Távfűtött lakásokban lakik a magyar népesség több mint egyötöde. Magyarországon a távfűtött lakások száma megközelíti a 650 ezret, az ország teljes lakásállományának több mint 16 százaléka panellakás. Tatabányán még szembetűnőbb a lakótömbök aránya: a város 30 ezer lakásának közel kétharmada házgyári technológiával épült panellakás. Budapesten kívül Tatabánya-Újvárosban található az ország negyedik legnagyobb lakótelepe. Ebből az örökségből következik, hogy a lakásállomány 75 százaléka távfűtéses, a közintézmények jelentős részét, 67 százalékát ugyancsak a távhőhálózat látja el fűtéssel és meleg vízzel. A városi távhővezeték-hálózat teljes hossza körülbelül 86 kilométer, amelyet az önkormányzat többségi tulajdonában álló Komtávhő Zrt. kezel. A hőenergiát viszont a Tatabánya Erőmű Kft. szolgáltatja, az a cég, amely a közelmúltban meghozott döntésig az MVM Zrt. tulajdonában volt. Ezért különösen nagy jelentőségű fordulat a város életében, hogy a Tatabánya Erőmű Kft. a több mint másfél éves folyamat lezárásaképpen most a város többségi tulajdonába került. A képviselő-testület döntése értelmében Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az Elmib Zrt.-vel közösen megvásárolta a tatabányai fűtőerőművet a Magyar Villamos Művek Zrt.-től. Ezzel egy állami vállalat tulajdonrésze többségi önkormányzati tulajdonba került.

Az ügy előzménye, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. 2008-ban elfogadott középtávú üzleti stratégiája kimondta, hogy az MVM fokozatosan vonuljon vissza a távhőtermelésben való részvételtől. „Az MVM korábban korszerű és környezetbarát egységek létesítése révén több nagyvárosban szerepet vállalt a távhőtermelés technológiai megújításában, a projektek kivétel nélkül sikeresen megvalósultak. A beruházások átadását követően rendre felmerült az igény, hogy a tényleges üzemeltetésben a távhőellátásért felelős helyi önkormányzatok a fűtőerőművek tulajdonosaként szerepet vállaljanak már a távhő előállításában is, ezért az egyes helyszíneken egyeztetések kezdődtek az önkormányzati részesedés-szerzésről” – áll az MVM Zrt. közleményében. Több városban is tárgyalások kezdődtek. Többek közt Miskolcon, ahol a felek végül nem tudtak megállapodni. Tatabányának viszont sikerült megkötnie a város biztonságos és hatékony ellátását leginkább szolgáló szerződést.

Az erőmű vételára 3,6 milliárd forint volt. A város 51 százalékos tulajdonhányaddal a többségi tulajdonos, az Elmib Zrt. pedig 49 százalékot tudhat magáénak. Bencsik János, Tatabánya polgármestere úgy véli, az erőmű megvásárlásával a város megtalálta a kiutat az energiafogságból.

– Alapvetően ellátásbiztonsági és árszabályozási kérdések vezettek odáig, hogy az önkormányzat többségi döntést hozott az erőmű megvásárlására. Ezzel a lépéssel amellett, hogy a város többségi tulajdonosa a hőszolgáltatást végző gazdasági társaságnak, többségi tulajdonosa lett a hőtermelő erőműnek is – mondta a Demokratának Bencsik János.

A polgármester szerint csak abban az esetben tudja egy önkormányzat a közösségi érdekeket figyelembe véve biztosítani a távhőszolgáltatás versenyképességét, ha e két fontos területet össze tudja kapcsolni: ha megvalósul a két terület integrációja.

– Különösen érvényes ez azokra a távhőszolgáltató rendszerekre, ahol az energia előállítása kapcsolt formában történik. Vagyis ahol a hőenergia a villamos energia előállításának a mellékterméke – fűzte hozzá magyarázatképpen.

A távhőtermelés, a szállítás és az elosztás egyetlen műszaki és egyetlen gazdasági egységet képez, így az a legjobb megoldás, ha a rendszer tulajdonosi szerkezete is egységes. A legkézenfekvőbb, hogy egy ilyen cégben az önkormányzat legyen a meghatározó tulajdonos. Ellenkező esetben az úgynevezett kapcsolt villamosenergia-termelés révén a megtermelt haszonból nem elsősorban a fogyasztók, hanem az áramkereskedők részesülnek, holott a Kötelező Átvételi Rendszert épp azért vezették be, hogy javítsák a távhőszolgáltatás versenyképességét. A polgármester kiemelte, hogy a Villamosenergia Törvény biztosítja, hogy a hatékony villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőtermelés haszna a hőfogyasztót illesse meg.

