A rendőrség tavaly április óta nyomoz, több száz BKV-s végkielégítést és közel száz tanácsadói szerződést vizsgálnak. Április közepétől a rendőrség Antal Attilát, a BKV korábbi vezérigazgatóját, Zelenák Tibor volt főosztályvezetőt és Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főpolgármester tanácsadóját bűnszervezetben való részvétellel is gyanúsítja. Ugyancsak bűnszervezetben való részvétellel gyanúsítja a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Sziebert Györgyöt és Rényi Vámos Krisztinát, a BKV és a Budapest Airport két jogi igazgatóját.

Még tavaly decemberben őrizetbe vette a rendőrség Sziebert Györgyöt, a BKV volt jogi igazgatóját. A gyanúsítottat december 4-én egy óbudai mélygarázsban érték tetten a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság nyomozói, amint 11,8 millió forintot vett át egy informatikai cég megbízottjától.

Sziebert Györgyöt bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel, csalással és hűtlen kezeléssel vádolják, december 7. óta előzetes letartóztatásban van. Ugyanezen a napon a Budapest Airport jogi igazgatóját, Rényi-Vámos Krisztinát is őrizetbe vette a rendőrség. Rényi-Vámos Krisztina és Sziebert György korábban kollégák voltak a Budapest Airport Zrt.-nél. Rényi-Vámos Krisztinát azzal gyanúsítják, hogy Szieberttel összejátszva pénzért belső információkat szivárogtatott ki, hogy egyes cégek a Budapest Airport megrendeléseihez jussanak. A nyomozók szerint a cégek túlszámláztak: az elvégzett munka ellenértékét jócskán megfejelték. Rényi Vámos Krisztina a gyanú szerint a számlát elfogadta, a különbözetet pedig megtartotta magának.

A kihallgatása során a volt a jogi igazgató azzal védekezett, hogy a szerződéskötéseknél nem volt döntési pozícióban. Február 5-én vették őrizetbe Fuzik Zsoltot, a BKV volt informatikai igazgatóját. Őt vesztegetéssel vádolják és elrendelték előzetes letartóztatását. Fuzik Zsoltot azt követően akarta kihallgatni a rendőrség, hogy 2009. december 4-én házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában, ám a volt informatikai igazgatót nem találták. Azt üzente, hogy Ausztriában síelt, majd beteg volt. Először országos, később európai elfogató parancsot adtak ki ellene.

Február 5-én fogták el Szegeden. Közben a külsejét megváltoztatta. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság még további három személyt őrizetbe vett.

Őrizetbe vették a BKV Zrt.-vel szerződésben álló informatikai cég vezetőjét, az óbudai mélygarázsba a pénzt eljuttató futárt és egy ügyvédet. Ellenük lakhelyelhagyási tilalom van érvényben. Horváth Katalin, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság szóvivőjének tájékoztatása szerint öt ügyvédet is gyanúsítanak túlszámlázással, ezzel hatáskörükben a gyanúsítottak száma tizenegyre nőtt.

Közben a BRFK-nál is folyik a nyomozás: Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját január 7-én vették őrizetbe, és különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével gyanúsítják. Az 1972 óta a BKV-nál dolgozó Szalainé Szilágyi Eleonóra a rendőrség szerint 2008-ban úgy vett fel a BKV-tól 86 millió forintnyi végkielégítést és tízmillió forint egyéb juttatást, hogy 2008 márciusi felmondását követően néhány hónappal újra munkába állt. Havi 1,2 millió forintos fizetésével és 120 százalékos prémiumával havonta átlagosan 2,5 millió forintot keresett. Szalainé a végkielégítés összegét saját magának utalta ki, úgy, hogy erre nem volt jogosult, mert közben a havi nyugdíja meghaladta a 200 ezer forintot. Január 7-én őrizetbe vették, 54,1 millió forintot zároltak a bankszámláján.

Horváth Évát, Hagyó Miklós volt szóvivőjét 2010. január 8-án állították elő, őt felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják. 2007 elején került a BKV-hoz, a DBR metróprojekt szóvivőjeként kezdte, ám 2008 elejétől már Hagyó Miklós szóvivője lett. Horváth Éva a rendőrség gyanúja szerint 2008. február 1-je és 2009. szeptember 18-a között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy ezért nem végzett munkát. A nyomozás adatai szerint Horváth Éva rábírta a BKV vezetőit arra, hogy indokolatlan szolgáltatások igénybevételére különböző cégekkel szerződéseket kössenek. A gyanú szerint tevékenységével jelentős vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

Regőczi Miklóst, a BKV egykori értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét 2010. február 3-án vette őrizetbe a rendőrség, hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Regőczi a gyanú szerint a BKV veszteséges működése ellenére szükségtelen és indokolatlan kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó vállalkozói és megbízási szerződéseket kötött, illetve teljesítéseket igazolt. A BRFK szerint Regőczi Miklós jelentős vagyoni hátrányt okozott a társaságnak.

