– „2010. április 11., ítéletidő” – olvasható országszerte az ön által kihelyeztetett óriásplakátokon. Miért érezte szükségesnek, hogy részt vegyen a kampányban?

– Azt gondolom, hogy hozzám hasonlóan már nagyon sok honfitársamban felvetődött az az igény, hogy gyökeres változás következzen be az ország vezetésében. Az elmúlt időszak elhibázott kormányzati döntéseit mindannyian elszenvedtük, és olyan irányt vett az ország, amely hosszú távon még az eddig tapasztaltaknál is nagyobb károkat okozhat. Mindennek véget kell vetni, ez így nem mehet tovább! A plakátunk arra utal, hogy mindenki a legjobb belátása szerint ítéletet mondhat a választások alkalmával mindarra, ami az elmúlt időszakban az országban történt. Amennyiben ennek hatására akár csak pár ezer ember kicsit elmorfondírozott magában a választás súlyát tekintve, személyes felelősségén, akkor már elégedett vagyok, és azt mondom, hogy elértük célunkat. A szándékom tehát ezzel a plakáttal a figyelem felkeltése volt. A hatás nem maradt el, hiszen özönlöttek hozzám a különböző dicsérő megnyilvánulások és persze azért akadtak olyanok is, akiktől kéretlen szavakat is kaptam. De így van ez, ha valaki vállalja nézeteit. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy Orbán Viktor és politikája iránt érzett nagyrabecsülésem és tiszteletem már a kezdetektől, az első nyilvános szereplései óta megvan, tehát nem új keletű dologról van szó.

– Hogyan értékeli a választási eredményeket?

– Örülök annak, hogy Magyarország polgárai ilyen szép számmal éltek a választás lehetőségével, azt pedig főként üdvözítőnek tartom, hogy a többség a változásra szavazott. A Fidesz nagyon közel jár a kétharmad megszerzéséhez, őszintén remélem, hogy a következő, április 25-i voksoláson sikerül elérni ezt is. Ehhez azonban fenn kell hogy maradjon az eddigi lelkesedés, hiszen minden még a második fordulóban részt vevő választókörben ismét szavazniuk kell az érintetteknek. Még egyszer rá kell erősíteni az első forduló eredményeire és felhatalmazást adni a Fidesznek az átfogóbb, mélyebb reformok létrehozására, ami a válságból való gyorsabb kilábalást teszi lehetővé.

– Hogyan reagálna Mihancsik Zsófia jegyzetére, aki azt javasolja önnek, „alapítsák már meg a Dunántúlon azt a jobboldali, orbánista Magyarországot, vigyék oda a „magyar üzletláncukat”, és csináljanak maguknak olyan agresszív, indulatos és ostoba országot, amilyet akarnak. Csak minket, Dunán innenieket hagyjanak már végre békén. Ha ez az ára, jó lesz nekünk a Tesco is.”

– A véleménynyilvánításnak megvannak azok a hozadékai, hogy ilyen hozzászólásokkal is illethetik az embert. Nincs azzal baj, ha nem azonosan látjuk a világot és véleményeink különbözőek. Mennyire unalmas lenne a világ akkor, ha minden és mindenki ugyanolyan lenne. Ugyanakkor kerülni kellene a társadalom megosztását, az ilyen megnyilvánulások pedig egyértelműen ezeket eredményezik. Életem során volt szerencsém végigjárni a ranglétra minden fokát. Mindig az elhivatottság és a vásárlók iránti tisztelet és alázat vitt előre. Amikor az újszerű dolgokba belevágtam, az volt a szempontom, hogy a vásárlók abból mindig pluszt kaphassanak, ez a vevőközpontú gondolkodás a siker egyik receptje. Eszemben sincs megosztani a vásárlókat, számunkra a lényeg az, hogy minél többen elégedetten távozzanak tőlünk. Aki a megosztottságban hisz, az rossz úton jár. Azért sikerül ilyen nehezen egyről a kettőre jutnunk nekünk, magyaroknak, mert sokan az ellenségeskedéssel és egymás meggyengítésével foglalkoznak, ahelyett hogy az előrelépésen, a fejlődésen gondolkodnának.

– Hogyan látja a magyar kis- és középvállalkozások helyzetét? Melyek a kitörési lehetőségek?