Az erőművek túlnyomó többsége szerepel az úgynevezett a Kötelező Átvételi Rendszerben, ahol a megtermelt villamos energiát magasabb áron veszi át a kereskedő annak érdekében, hogy a többletfinanszírozás eljusson a távhőfogyasztóig. A kapcsolt energiatermelés igazi haszonélvezője tehát maga a fogyasztó kellene hogy legyen. Ez elemi érdek, ellenkező esetben ugyanis a lakóközösségek túlnyomó többsége leválna a távfűtési rendszerekről, mert a gázalapú épületfűtés jelenleg versenyképesebb, szinte még azzal együtt is, hogy a távfűtés áfája öt százalékra csökkent.

Olcsóbb ma gázzal fűteni, és a legtöbb házban saját kazánnal megoldható a lakótömb fűtése. Ennek viszont rendkívül kedvezőtlen környezeti hatása van: megjelennek a pontszerű szennyező források az egyedi fűtésrendszerek következtében. Bencsik János szerint a másik fontos szempont az ellátás biztonságát érinti. Az egységes tulajdonosi szerkezet lehetőséget biztosít arra, hogy alternatív energia betáplálására is sor kerülhessen a fűtési rendszerbe.

– Egy nagyváros életében jelentős mennyiségű szennyvíziszap, a regionális hulladéklerakón megjelenik az úgynevezett depóniagáz, a zöldfelületekről begyűjthető zöldhulladék is alkalmas arra, hogy biogázt állítsunk elő. Ezeknek a gázoknak a felhasználása lehetőséget biztosít arra, hogy kisebb városrészek, illetve intézményegyüttesek hőellátását alternatív módon oldjuk meg. Vannak sérülékeny tagjai is a közösségnek, olyan csoportok, amelyek egy hirtelen bekövetkező havária esetén a legkiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek.

Bencsik János szerint sajnos előfordulhat olyan korlátozás vagy üzemzavar, amikor az egész várost ellátó fűtőerőmű meghibásodik, és a fűtés leáll.

– Ebben az esetben a sportcsarnokot, iskolákat alternatív módon tudjuk fűteni és a legkitettebb társadalmi csoportokat, időseket, gyermekeket átmenetileg el tudjuk helyezni. Sajnos a klímaváltozáshoz alkalmazkodni kell, ilyen szemüvegen keresztül kell nézni a nagyvárosi ellátórendszereket – vázolta fel egy lehetséges üzemzavar vagy gázkimaradás utáni teendőket a polgármester.

Bencsik János szerint látni kell, hogy a távhőszolgáltatás monopolhelyzetben van.

– Egy vezetékre van felfűzve az egész fogyasztói közösség. Hogy a Kötelező Átvételi Rendszerből érkező villamosenergia-támogatás többlete ne pusztán extraprofittá alakuljon egy vállalkozó zsebében, fontos, hogy a közösségnek meghatározó befolyása legyen. Mert a fogyasztói érdeket megfizethetőségi és ellátásbiztonsági szempontból is előrébb kell sorolni a puszta tőkeérdekeknél – tette hozzá.

Így lesz. A Tatabányai Erőmű Kft. minden hőértékesítésből származó ezer forint után 25 forintot koncessziós díjként átutal az önkormányzat számlájára.

– A város ezt az összeget a tatabányai távfűtött lakások fűtési rendszereinek korszerűsítésére, az egyedileg szabályozható fűtés és az egyéni hődíjmérés kialakítására fordítja – jelentette ki Schmidt Csaba, a város alpolgármestere.

Az erőmű az idei évben a koncessziós díjból 300 millió forint előleget fizet, amivel megteremti a városi fűtéskorszerűsítési program pénzügyi alapját. A lakosság már májusban érzékelheti a változást: az önkormányzat 35 százalékos díjkedvezményt fog biztosítani az elő- és utószezonban. Hosszabb távon egy átlagos távfűtéses tatabányai lakás éves szinten akár harmincezer forintot is megtakaríthat.

A technológia fejlesztésével tovább lehet csökkenteni a hőerőmű gázszükségletét. Ezen a téren még komoly tartalékok vannak, ráadásul ugyanez igaz a fogyasztói oldalon is. A mérhetőség és szabályozhatóság megteremtésével, utólagos hőszigeteléssel jelentősen csökkenthető az energiaigény, és csökken a környezeti terhelés. Azzal, hogy teljes egészében a város felügyeli a távhőellátást, elkerülhető a kiszolgáltatottság, ahogy a polgármester fogalmazott, elkerülhető az energiarabszolgaság és mind szélesebb körben át lehet térni a megújuló energiaforrások hasznosítására is.

Bár Tatabánya viszonylag hamar magához tért, nem túlzás azt állítani, hogy mind környezetvédelmi, mind településrendezési szempontból a mai napig kísért a nehézipari múlt. Tatabánya évtizedekig a legszennyezőbb magyar városok egyike volt. A szénbányákból azután kifogyott a szén, leállt a nehézipar, bezártak a gyárak. A nehézipar hanyatlása jót tett a város levegőjének. A főváros közelsége ma már előny, Tatabánya kellemes, élhető várossá vált. Mára pedig a korábban legszennyezőbb város eljutott odáig, hogy önálló klímastratégiát alkotott.

Hernádi Zsuzsa