt eljárás volt folyamatban, amit a mentelmi jog miatt mind a romavezető, mind pedig jelölt- és vádlott-társa, K. László ellen kénytelen volt felfüggeszteni a Kecskeméti Városi Bíróság.

Az eljárás természetesen a választás után folytatódott, Kolompárék azonban ezzel a néhány héttel is időt nyertek. Az MCF pedig nyíltan vállalva, hogy elsősorban az önkormányzati elnök miatt van erre szükség, most tavasszal ismét megméreti magát választáson.

„A Bács-Kiskun megyei MCF Roma Összefogás Párt elnöksége és a 38 Kisebbségi Önkormányzat semmilyen politikai nyomás hatására nem hátrál meg. Kolompár Orbánt politikailag kikezdték, ezért úgy gondoljuk, hogy az MCF Roma Összefogás Pártot továbbra is erősítjük, és nem engedünk semmilyen meg félemlítésnek. Ezért a parlamenti választásokon el fogunk indulni” – olvasható a párt januári közleményében.

Úgy tűnik, a példa ragadós. Múlt héten ugyanis valóságos belharc robbant ki a radikális jobboldalon, miután a szélsőséges kuruc.info hírportál a Jobbik szemére vetette, miért nem indítják a választáson Budaházy Györgyöt, aki ellen terrorcselekmény és más bűncselekmények vádja miatt folyik eljárás.

„Még az ősszel született meg egy (vagy több) hazafi fejében a gondolat, hogy a Bajnai–Draskovics-rezsim tömlöcében sínylődő Budaházy Györgyöt és tucatnyi más politikai foglyot a Jobbik országos listájára való jelöléssel (pártonkívüliként) szabadítsa ki a nemzeti tábor. Azért, mert egyrészt természetes erkölcsi kötelessége a fogságba esettek megsegítése a valóban magyar oldal legerősebb tömörülésének, aztán, mert maga Vona Gábor pártelnök is többször nyilvánosan elmondta, hogy Budaházyval kezdődött a cionista diktatúrával szembeni ellenállás, továbbá, mert hatalmas pofon volna Bajnaiéknak és a parlamenti tolvajpártoknak, s végül, mert a Jobbik nem egyszer közölte: az álellenzéki Fidesszel szemben megvédi a magyarokat” – írta a bevezetőjében az álnevek védelmében köztörvényes bűnözőket alkalmazó hírportál, majd így folytatódik a cikk: „Most azonban úgy fest, a Jobbik elnöksége nem kíván foglalkozni Budaházyékkal, nem sietnek segítségükre, inkább hallgatnak, vagy mellébeszélnek a nyilvánosság előtt. A Kuruc.info úgy tudja, bár formális döntés nem született, a Jobbik-vezetőség körében többen kellemetlen koloncnak tartják Gyurit.”

Budaházy esete talán még érdekesebb, mint Kolompáré. A radikális jobboldal emblematikus figurája ugyanis hónapok óta előzetes letartóztatásban van, ám jelöltté válásával megtörténhet, hogy ha időlegesen is, de valóban kiszabadul.

A Jobbik alelnöke, Novák Előd végül egy furcsa lépéssel igyekezett lecsillapítani a vihart: miután egyeztetett Budaházy György családjával, bejelentette, hogy Budaházy függetlenként elindul ugyanabban a budapesti XI. kerületi körzetben, ahol ő is. És még az sem baj, hogy ezáltal egymást gyengítik a választáson, mert az igazi cél nem az, hogy nyerjenek, hiszen erre kevés esélyük van, hanem hogy Budaházy megszerezze a mentelmi jogot. Ehhez elég hétszázötven kopogtatócédulát gyűjtenie. Amit nyilván többek közt jobbikos aktivisták is szednek majd, hiszen Budaházynak nincs legális szervezete.

Az ötlet hamar népszerű lett. Szepessy Zsolt monoki polgármester Összefogás Párt elnevezésű szervezete bejelentette, Szoboszlai Barnabás lesz a miniszterelnök-jelöltjük, listavezetőjük és egyéni képviselőjelöltjük a Borsod megyei 12-es számú körzetben. A kesznyéteni férfi 2008 nyarán vált országosan ismertté, amikor árammal védett veteményesében életét vesztette egy tolvaj. Szoboszlai Barna ellen több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indítottak eljárást. A férfi most Monokon él házi őrizetben. A jelölő párt elnöke, Szepessy Zsolt szerint csak az országgyűlési képviselőknek járó mentelmi joggal tudják a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12-es választókerületében induló férfit a börtöntől megmenteni.

– Barna bácsi ikonszerű figurává vált Magyarországon, a becsületes parasztok kiszolgáltatottságát szimbolizálja. Húsz éven keresztül meglopták, nem akart ölni, csak a tulajdonát védte egy tulajdon alapú társadalomban. Listavezetővé tettük, nyilván nem lesz miniszterelnök, de bejuthat a parlamentbe. Döntésünk fricska is az igazságtalan rendszerrel szemben, sok bűnös bújik napjainkban mentelmi jog mögé – érvelt Szepessy Zsolt, aki hozzátette: több ikonszerű jelöltet is indítanak az országgyűlési választásokon.

– A mentelmi jog kapcsán több érv és ellenérv is van. Egyrészt jogosan merül fel az emberekben, hogy miért kell kivételezni a politikusokkal, ha törvénysértés gyanúja merül fel velük kapcsolatban. Ugyanakkor például Olaszországban jellemző, hogy a politikai ellenfelek büntetőjogi ügyekkel próbálják meg levadászni egymást; ennek kivédésére tehát fontos garanciális alkotmányjogi eszköz. De káros és veszélyes, ha valaki visszaél vele – mondta a Demokratának Cservák Csaba alkotmányjogász. – Személy szerint azt tartom aggályosnak, hogy a politikusok mentelmi jogáról politikusok döntenek, így erősen megkérdőjelezhető a független, pártatlan elbírálás. Éppen ezért gondolom azt, hogy valamilyen más szervezetnek, például az Országos Választási Bizottságnak kellene döntenie ilyen ügyekben. A képviselőjelöltek mentelmi jogáról egyébként most is az OVB határoz, így kellene lennie a már mandátummal rendelkező képviselők esetében is.

Kolompár Orbán, Budaházy György és Szoboszlai Barnabás ügye kapcsán a gyakorlat már döntött: Kolompár Orbán esetében precedensértékű döntés született a tavalyi EP-választáson. Így tehát valószínű, hogy most Budaházy György és Szoboszlai György ügyében sem lesz másképp, ha valakik összegyűjtik számukra a kopogtatócédulákat.

Ha egy választópolgár annak tudatában is odaadja valakinek az ajánlószelvényét, hogy tudja, az illető ellen eljárás folyik, azzal lényegében mintegy legitimálja az eljárás felfüggesztését. Ha a három konkrét esetet nézzük, akkor ez a felfüggesztés nem okozhat komoly problémákat az igazságszolgáltatásban, hiszen kicsi az esélye annak, hogy bármelyikük mandátumot szerezne, így rövid időn belül folytatni lehetne az eljárásokat – mondja Cservák Csaba.

A jelenség igazából csak a Jobbiknak okoz gondot, mivel a szélsőjobboldali párt programjában fehéren feketén szerepel a mentelmi jog eltörlése: „A Jobbik eltörli a mentelmi jogot, mert az eredeti funkciója, a képviselők szabad és nyugodt munkájának biztosítása helyett mára a képviselők – nem egyszer köztörvényes – büntetőjogi felelősségének eltakarására szolgál.”

A Jobbik első nagy hazugsága máris lelepleződött.

Bándy Péter