Bolla Tibort, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettesét január 11-e óta gyanúsítják hűtlen kezeléssel.

Január 26-án vették őrizetbe Antal Attilát, a BKV egykori vezérigazgatóját, és őt is hűtlen kezeléssel gyanúsítják, amelyet a rendőrség a közelmúltban bűnszervezetben való részvétellel egészített ki. Antal Attilát két konkrét ügyben gyanúsítják. Az egyik az úgynevezett luxusmetró-tanulmány, amelyért a BKV tízmillió forintot fizetett ki a Soda Reklám Kft.-nek a kisföldalatti luxusmetróvá történő átalakítására vonatkozóan, a másik pedig a fénymásoló-állomány felmérésével függ össze. 19,2 millió forintot fizettek ki a fénymásoló-leltárért egy olyan cégnek, amelyet ma már hiába keresünk: a cégbíróság időközben törölte a céget a nyilvántartásából. Ugyancsak bűnszervezetben való részvétellel gyanúsítja a rendőrség Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főtanácsadóját, akit felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés gyanújával vettek őrizetbe február 3-án.

Mesterházy Ernő a kiemelt fejlesztésekkel, a metróval is foglalkozott, az SZDSZ-ben meghatározó háttérembernek számított. A BRFK közlése szerint Mesterházy szándékosan rábírta a BKV vezetőit, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződések kötésével kötelezettségüket megszegjék. Mesterházy Ernőt február 3-án vették őrizetbe, március 5-én elrendelték előzetes letartóztatását. Ezzel a gyanúsítottak köre még nem zárult be. Tóthfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának egykori elnökét felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

A korábbi szabad demokrata fővárosi képviselő 2007 nyarától 2009 őszéig a BKV igazgatóságának SZDSZ által delegált elnöke volt. Tóthfalusit azzal gyanúsítják, hogy az igazgatóság elnökeként aláírta azt a végkielégítési szerződést, amely alapján Futó Sándor volt igazgatósági elnöki főtanácsadó 30 millió forinttal távozhatott a BKV-tól.

Márciusban tovább bővült a gyanúsítottak köre: Lelovics Ottó közeli munkatársa, kommunikációs igazgatója volt a BKV-ért is felelős korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettes Hagyó Miklósnak.

A rendőrség szerint a gyanúsított Lelovics Ottó öt cég 13 szerződésével 20 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a közlekedési vállalatnak. A közelmúltban pedig újabb hat fővel bővült a kör. Közöttük van Mátay László, a stop.hu főszerkesztője, illetve öt újabb volt BKV-s: V. Ágnes, Sz. László, P. Péter, M. György és É. Bernadett is a gyanúsítottak közt szerepel.

Tafferner Éva, a BRFK szóvivője a Demokratának elmondta, a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként kihallgatottak egyike egy volt főosztályvezető, két egykori igazgató, illetve két beosztott dolgozó. A két beosztott közül É. Bernadett a rendőrség szerint V. Ágnessel közreműködve vezérigazgatói engedély nélkül kötött vállalkozói szerződést grafikai munkák elvégzésére egy betéti társasággal, ám a szerződés teljesítése nem állapítható meg. A másik beosztott, M. György pedig a nyomozók szerint azzal gyanúsítható, hogy teljesítés nélküli számlát igazolt egy kommunikációs szerződés kapcsán, amely számlát még egyszer kifizettek. Az M. György által okozott vagyoni hátrány a gyanú szerint meghaladja a 22 millió forintot.

Hogy mikorra érhet véget a nyomozás, a BRFK szóvivője még hozzávetőlegesen sem tud időpontot megjelölni. Tafferner Éva úgy véli, a felderítettség jelenleg körülbelül húszszázalékos, ami azt jelenti, hogy további gyanúsítások várhatók.

