Európai uniós csatlakozásunk óta számtalan esetben hallhattunk ki nem fizetett, meg nem nyert vagy eltékozolt pályázati pénzekről, ám eredményekről annál ritkábban. Éppen ezért mindig örömmel számolunk be az olyan eredményekről, melyek hazánk büszkeségére válnak.

Veszprém megye négy települése 2,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert a „Régió arculatát meghatározni képes turisztikai vonzerők támogatása” címet viselő uniós pályázaton. A várpalotai Thury-vár, illetve a sümegi erőd rekonstrukciója mellett egy éven belül megvalósulhat a pápai termálfürdő továbbfejlesztése, a veszprémi várban pedig kommunikációs központ létesülhet.

A pusztítás izmusa

Az évtizedes kommunista szemléletnek és hazai műemlékvédelmi gyakorlatnak köszönhetősen a sokat megélt, évszázadokon keresztül védekezésre kényszerülő magyarság múltját elkendőzve jelenleg szinte semmi nem tanúskodik őseink egykori helytállásáról. Bár a Kárpát-medence világszinten is kiemelkedően sok erődítménynek ad otthont, az utazók az elmúlt évszázadban jobbára csak romokkal találkoztak.

A várak felújítása sokat váratott magára. A hazai műemlékvédelem a második világháború után meglehetősen felemás szemlélettel kezelte az évszázados természetes erózió és a bevonuló szovjet hadsereg pusztításának következményeit. A kommunizmus életellenes felfogása ebben az esetben is igyekezett mindent megsemmisíteni, ami elnyomónak minősített királyságunk időszakához volt köthető. Az ötvenes évek társadalmi igazságosságának szemléletében kialakuló műemlékvédelmi gyakorlat már nemcsak a magyarság érdekeivel és értékeivel, de a korábban elfogadott nemzetközi műemlékvédelmi szabályozásokkal is szembement.

Magyarország 1931-ben csatlakozott a nemzetközi szerződésekhez, előbb az athéni, majd a velencei chartához, mely meggátolt minden, nem szorosan az állapotmegóvással kapcsolatos helyreállítást. A szovjetek hazai képviselői azonban nem elégedtek meg ennyivel, minden helyzetet igyekeztek a javukra fordítani, múltunkra való tekintet nélkül.

A történelemhamisítás legszörnyűbb példáját a budai királyi palotának kellett átélnie. A szovjet hadsereg bevonulásakor és a város ostromakor az egykori barokk palotarendszer egy hatalmas, szisztematikus pusztítás áldozata lett. Mindannyian el tudjuk képzelni, mit is tehettek a város megszállása után azok a barbár hordák, amelyek még a mellékhelyiség fogalmával sem voltak tisztában. Ugyan a vár jelentős része, a támfalak és a díszítés az ostrom után újjáépíthető formában megmaradt, a békekötést követően megkezdődött a jól megfontolt pusztítás. A barokk pompáját hirdető királyi lakhely egy reneszánsz, a kommunista korszak eszmeiségének inkább megfelelő, puritán belső kiképzésű, sok helyütt szocreál toldással-foldással elcsúfított torzóvá vált. A Vár rekonstrukciójának befejezése után mindenütt, ahol valami megmaradt várainkból, a modern szemlélet minden átkával igyekeztek konzerválni a romokat. Betonnal. Sok magyar erősség a mai napig nyögi a nehéz szerkezetet, folyamatos, lassú pusztulásra ítéltetve. Míg Európa-szerte egyre-másra nyerték vissza eredeti állapotukat a helyi erősségek, hazánkban a visszaépítés szóba sem került, egészen a rendszerváltásig.

Lassan helyreáll a rend

De akkor sem a kormányzat volt, aki újragondolta volna a jócskán elmaradott műemlékvédelmi gyakorlatot, hanem egy sümegi polgár, Papp Imre. Sümeg volt az első a magyar várak sorában, ahol tényleges építkezések kezdődhettek. Műemlékvédelmi feltárásokkal és rekonstrukciós vizsgálatokkal sikerült megállapítani, hogyan is nézhetett ki egykor, teljes pompájában a citadellán ékeskedő várrom.

Papp Imre példáján sorra buzdultak fel az önkormányzatok, s rájöttek arra, hogy a magyarság évszázadokon keresztül tartó kitartásának, Európát mentő helytállásának bemutatása várainkon keresztül igazi kulturális csemegét jelenthet a vízpartból és bóvliból kiábrándult magyar és külföldi turisták számára.

Papp Imre, a vár üzemeltetője két évtizedes munkája során valódi birodalmat épített ki Sümegen, önerőből kezdte meg az erődítmény helyreállítását. Időközben a helyi önkormányzat is csatlakozott munkához, idén márciusban majdnem hétszázmillió forintot nyert el a vár fejlesztésére.

