Gyurcsány Ferenc szokásához híven hazugsággal kezdte. „Ez egy beszéd lesz, tisztességes, egyenes mondatokkal, szenzáció nélkül. Olyan lesz, amilyennek megismertek: nem fogom elrejteni sem a véleményemet, sem a szenvedélyemet” – nyilatkozta az MTI-nek, amikor a március 19-én tartandó beszédéről kérdezték. A bejelentés, hogy a Demokratikus Charta rendezvényén felszólal, nem volt előzmény nélküli, a bukott miniszterelnök az utóbbi hetekben már egyre több jelét adta annak, hogy önként vállalt, egyéves száműzetését a részéről befejezettnek nyilvánítja.

Miután tavaly márciusban távozott a kormányfői és a pártelnöki posztról, a Táncsics Mihály Alapítvány vezetését vette át. Nyilvános fórumon nem vett részt, közéleti megnyilatkozásai csak blogbejegyzés formájában öltöttek testet.

Egyik bejegyzésében gyávának és férfiatlannak nevezi Orbán Viktort, egy másikban pedig arra kéri híveit, hogy figyeljenek oda, milyen stílusban és hangnemben érvelnek egymással, „mert nem az a cél, hogy szűkítsük a baloldal táborát, hanem az, hogy bővítsük.”

Az utóbbi hetek történései jól bizonyítják, hogy Gyurcsány még saját magára sem hallgat. Egy zártkörű, párttagoknak és aktivistáknak tartott szombathelyi MSZP-fórumról kiszivárgott hangfelvételen Gyurcsány arról beszél, milyen stratégia szerint működjön az MSZP ellenzékben: „…ha énrajtam múlna, én azt tenném, hogy stílusban és karakterben olyan keménynek lenni, amilyen keménynek csak lehet. Hogy a miniszterelnök átkozza a pillanatot minden hétfő reggel, amikor tudja, hogy velünk szembe kell néznie… Őrült nyomás alatt tartjuk őket, és az ő pocsék történeteikről essen szó minden nap a tévében…” Ennyit az egyenes stílusról és hangnemről.

Ami azonban a célokat illeti, a szocialista pártvezetés nagyon jól tudja, hogy az őszödi demokrata minden egyes megnyilatkozása, sőt már puszta látványa is árt az MSZP-nek. De mintha ezzel Gyurcsány is tisztában lenne. Beszédes az a felvétel, ahol a kamera kívülről, egy ablakon keresztül veszi, ahogy Gyurcsány zárt ajtók mögött széles mozdulatokkal hadonászik hallgatósága előtt, majd miután észreveszi a kamerát, gyorsan behúzzák a függönyöket. Mintha karanténba zárnák, nehogy a Gyurcsány-vírus padlóra küldje a még maradék MSZP-t is.

De végül is mindegy, hogy steril környezetben, titokban elmondott beszédről, vagy egy nyilvános szónoklatról van szó, ha Gyurcsány kinyitja a száját, akkor utána jobb esetben az MSZP politikusainak csak magyarázkodni kell, rosszabb esetben kitör a pártviszály. Mint február végén, a Belvárosi Szabadegyetem rendezvénye után, ahol Gyurcsány háttérbe vonulása óta először jelent meg a nyilvánosság előtt, hogy a szocialisták legfájóbb sebét feltépje, amikor az őszödi beszédről kezdett beszélni, arról, hogy sajnálja, hogy nem volt még őszintébb Őszödön.

„Nem kétséges, hogy valakik elárultak. Ha tudnám, hogy kik, elmondanám” – mondta, majd arra kérte a hallgatóságot, hogy „merítsenek erőt” az őszödi beszédből és annak „nyers igazságaiból”.