– Egy gazdasági szakemberekből álló külön munkacsoport foglalkozik a BKV-nál történt visszaélések felderítésével, de lévén szó gazdasági bűncselekményről, rengeteg az iratanyag: számlák, szerződések áttekintése, a szálak kibogozása még hosszú időt vesz igénybe – közölte a szóvivő, aki összegezve elmondta, hogy a BRFK 16 gyanúsítottja közül Szalainé Szilágyi Eleonóra kivételével mindenkit hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. Szalainé Szilágyi Eleonórát csalással gyanúsítják a felvett végkielégítés miatt, míg három gyanúsított, Antal Attila, Mesterházy Ernő és Zelenák Tibor esetében a gyanúsítást bűnszervezetben való részvétellel egészítették ki – tájékoztatta lapunkat a szóvivő.

A bűnszervezetben való részvételhez legalább három személy összehangolt, szervezett és hosszabb ideig tartó együttműködése szükséges olyan szándékos bűncselekmények elkövetése céljából, amelynek legalább öt év a büntetési tétele.

A maffia típusú elkövetésre jellemző minősítés a duplájára emeli a gyanú szerinti bűncselekmény büntetési tételének felső határát. Ha tehát a bíróság bizonyítottnak látja a vádakat, akkor akár húsz évet is kaphatnak azok a hűtlen kezeléssel gyanúsított egykori BKV-vezetők, akiknél a gyanút a rendőrség a közelmúltban bűnszervezetben való részvétellel egészítette ki.

Hernádi Zsuzsa

* * *

Szól a telefon

Egy részletes híváslistát fújt be a szél a Demokrata postaládájába, amely a BKV-botrányban érintett cégvezérek és Demszky Gábor főpolgármester, a BKV-t kézi vezérléssel működtető Hagyó Miklós, és Horváth Éva, Hagyó Miklós volt szóvivője között bonyolított döbbenetesen intenzív kapcsolatról tanúskodik.

Miközben Antal Attila, Zelenák Tibor és Mesterházy Ernő gyanúsítását a rendőrség bűnszervezetben való részvétellel egészítette ki, Antal Attila és Balogh Zsolt, a BKV két korábbi vezérigazgatója is terhelő vallomást tett Hagyó Miklós korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettesre, akit a rendőrség a volt főpolgármester-helyettes mentelmi joga miatt egyelőre nem gyanúsíthat meg.

A Demokrata birtokában lévő telefonos híváslista döbbenetes forgalomról tanúskodik.

Antal Attila az egyik 20-as telefonjáról 2007. február 20. és 2008. május 7. között tizenhárom alkalommal tárcsázta Demszky Gábor számát. Ennél lényegesen többet telefonált Hagyó Miklóssal, akit 2007. április 10. és 2008. május 18. között 151-szer hívott fel a mobiljáról. Horváth Éva számát pedig ugyanerről a készülékről egy bő év leforgása alatt 138-szor tárcsázta. Ha a hívások számánál figyelembe vesszük, hogy egy évben 250-260 munkanap van, akkor megállapíthatjuk, hogy átlagosan egy-, illetve kétnaponta beszéltek egymással a felek.

A hívások gyakorisága azonban nem egyenletes: volt olyan nap (például 2007. szeptember 2.), amikor a volt BKV-vezér Demszky Gábort háromszor, Hagyó Miklóst pedig hétszer hívta fel telefonon. Ehhez még hozzá kell adni Antal Attila másik mobilkészülékének forgalmát: 2007. február 8. és 2008. február 13. között további harmincötször tárcsázta Hagyó Miklós számát.

Azt nem tudjuk, hogy Demszky Gábor, Hagyó Miklós, illetve Horváth Éva hányszor hívta fel Antal Attilát, hány e-mailt váltottak és személyesen hányszor találkoztak. Ha egyetlenegyszer sem, akkor is döbbenetesen intenzív kapcsolatról tanúskodik az összesített híváslista.

De nem csak Antal Attila telefonálgatott. Hasonlóan intenzív forgalmat bonyolított le Balogh Zsolt is, aki a 2008. február 19. és 2008. december 24. közötti időszakban Hagyó Miklóst 86 alkalommal, Horváth Évát pedig 205 (!) alkalommal kereste telefonon. Neki is voltak zsúfolt időszakai: volt olyan nap, amikor kétszer tárcsázta Demszky, ötször Hagyó és háromszor Horváth Éva számát.

A két volt BKV-vezéren kívül sokat hívta Hagyó Miklóst Tóthfalusi György, a BKV igazgatóságának egykori elnöke, és gyakran tárcsázta Demszky Gábor számát Regőczi Miklós, a BKV egykori értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettese is, aki egy év leforgása alatt húsz alkalommal hívta fel Hagyó Miklóst telefonon.