A Jobbik páratlan előretörésének két pillére van. A „cigánybűnözés” vegytiszta náci alapvetés, amely azért aratott tömeges sikert, mert ma ismét milliók élnek „a semmi szélén”, akiket a még náluk is nyomorultabb, de a neoliberális politika által felbátorított cigányok hordába verődve terrorizálnak, s mivel a kormánypárti politikusok számításból, az ellenzékiek buta megfelelési kényszerből ezt a szörnyű jelenséget nem a súlyának megfelelően kezelték, a naponta közvetlen veszélyben forgó százezrek, ahogy a vezércikkben idézett Jörg Haider mondja, „kellő mérlegelés nélkül fordulnak olyan erők felé, akik hihetően ígérnek nekik segítséget.”

A hangsúly a hihető ígéreten van. A szofisztikált városi értelmiségi ugyan tökéletesen tudja, hogy a fekete mellényes civil mozgalom, a Magyar Gárda tagjaiból soha nem lesz csendőrség, mert ez nem így működik, de a kellő mérlegelésre képtelen tömegek ezt az ígéretet elhiszik.

Többek között azért, mert akik ígérik, azok a lehető leghétköznapibb nyelven, keresetlen szavakkal illetik a „cigánybűnözőket”, akikről Vona Gábor pártelnök még azt is elmondja, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék”, ami azért is jó jelmondat, mert a kádárizmus langyos melegvizét idézi, amelyben e rémült embertömeg tagadhatatlanul boldogabb volt: részben mert fiatalabb volt húsz évvel, részben mert a mai nyomorához képest akkor valóban jobban élt.

A Jobbik elitellenessége – a „20 évet a 20 évért” és a „politikusbűnözők” fogalmának kiterjesztése a mai parlamenti ellenzék tagjaira is – az előbbivel szorosan összefügg. Az elit áruló, következésképpen „nekünk itt lent” jogunk van az öklünket rázni. A háromezer magyarországi településen négyezer rendezvényt tartó Jobbik útja diadalmenet, még ha időnként ki kell lökniük a sorból egy-egy lebukott arcot, akiről kiderül múltjának néhány kínos vonása, mint történt ez a párt egyik szóvivőjével. Sebaj, ahogy a költő mondja, nem pörölnek, félrelökik, letörölik, mintha nem is lett volna, és mennek tovább. Mondják a maguk üzenetét.

Ráadásul erős segítséget kapnak balról: a szocialisták benyújtják a holokauszttörvényt, amit az elnök szépen aláír, s a hülyébbek kedvéért, akik ezt a tényt agyilag nem képesek maguknak lefordítani, izraeli kémrepülők fényes nappal jó nagy kört írnak le a Ferihegyi repülőtér fölött, hadd értse meg minden lélek, hogy nem csak a cigányok bűnöznek, jönnek ám a zsidók is, az izraeli légierő nyilván a betelepüléshez deríti fel a terepet…

A baloldalon ennél egyszerűbb a történet. Gyurcsány Ferenc színrelépésével újra lett vezére a tábornak, hiszen sem a színtelen és szagtalan Mesterházy, sem az erőtlen Bajnai nem tudta betölteni a szerepet. Kockázatos lépés volt, mert Gyurcsány bűneit nem nehéz felhánytorgatni, de mégis azonnal érezhetően megdobta a szocialisták népszerűségét, és lehet, hogy a Fidesz kihagyja ezt a ziccert.

A 2010-es kampány tanulsága, hogy a demagógia lóhosszal veri a józan észt. Az ökölcsapásként hangzó primitív mondatok lesöprik a gondosan mérlegelt és szakszerűen kiherélt szlogeneket: „megvédjük a családokat”, „megvédjük az egészségügyet”, „megvédjük a nyugdíjakat”, „megvédjük a kerékpártárolókat”…

Nem mellékesen ugyanezt üzeni egyébként a 2008-as népszavazás sikere is, ahol a Fidesz is a szociális demagógia eszközével aratott akkora sikert, hogy a Gyurcsány-kormány végül belebukott: „betartunk a hazudós Gyurcsánynak, és nem fizetünk!” Most azonban a Fidesz hallgat, minek következtében a társadalom elsöprő többsége bár tőle várta, hogy kivezesse a válságból, most gyorsuló tempóban veszít támogatóiból. De nem azért, mert rosszabb lett, hanem mert nem mond semmit.