„Ha valaki azt mondja, hogy áruló követte el, akkor legyen bátorsága azt is kimondani, hogy ki volt az” – reagált erre Szili Katalin, aki az MTI információi szerint decemberben indítványozta a szocialista párt vezetésénél, hogy hozzák nyilvánosságra a Nemzetbiztonsági Hivatal ezzel kapcsolatos titkosított nyomozásának részleteit. A volt házelnök az MTI szerint a levélben azt írta, hogy az őszödi beszéd és annak kiszivárogtatása „a szocialista párt történelmi és katasztrofális mértékű elhiteltelenedéséhez” vezetett. Szili Katalin már korábban is konfrontálódott Gyurcsánnyal, amikor kijelentette, hogy az MSZP országos listája nem tükrözi a párt megújulását, mert Gyurcsány Ferenc az első tízben szerepel. Emiatt Szili kihúzatta magát a listáról, majd miután az MSZP Baranya megyei listájának élére került, bejelentette egy új baloldali mozgalom megalakítását „Szövetség a jövőért” elnevezéssel.

Szekeres Imre egy MTI-interjúban megüzente, hogy az őszödi beszéddel kapcsolatos belső pártvitákat a választások után kell rendezni, és most az a fontos, hogy az MSZP megpróbáljon minél több volt szavazójához eljutni. Mesterházy Attila, aki láthatóan nem tud mit kezdeni Gyurcsány alternatív kampánykörútjával, csak annyit mondott, hogy nem a múlttal, hanem a jövővel szeretne foglalkozni.

A szocialista kampány most már különösen, de eddig is, hiába próbálta a Bajnai-kormány „sikeres válságkezelését” hangsúlyozni, és Mesterházy-t „Új jelölt, új program”-ként eladni, ha közben hol Kecskeméten, hol Recsken tűnik fel az őszödi böszme, és úgy ostorozza Orbán Viktort, mintha nyolc évig a Fidesz-elnöke lett volna kormányon, miközben Mesterházy nevét meg sem említi.

„És akkor most nyolc évet fog értékelni és beszélni a jövőről az a politikus, aki a fideszes ígéreteket számon fogja kérni” – reagált Gréczy Zsolt blogjában arra, hogy Gyurcsány március 19-én, a Magyar Demokratikus Charta rendezvényén felszólal. „Ő az, akitől ma is fél a Fidesz” – reménykedett Gyurcsány hű fegyverhordozója.

Ám ha Gyurcsány valóban az MSZP csodafegyvere, akitől Gréczy szerint a Fidesz annyira retteg, akkor miért nem vetik be végre? Miért nem engedték beszélni az MSZP kampánynyitó rendezvényén? Miért rejtegetik őt ennyire?

Valószínűleg azért, mert akkor nem lehet beadni a választóknak, hogy Orbán hazudik, amikor azt mondja, hogy még mindig Gyurcsány irányít a háttérből. A Fidesz szerint a választások egyik tétje a Gyurcsány-korszak végleges lezárása. Korrupció, elszabadult bűnözés, teljes létbizonytalanság, kilakoltatások, bedőlt hitelek – kinek mit juttat eszébe, ha meghallja a szót, hogy „Gyurcsány-korszak.”

Hogy a háttérben mi készülődik, arra szimbolikus választ ad a Magyar Demokratikus Charta rendezvényének dátuma is. A német csapatok ugyanis 1944. március 19-én szállták meg hazánkat. Az üzenet egyértelmű: Gyurcsány Ferenc célja, hogy felhívja a figyelmet, a nácizmushoz hasonló veszedelem készülődik április 11-e után is. „Magyarországon immár közel két évtizede demokrácia van. Mi, magyarok – történelmünkben először – szabadok vagyunk, a szabadság rendjében élünk. A magyar demokrácia azonban ingatag, szabadságunkat veszély fenyegeti. Mi, a Magyar Demokratikus Charta részesei azért jöttünk össze, hogy figyelmeztessünk erre a veszélyre, és kezdeményezzük az elhárítását…”