– A gazdaság legkisebb szereplői most igazán komoly nehézségekkel küszködnek. De nincsenek sokkal könnyebb helyzetben a közepes méretű vállalkozások, sőt a legnagyobbak sem. Senki nem tudja magát függetleníteni az őt körülvevő gazdasági környezettől. Azt pedig mindenki tudja, hogy a recesszión túl a kereslet visszafogását ösztönző kormányintézkedések még jobban súlyosbították a problémát. A fogyasztás drasztikus visszafogásával minden szereplő kénytelen volt a fejlesztéseit, a fejlődését visszafogni, mindez pedig nem a kilábalást, hanem a gondok konzerválását eredményeztek. Mi magunk is a saját bőrünkön tapasztaltuk a problémákat, hiszen három és fél ezer üzletünkből több száz kisebb franchise tagunk volt kénytelen az elmúlt egy évben bezárni az egységét, mert a fogyasztás oly nagy mértékben csökkent, hogy a működési költségek fedezésére sem futotta. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezt a negatív folyamatot visszafordítsuk és a kisvállalkozások túlélését biztosítani tudjuk. Hiszen nem csak a több ezer négyzetméteres hipermarketekre van szükség, hanem kellenek a lakóhelyhez közeli kis kényelmi üzletek is, ahol a személyes törődést is megkapja a vásárló. És minderre manapság ismét egyre nagyobb igény mutatkozik.

– A vállalkozások hogyan tudnak majd a jövőben hozzájárulni az ország újjáépítéséhez, a gazdaság beindításához?

– A gazdaság élénkítése össztársadalmi érdek. A jól prosperáló vállalkozások tudnak a leginkább hozzájárulni egy ország rendbetételéhez, ugyanis az általuk befizetett járulékok nélkül az államnak sincs bevétele, az embereknek nincsenek munkahelyeik. Fontos figyelembe venni, hogy a hazai vállalkozások nem tudnak úgy működni, mint a multicégek, amelyeknek lehetőségük van hosszú éveken keresztül türelemmel kivárni egy adott országban, és közben nem kell törődniük az esetleges hatalmas veszteségekkel, hiszen addig külföldről mintegy infúzión kapják a túlélést biztosító tőkét. Sajnálatosan az elmúlt két ciklus kormányzata szinte kizárólag csak a külföldi vállalkozásokat segítette különböző támogatásokkal vagy éppen adókedvezményekkel, a hazaiakat cserbenhagyta. A gazdaság motorjának beindítása a fejlődés és a kilábalás legfontosabb lépése. Mi is képesek vagyunk egy virágzó országot felépíteni, hiszen az alapadottságaink kitűnőek. A magyar szakemberek rendkívül jól képzettek, és ezzel a szellemi tőkével is meg kellene végre tanulni jól sáfárkodni.

– Áldás vagy átok a multinacionális cégek, a nemzetközi áruházláncok, a külföldi tőke jelenléte Magyarországon?

– Inkább áldásnak, mintsem átoknak tartom. Mindez ugyanis a globalizáció, a tőke szabad áramlásának egy velejáró tulajdonsága, és megfelelő keretek között rengeteg pozitív hozománya lehet a versenyre, amelyből a fogyasztók profitálnak. Mérsékelt árakat és színvonalas szolgáltatást tud eredményezni. Persze azért valamilyen beavatkozás elkél, hiszen nem megengedhető, hogy szabályozás nélkül mindenki szinte bárhol és bármikor üzleteket nyithasson. Számtalan példa van ennek negatívumaira, elég csak, ha arra gondolunk, hogy a korábbi években nyakra-főre egymásra nyitott plázáknak mi lett az eredménye. Több olyan ma már, mint egy szellemkastély, ahol nézelődőt is elvétve látni, nemhogy vásárlót. A komplexum pedig felépült, azt nem lehet csak úgy felemelni és pár tízkilométerre tovarepíteni.

– A CBA-üzletlánc már kilenc országban működik, ezzel multinacionális céggé nőtte ki magát. Egy magyar multinacionális cég miben más, mint a többi?