Kövér László egy hete egy gyűlésen egy provokatív kérdésre már kimondta, ha a Fidesz nem éri el az egyszerű többséget, inkább visszaadja a mandátumát, hogy új választást írjanak ki. Visszaadja a mandátumát? Mi történik itt?

A bevezetőben felvetett kérdésre, hogy mi ennek a józan ésszel felfoghatatlan jelenségnek a magyarázata, tudunk felelni. A választási kampány durva és kegyetlen háború, amelynek célja a győzelem. Aki győz, négy évig uralkodik. Itt nem az számít, hogy ki a legjobb, hanem az, hogy ki képes az adott társadalom nyelvén olyan egyszerű üzenetet eljuttatni, amit az felfog és elhisz. Lásd a 23 millió román esetét.

A Jobbik kampányüzenete egy gondolat: „Bosszú!” Bővített mondatokban: „Minden cigánybűnözőt és minden politikusbűnözőt börtönbe zárunk. Minden cigány potenciális bűnöző, ezért csendőrt küldünk rájuk. Minden politikus potenciális bűnöző, azok is börtönbe kerülnek. Magyarország a magyaroké, Szlovákiát pofán vágjuk…”

Az MSZP üzenete is egy szó: „Túlélünk!” Történelmi stílben előadva: „No pasaran! Nem törnek át!” A saját tábor mozgósításával operálnak. Ez most nekik elég.

A Fidesznek nincs egyszavas üzenete. Az „Itt az idő” és „Csak a Fidesz!” üzenetértéke csekély. Akkor érne valamit, ha előtte elhangozna, hogy miért: A tegnap bűnözői a szocialisták között vannak, a holnap bűnözői a Jobbik soraiban várják, hogy ők is rabolhassanak. Ezek a szélsőségesek veszélyesek a rendre, a biztonságra és a felemelkedésre. Ekkor lehetne jó, értelmezhető üzenet a „csak a Fidesz”, így azonban kevés.

Pedig a kampány nem nehéz dolog. Tudni kell, hol élünk, mit akarnak az emberek, mit akarunk mi, és máris kész a kampány. Egy példa a közelmúltból. Tarlós Istvánnak 2006-ban két dologgal kellett megküzdenie, Demszky Gábor akkor még jóval nagyobb ismertségével és ebből is fakadó népszerűségével. Tarlós három hét alatt gyalog bejárta Budapestet. Minden kerületét. És az emberek egyszercsak meglátták őt: Budapest meghatódott és megszerette a rokonszenvesen egyenes Tarlós Istvánt. Ha nincs két jobboldali ellenfele is, és nem robban ki az őszödi beszéd, legyőzi Demszkyt, így csupán nagyon megszorongatta.

Mi az tehát, amit a társadalom a Fidesztől és elsősorban Orbán Viktortól vár? Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ez már többször, többféleképpen is megfogalmazódott. Három szó: Rend, Újjáépítés, Jólét. Ezek ugyanis magasabb rendű fogalmak, mint a Bosszú vagy a Túlélés. Tartalmazzák a bűnös politikusok elleni számonkérést, a cigányok által is elkövetett bűnök megakadályozását, de ennél messze többet, egy jól és igazságosan működő államot.

Az újjáépítés vágya ott lebeg a levegőben, ez százezreket tudna mozgósítani, csak ki kéne mondani, hogy gyertek és segítsetek. A jólét eljövetelét pedig ma egyetlen politikai erőnek hiszi el a társadalom, csak egy tudja hitelesen megígérni, a Fidesz.

Orbán Viktornak meg kellene szólalnia. Nem felolvasva, hanem szabadon beszélve, megszólítani még időben azt a hatalmas tábort, a polgári körök népét, akiknek évekkel ezelőtt azt mondta, várjanak, mert majd szól, amikor eljön az idő, hogy „együtt mozduljunk, ha mozdulni kell.” Meg kellene szólítani Magyarország népét is.

Hogy mit mondjon? Kossuth Lajos Cegléden nem arról beszélt, hogy hány százalékos lesz a reálbérnövekedés, hanem azt kiáltotta, veszélyben a haza! És az emberek megértették, hogy itt az idő, vagy most, vagy soha. A mai kampány háború. szabadságharc Magyarországért. Ellenségünk a bűn, a gonoszság és a gyűlölet.

Bencsik András