– A kulturális örökségvédelmi projektünk célja az utolsó várépítészeti sziluett megjelenítése, új kiállítások létrehozása, valamint a programok bővítése. Sok új épülettel találkozhatnak majd az idelátogatók, a legimpozánsabb közülük a palotaszárny reneszánsz lépcsője lesz, ami a várudvar közepén helyezkedik el. Megvalósul a vár teljes körbejárhatósága, a középkori konyhatechnika, a sümegi fazekasság, kovácsműhely helyreállítása is. A helyreállított épületrészekben tizenkilenc új kiállítás várja majd az ide látogatókat – avat be a részletekbe dr. Rédei Zsolt.

Sümeg első embere azt is hozzáteszi, a támogatás mellé önrész is szükséges, melyet az önkormányzat biztosít a restauráció folytatásához. Mint azt a Demokratának elmondta, a vár helyreállításakor a vár fénykorát, a középkori állapotokat tartják szem előtt továbbra is. A rendezett műemléki környezet kialakítása és fenntartása mellett olyan környezetet kívánnak létrehozni, mely az év egészében biztosítja Sümeg számára a látogatókat, a folyamatosan élénk turizmust. A pályázat szerint jövő év tavaszára befejeződik az újabb felújítási szakasz, melyet a tervek szerint hasonlók követnek majd.

– A műemlékes szakmában már régóta evidencia a Thury-vár országosan is kiemelkedő örökségvédelmi jelentősége. A vár mérete, településen belüli elhelyezkedése, az épületben megjelenő építészeti stílusok és a különleges régészeti értékek kiváló fejlesztési lehetőségeket biztosítanak a Thury-várnak és környezetének – avat be a pályázat másik nyertese, a Szindbád Kft. igazgatója, Szabó Pál Csaba.

A várpalotai erődítmény fejlesztésére az önkormányzati önrész mellett több mint hatszázmillió forint támogatás jut majd. Az uniós fejlesztési pályázat kapóra jött a vár számára, hiszen kiemelkedő örökségvédelmi szerepe ellenére utolsó nagyszabású fejlesztésre még a Fidesz-kormány idején, a Széchenyi-terv keretein belül került sor. A szocialista–liberális kormány azonban nem tartotta kellően fontosnak a műemlékek védelmét, az örökségvédelmi programok költségvetési irányszámai zuhanórepülésbe kezdtek az elmúlt öt esztendőben.

A Thury-vár esetében elsősorban műszaki, műemlékvédelmi fejlesztésre kerülhet majd sor, melynek következtében bővülő kiállításokkal és programokkal várják a látogatókat. Jelenleg a várnak csak egy kis szeglete látogatható, a korábbi felújítási szakasz során rendbetett főhomlokzati részek. A négyszögletű vár másik oldalaiban komoly statikai kihívásokkal kell megküzdeniük az elkövetkező egy évben. Céljaik szerint nemcsak az oldalszárnyak helyreállítása valósul meg, de a bástyarendszer is újjáépül az elkövetkező egy esztendőben. A kiállítótermek mellett pedig Várpalota vára otthont ad egy több száz négyzetméteres kulturális fogadótérnek, valamint egy várszínháznak is.

A rendszerváltás óta egyre nagyobb volumenű várrekonstrukciós programok az unió regionális politikájának köszönhetően a válság utóhatásaira való tekintet nélkül is tovább folytatódhatnak, várva arra, hogy a majdani nemzeti kormányzat ismét kiemelt fontosságúként kezelje azokat. Dr. Rédei Zsolt lapunknak adott nyilatkozata szerint, melyben kijelentette, a velencei charta és a Kulturális Örökség Minisztériuma közösen adta áldását a felújításokra, lassan felcsillanni láthatjuk a magyar műemlékvédelem új irányvonalait. Bár a teljes helyreállításban a velencei charta szabályai szerint még nem reménykedhetünk, a szemléletváltás mégis kézzelfogható.

Történelmi emlékeink, múltunk értékei egyedülálló kiemelkedési lehetőségeket biztosíthatnak hazánknak. A kulturális turizmus nagy lehetőségeket tartogat számunkra. Ezzel kapcsolatban a sümegi polgármester is biztató adatokkal szolgálhat.

– A vár és a hozzá kapcsolódó programok évről évre több látogatót vonzanak ebbe a barokk kisvárosba. 2005-ben tízezer, míg 2006-ban már huszonötezer fő töltött vendégéjszakát Sümegen – meséli. – A beruházás után is hasonló tendenciát várunk.

Élettel teli történelem

A két szépülő erősség nem csak az építkezésre helyezi a hangsúlyt, a fenntartók szeretnék értékekkel, tartalommal megtölteni a falakat. Várpalotán már megkezdődtek az építkezések. A város a vár újjáépítésével és a Trianon Múzeum folyamatos fejlesztésével egyfajta kis Kárpát-medencévé válik jövő év elejére. Az egész várat behálózó Magyar Géniusz Program által állandó kiállítás mutatja majd be mindazokat az összefüggéseket, értékeket, eredményeket, amelyek a nemzeti identitást, a magyar közösségi öntudatot megalapozzák.

