A pátyi golflakótelep-beruházás botrányos körülményei a figyelem középpontjába állították annak főszereplőjét, Kovács Bence Jánost, akinek különös előéletével az Index.hu hosszan foglalkozott. Kovács Bence János az Index cikkeinek megjelenését követően azzal állt elő, hogy őt bizony megzsarolták, méghozzá egy, a motorsportban érdekelt vállalkozás vezetői folyamodtak ehhez az eszközhöz…

Konkrétan 30 millió forintot követeltek tőle, amelynek kifizetését ő megtagadta, noha állítólagos zsarolói erre az esetre lejárató kampányt helyeztek kilátásba ellene. Az ország leggazdagabb embereiről készült tavalyi toplista 10. helyén szereplő Kovács Bence János tehát állítólag ellenállt a zsarolóknak és megtagadta a 30 milliós követelés kifizetését, mondván, jöjjön, aminek jönnie kell… Szerinte ezért hozták nyilvánosságra gyakornoki múltját a Nimród című vadászlapnál, ezért tárták a nyilvánosság elé büntetett előéletét…

Azzal, hogy Kovács Bence János a figyelem középpontjába került, az általa is képviselt botrányos beruházásokról is lehullott a lepel. Miközben korábban alig kapott médiafigyelmet a tavaly ősszel elmaradt MotoGP-futam, mára a civil szervezetek a megvalósíthatósági tanulmány nyilvánosságra hozatalát követelték a kormányfőtől. A közvélemény nyomására az anyag ma már olvasható a világhálón.

Ekkor már két botrányos ingatlanügy futott egymással párhuzamosan: az egyik a Zsámbéki-medencébe, Pátyra tervezett gigantikus golfpálya-lakótelep, a másik a Balatontól délnyugatra fekvő Sávolyon létesítendő MotoGP-pálya. A két felettébb gyanús ingatlanügy több ponton is összefügg: főszereplője ugyanaz a személy, Kovács Bence János, a spanyol befektetői cégcsoport bizalmi embere, akinek a neve hallatán zűrös múltja mellett ma már azonnal az eszünkbe jut a meg nem rendezett MotoGP-futam is…

2009 őszén rendezték volna az első világversenyt a Balatonringen, ám a rendezvény egészen egyszerű okból – nincs pálya – elmaradt. Ahogy a mai napig egyetlen kapavágást nem ejtettek Pátyon, úgy nem lehet a sávolyi pálya egyetlen méterén sem motorozni. A beruházó cégeit viszont alaposan kistafírozták felettébb gáláns kormányzati ígéretekkel. A módszer hajszálpontosan illeszkedett abba a sorba, amely végigkíséri a Gyurcsány–Bajnai-korszakot, és amelyet a korrupció, a hűtlen vagy hanyag kezelés és a nemzetgazdaságilag kiemeltnek minősített, ám ilyen célokat nem szolgáló kormányzati projektek sora fémjelez.

A sávolyi motorversenypályát évek óta tervezték, ám a földmunkába csak egy ideje fogtak bele: az építkezés lassan haladt. Pedig mennyire mást ígértek a magukat gazdagnak, tőkeerősnek láttató, spanyol hátterű cégek, a Sedesa és a Grupo Milton, és a száz leggazdagabb magyar közt a tizedik helyet elfoglaló Kovács Bence János, ötvenmilliárd forintra becsült magánvagyonával…

A Sedesa befektetői csoport neve először a megállított kormányzatinegyed-beruházás kapcsán bukkant fel. A projekt meghiúsulását követően azután a cég már inkább a Balaton környékére fókuszált.

Először Balatonberény határában golfpályát és falut, majd Balatonszemesen szórakoztató központtal kombinált lóversenypályát, a hatszáz lakosú Sávoly közelében pedig ugyancsak golfpályát, néhány termálhotelt és ha már ott vannak, mintegy 800 üdülő- és lakóépületet magában foglaló úgynevezett turisztikai központot akartak létrehozni.