– A CBA-t nem nevezném multinacionális vállalatnak, hiszen minden esetben a külföldi partnerországok helyi kereskedőivel törekszik együttműködni, mindezt úgy teszi, hogy közben a partnerek szuverenitását, szabad mozgásterét megtartja, csak bizonyos közös elemek kiépítésére, működtetésére törekszik. A cél a legjobb vásárlási pozíció biztosítása, mely a közös beszerzésekkel tud megvalósulni és rengeteg előnyt hordoz magában. A nagy volumenből fakadó árelőnyök eredményét élvezhetik a vásárlóink, amely alapvető az elégedettségük megteremtésében. Beindulhat továbbá az áruexport, amely hozzájárul a magyar termelők, gyártók kiváló termékeinek külföldi országokban való megjelentetéséhez is.

– Támogatja a szabad vasárnapot, hogy a boltok legyenek zárva a hét utolsó napján?

– Több éve szeretnénk elérni azt, hogy szülessen meg egy egységes szabályozás, mely az üzletek vasárnapi nyitva tartását korlátozná. Hatalmas szükség lenne erre, mi magunk ezt pontosan érezzük, hiszen harmincötezer munkavállalót foglalkoztatunk, és ismerjük dolgozóink ezen igényét. A vasárnapi munkavégzésnek rengeteg negatív hatása van azon családokra, amelyeknek egyik vagy esetleg mindkét kenyérkeresője kénytelen a munkája miatt a hétvégének egy részét a családjától távol tölteni. Csak az egységes szabályozás jelentheti az igazi megoldást, mivel az egyre élesedő piaci verseny nem engedi meg, hogy kamikaze módján mi úgy döntsünk, hogy minden egységünket bezárjuk, hiszen ez óriási kiesést eredményezne, az pedig létünket veszélyeztetné.

– 2007-ben megkapta a Széchenyi Társaság díját „A tisztán magyar vállalkozásokra alapított legnagyobb, európai kitekintésű, magyar kereskedelmi élelmiszer bolthálózat, a CBA Szövetségi Rendszer létrehozásáért.” Milyen egy tisztán magyar vállalkozás?

– Azt nevezem tisztán hazai vállalkozásnak, amely száz százalékban magyar tulajdonosi körrel rendelkezik. Az említett díj elnyerését természetesen hatalmas megtiszteltetésnek tartottam, hiszen talán legnagyobb példaképem Széchenyi István, akinek munkássága, reformjai ma is etalonként szolgálhatnának. Érdemes lenne többet foglalkoznunk vele, hiszen nem kell mindent újból és újból feltalálni, csak át kell ültetni a jelen korra és alkalmazni kell tudni. Még egy fontos dolog van: a magyar vállalkozásoknak kötelességük kiemelten együttműködni a többi hazai piaci szereplővel, termelővel, gazdával, munkavállalóval, azaz lokálpatriótának kell lenniük a szó legnemesebb értelmében.

– Egy patrióta, hazaszerető kereskedő miben különbözik az összes többitől?

– Abban, hogy felelősséget érez a vásárlóin túl a hazai beszállítói, termelői iránt is. És lehetőségéhez mérten élen járó a társadalmi felelősségvállalás terén is. Mi nemcsak hangoztatjuk mindezt, hanem tettekkel bizonyítjuk is. Ebben az évben Hegedűs Zsuzsa szociológus, professzor asszony által elindított Minden gyermek lakjon jól Alapítvány működtetésébe, támogatásába nagyon komoly részt vállalunk. Ennek egyik megvalósulása az, hogy a CBA tizenkét tulajdonosa, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai, fél éven keresztül felajánlották tiszteletdíjuk egy részét az alapítvány javára. A kezdeményezés célja a hátrányos kistérségek alultáplált gyermekeinek ellátása egészséges élelmiszerekkel. A program remekül halad, hiszen hetente már több mint háromezer gyermeken segítünk. Beszerzéseink során a magyar beszállítókat igyekszünk előnyben részesíteni és minden terméket az országunkban megtalálható forrásokból biztosítani. Mindezt kommunikáljuk is vásárlóink felé, és szerencsére úgy tapasztaljuk, hogy számukra is egyre fontosabb, hogy magyar árucikkeket vegyenek le a polcokról. A hazai termékek fogyasztásának élénkítése pedig az ország fejlődésének alapkövetelménye, a százötven évvel ezelőtt elhunyt Széchenyi is ezt tartotta az egyik legfontosabbnak, intelmeinek megfogadása még most sem késő.

Lass Gábor