– Látványos tematikus kiállításokat tervezünk, melyek a Magyar Katona, a Magyar Mese, a Magyar Nyelv, a Magyar Úr, a Magyar Föld, a Magyar Nő, a Magyar Kártya, a Magyar Bicska, a Magyar Kutya, a Magyar Étel, a Magyar Zene, a Magyar Tánc, a Magyar Tehetség genezisét és egyediségét mutatják majd be – meséli Szabó Pál Csaba. – Célunk, hogy a hozzánk látogató megérezze, milyen természetes, magától értetődő és fantasztikus adottság és lehetőség a magyar kulturális közösséghez tartozni.

A vár kulturális rekonstrukciójának másik fontos eleme a középkori magyar várépítészetet bemutató kiállítás, mely a tervek szerint a közeli jövőben szabadtéri kiállítótermekkel, a hazai végvárrendszert egykori teljességében, XVI. századi állapotában mutatja be. A várudvaron megnyílik a közel kétezer nézőt befogadó Herczeg Ferenc Szabadtéri Színház, mely befogadó színházként mutatja be magyar szerzők színműveit.

Sümegen várhatóan március első napjaiban kezdődik meg az építkezés, az időjárás viszontagságai jelenleg gátolják a magasan fekvő erődítmény restaurációját. A turizmust azonban az ígéretek szerint nem hátráltatják majd, sőt az építkezéseket külön látványosságnak szánják.

– Arra törekszünk, hogy a felújítás, a vár építése idegenforgalmi látványossággá váljon, hiszen egy ilyen nagyszabású építkezés nagyon látványos. Húszéves tapasztalataink szerint a feltárások nagyon is érdeklik a turistákat – mondja ifjabb Papp Imre várnagy. – Az építkezés annyiban okozhat csak nehézségeket, hogy a programokra, a várjátékokra, lovagi tornákra kevesebb hely jut majd a várudvaron. Nagy valószínűséggel éjszaka, reflektorfényben is dolgoznunk kell, a napközbeni turistaforgalmat nem szabad veszélyeztetnünk.

Igazi különlegességgel készülnek új és majdani látogatóiknak a sümegi vár fenntartói, valóságos középkori falut varázsolnak a vár falai közé. Az egyedülálló tervek szerint nem is olyan sokára kizárólag középkori jelmezben lehet az ódon falak közé lépni, a több száz darabos jelmezkészletben bárki talál majd kedvére valót. Az újonnan érkezők így rögvest a régi korokba csöppennek, katonák, kapitányok, udvarhölgyek, apácák és püspökök közé. A várjátékok és lovagi tornák programja is bővül, a sümegiek várostromra készülnek.

– Ha figyelembe vesszük azokat a védműveket, melyek felújításra kerülnek, mint például az Európában is egyedülálló felvonóhíd, amit pár évvel ezelőtt ideiglenes jelleggel felépítettünk, elérjük azt, hogy ha ellenség támadja a sümegi várat, nem tud bejutni. A mérlegelven működő felvonóhíd kapuként is funkcionál majd, miként a múltban is. Alatta veszélyes farkasveremmel, kihegyezett karókkal várja az ellenséget – meséli a várnagy. – A vár ostromakor az ellenség képtelen lesz a kapuhoz közel férkőzni, hogy felrobbantsa azt.

Bár az elmúlt évek alapján olybá tűnik, már-már majdnem ép állapotában látható a Sümeg feletti erődítmény, a felújításokkal korántsem végeztek. A nagy összeget felemésztő beruházások mellett a műemlékvédelem is gátolja a teljes rekonstrukciót.

– Ha a sümegi vár XVI. századi állapotából indulunk ki, akkor a vár negyvenszázalékos készültségben van jelenleg. Ennek a pályázatnak köszönhetően elérünk egy körülbelül hatvanszázalékos készültségi fokot. A teljes rekonstrukcióhoz két hasonló összegű támogatásra volna szükségünk, valamint a műemlékvédelmi szemlélet megváltozására. Ebben az esetben képesek vagyunk arra, hogy legkésőbb tíz éven belül teljesen felépítsük a sümegi várat, hogy úgy pompázhasson a város fölött, mint 400 évvel ezelőtt – veszi át a szót fiától Papp Imre, a vár kapitánya.

– Családunk szent esküt tett arra, hogy az elkövetkező húsz évben, amíg még gazdái vagyunk, teljesen felépítjük a várat, olyannak, mint a középkorban volt. Ennek nem lehet akadálya ez a torz, beteges műemlékvédelmi szemlélet sem.

A várkapitány esküje egyre többekben ébreszt erős elszántságot. Közeleg az idő, amikor a hajdan büszke magyar várak sorra fel-felébredeznek romos álmukból.

Gerhát Petra