Csakhogy változtak az idők. A Sedesa az utolsó, valenciai MotoGP-futam után bejelentette, hogy felerészben saját forrásból, felerészben hitelből világbajnoki futamok rendezésére alkalmas versenypályát épít Sávoly határában, a hozzá tartozó infrastruktúrával együtt. A Kovács Bence János nevével fémjelzett Grupo Milton Management Zrt. a projekt előkészítésében játszott szerepet. De ezzel a legfontosabb teendőknek még nem volt vége. Mivel a törvény szerint külföldiek, illetve jogi személyek termőföldet nem vásárolhatnak, a mintegy hatszáz hektárnyi földterület felvásárlását magyar magánszemélyek nevén bonyolították le.

A Balatonring névre keresztelt sávolyi pálya megépítését 2008 nyarán jelentette be Bajnai Gordon akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A pálya helyszínéül szolgáló korábbi mezőgazdasági területeket fejlesztési területté minősítették át, magát a beruházást pedig kiemelt projektté nyilvánították. Így lett a szántóból MotoGP-pálya, a Balatonringből kiemelt beruházás. Papíron. A földdarab ára eközben alaposan felértékelődött.

Egy dolog azonban hiányzott: a pénz. Az elhúzódó hitelkérelem, a befektető pénzügyi nehézségei egyre inkább nyilvánvalóvá tették: nem lesz futam 2009 őszén a Balatonringen. Tavaly októberben már jól látszott, hogy a pálya nem épül meg, mert a beruházók nem találtak olyan pénzintézetet, amelyik hajlandó lett volna finanszírozni a költséges versenypályaterveket, saját pénzük meg, úgy tűnt, nincs.

Ám az állam nagyvonalú volt, mentőövet dobott a válság kellős közepén: az adófizetők pénzéből odaígért 15 milliárd forint állami hitelt, amelyet még megfejelt további húszmilliárd forint vissza nem térítendő költségvetési támogatással is. Ez viszont nem ment zökkenők nélkül.

Hogy mi zajlott a kulisszák mögött, arról az illetékesek mélyen hallgattak, mégis érdemes áttekinteni a folyamatot, amely a széles körű kormányzati támogatástól a hitel- és garanciavállalás pánikszerű visszavonásáig vezetett.

Először a Magyar Fejlesztési Bank munkatársai az ügylet kockázataira való tekintettel arra a következtetésre jutottak, hogy a hitel folyósítása csak állami készfizető kezesség vállalása esetén lehetséges, és miközben már szocialista körökben is túl kockázatosnak ítélték a projekt támogatását, az MFB december végén mégis a hitel odaítéléséről döntött.

Akkor úgy nyilatkoztak az illetékesek, hogy januárban szerződéskötésre kerül sor, ám a megállapodást nem kötötték meg. Nem tudni, hogy Gyenesei István egykori sportminiszter szavai vagy a Népszabadságban megjelent „Ígéreteken nem lehet motorozni” című írása késztette óvatosságra a kormányzati köröket. Gyenesei István ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházó saját elhatározásból és saját pénzből ígérte a pályaépítést.

„Vegyük észre, hogy kezdettől az orrunknál fogva vezetnek bennünket… Behúznak bennünket a csőbe. Ez bizony gáz. Bárcsak ne lenne igazam!” – fakadt ki a volt sportminiszter. De hasonlóan kockázatosnak ítélték a projekt kormányzati finanszírozását a Pénzügyminisztérium szakértői is. Belső feljegyzésben figyelmeztették Oszkó Péter pénzügyminisztert arra, hogy hazai és EU-s jogszabályokba ütközik a támogatási konstrukció.

A PM főosztályvezetői több ponton törvénysértőnek tartották azt a kormány-előterjesztést, amely a Balatonringet építő Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft. részére nyújtandó beruházási kölcsönről és az ahhoz kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szól. A PM illetékesei azt is kifogásolták, hogy a kezességvállalás feltételeként előírt fedezettel a hitel folyósításának időpontjában a hitelezett társaság nem rendelkezik. Az egyedi kezességvállalás esetén nem teljesül az a feltétel, hogy a hitel visszafizetése „kellően biztosított” legyen. Az államháztartási törvénnyel ütközik, hogy a hitel visszafizetésének egyéb állami többlettámogatás nélkül kell biztosítottnak lennie, az előterjesztésből azonban az derül ki, hogy az üzleti terv megvalósulása a MotoGP-futamok megrendezésétől függ.