Nem, még nem Gyurcsány pénteki beszédéből idéztünk, hanem csak a Demokratikus Charta honlapjáról, amely szöveg a szervezet életre hívásakor, azaz 2008 nyarán íródott, amikor még Gyurcsány volt a miniszterelnök. Bizony, teljesen mindegy, hogyan hívják a miniszterelnököt, a dal mindig ugyanaz: tombol a nácizmus, az antiszemitizmus, veszélyben a demokrácia. A kiábrándult baloldali szavazók visszahódításáért most ismét előhúzzák az antiszemita-ütőkártyát, amire már csak az Orbán-gyűlölettől izzó kemény mag kíváncsi. Ők is csak olyan mértékben, ahogy ezt az idei totális érdektelenségbe fulladt Hollán Ernő utcai antifasiszta tüntetés megmutatta.

Az MSZP-ben mindenesetre egyre komolyabb ellenállás érezhető. Gyurcsány chartás terveit még a politikától bukása óta meglehetősen visszavonult Medgyessy Péter volt miniszterelnök is élesen kritizálta, aki a múlt héten a Duna TV-nek azt mondta, nem kellene „nagyképűen” évértékelőnek nevezni a beszédet, és korrektebb lenne, ha Gyurcsány azt mondaná, azért szólal meg, mert újra vissza akar jönni a politikába. Medgyessy nem vitatta el, hogy Gyurcsánynak joga van megszólalni, de szerinte ez nem tesz jót a szocialistáknak.

– Ez az ő felelőssége, hogy javítani vagy rontani akarja a szocialisták esélyét – fogalmazott, majd nem kevés realitásérzékkel hozzátette, a szocialistáknak lesz körülbelül nyolc évük arra, hogy megújuljanak eszmeileg, személyileg és morálisan is.

És bár a hivatalos szocialista állásfoglalás Gyurcsány Ferenc most pénteki fellépésével kapcsolatban az, hogy „nemcsak a párt, de a demokratikus oldal érdekeivel is egybeesik”, az origo.hu információi szerint a szocialista pártvezetők sem lelkesedtek, amikor Gyurcsány bejelentette, hogy felszólal a Charta rendezvényén. Szerették volna elérni, hogy Mesterházy Attila is beszéljen, de ez nem sikerült, mert a Charta vezetői többségében Gyurcsány feltétlen hívei. Ők valószínűleg érzik, hogy nem lehet egyszerre, egy színpadon kampányolni a fasizmus veszélyével, és azzal, amit Mesterházy naponta elmond a tévéreklámokban, miszerint véget szeretne vetni az ország megosztottságának. Ők inkább a fasizmussal való riogatás kampányát választják, mert a Demokratikus Charta lételeme a megosztottság: egyik oldalon vannak ők, a demokraták, a másikon pedig a fasiszták, azaz mindenki más.

Török Gábor politológus szerint az MSZP-ben megkezdődtek a belső harcok, ahol a fő kérdés már nem az, hogy milyen lesz a választási eredmény, hanem az, mi lesz április után.

– Ha Gyurcsány most nem jelenik meg, nem vehet részt az MSZP palotaforradalmában – tette hozzá.

Gyurcsánynak nincsen veszítenivalója, sőt politikai elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ő tulajdonképpen Mesterházy bukásában és az MSZP minél gyengébb választási szereplésében érdekelt. Előbbiben azért, mert így átveheti a frakcióvezetői tisztséget, később újra pártelnök lehet, utóbbiban pedig azért, mert minél kevesebb MSZP-s képviselő kerül be a listáról, az ő támogatói annál többen lesznek az új MSZP-frakcióban.

A választások után Gyurcsány mint egy elszabadult szökevényvonat fog kattogni, csattogni, zakatolni, és mindent megtesz azért, hogy a Mesterházy-korszakot az MSZP minél hamarabb lezárja, és bejelentse igényét a választási vereség miatt szétesőben lévő párt vezetésére.

Lass Gábor