A PM illetékesei emellett a megtérülést kockázatosnak, a támogatást versenytorzító hatásúnak és az unió jogrendjével összeegyeztethetetlennek, a konstrukciót pedig bizonytalannak tartották. A pénzügyminisztériumi aggályok ellenére döntött a kormány a motorpálya támogatásáról, méghozzá egy olyan hatástanulmány alapján, amelynek készítői a projektet több ponton kockázatosnak, a 28 értékelt szempontból 14-ben magas, további 12-ben pedig közepes kockázatúnak ítélték. Noha a beruházás megvalósíthatóságát az anyag nem zárja ki, a SWOT-elemzés a gyengeségek között említi az egyszer már elhalasztott MotoGP-verseny miatti bizalmatlan légkört, a veszélyek között pedig megállapítja, hogy a feszített beruházási ütemterv miatt bármilyen csúszás a 2010-es verseny meghiúsulását jelentheti. Márpedig a projekt megtérülése épp a futamok megrendezésének a függvénye.

A tanulmány szerzői óvatosan fogalmaztak: „Az áttekintés alapján a Társaság által megcélzott üzleti és pénzügyi teljesítmény elérése kihívást jelenthet a menedzsment számára, de (…) elérhető, illetve nem azonosítható olyan tényező, amely a jelenlegi ismeretek szerint kizárná a projekt megvalósíthatóságát” – áll a KPMG tanulmányában.

Vagyis nem könnyen, de elérhető…, illetve: nem ismert olyan körülmény, amely a megvalósíthatóságot kizárja… Ez magyarul azt jelenti, hogy a projekt a józan ész szerint megvalósíthatatlan, s ha a hitelszerződést aláírták volna, akkor egy reménytelen üzleti tervet 15 milliárdos hitellel és a hozzá kapcsolódó kezességvállalással, magyarán a 15 milliárd odaajándékozásával, valamint további 20 milliárd forint vissza nem fizetendő állami támogatással tömött volna tele a kormány. Ez összesen 35 milliárd forint.

Lehet, hogy ebből jutott volna a pátyi lakóparkra? S hogy mi történhetett volna a hitel folyósítását követően? A két szélsőséges esetet alább vázoljuk, az összes lehetséges kimenetel nagyjából e két végpont között helyezhető el.

Első változat: a projekt csúszik, a 2010-es futam a 2009-eshez hasonlóan elmarad. A bizonytalanság tovább nő, senki nem bízik a Balatonringben, és ezzel a további futamok is veszélybe kerülnek. A cég szépen csődbe megy, a pénz valahogy eltűnik – leszámlázzák és kifizetik –, mivel azonban a kormány kezességet vállalt a hitelre, az új kormány azt is kifizeti. Végül a nyakunkon marad egy felében-harmadában kész, használhatatlan motorversenypálya.

A második változat, hogy a projekt őszre csodával határos módon megvalósul. Megrendezik a futamot, óriási a siker. Ebben az esetben dől a pénz, de nem az állam, hanem a beruházó zsebébe.

Mindez persze egy csapásra füstbe ment, miután a Magyar Fejlesztési Bank végül úgy döntött, nem nyújt hitelt. Ezzel szinte biztosra vehető, hogy az idén sem rendeznek MotoGP-futamot a Balatonringen. Az állami cégvezetők minden bizonnyal a szabadságukat féltették, amikor az utolsó pillanatban megpróbáltak kitáncolni a szinte biztosan büntetőeljárásokhoz vezető ügyletből.

A területet birtokló érdekeltség viszont így sem járt rosszul: egy fejlesztési terület a Balaton közelében mégiscsak többet ér, mint egy szántó… Ráadásul perelni is lehet az elmaradt haszonért. Egy izraeli érdekeltségű vállalkozásnak ez nemrég nyolcmilliárdot hozott…

Hernádi Zsuzsa