Évtizedek óta folyik a vita arról, hogy a szolárium veszélyes vagy sem. A mesterséges barnító fény számos szakember szerint rendkívül ártalmas a szervezet számára és nagy szerepet játszik a bőrrák kialakulásában, mások viszont azt állítják, kis mennyiségben egészséges. Németországban és Franciaországban nem engedélyezett a szoláriumozás tizennyolc éven aluliak számára, Ausztriában pedig szeptembertől tiltják meg a kiskorúaknak a napágyak használatát.

A magas nyomású, mesterséges arcbarnítókat az 1900-as évek elején találták föl, ekkor indult hódító útjára a szolárium. Az idő múlásával a berendezések egyre korszerűbbé és kényelmesebbé váltak. A szolárium-gépek olyan UV-csövekkel működnek, amelyeknek belső felületét fényporkeverékkel vonják be egy meghatározott UV-spektrumban történő sugárzás átengedésére. A sugárzás erősségét a gép üzemeltetőjének kell beállítania úgy, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson és egyben biztonságos is legyen. Magyarországon 2010-től lépett életbe egy uniós szabályozás, mely szerint a szoláriumcsövek által kibocsátott maximális UV-sugárzási érték négyzetméterenként 0,3 watt lehet. De mint a legtöbb előírást, ezt is megszegik sokan. A szoláriumba érkező vendégeknek ugyanis az a kívánságuk, hogy minél rövidebb idő alatt legyenek csokibarnák, ehhez pedig több fény kell.

A Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Hatóság nemrégiben razziát tartott, és átvizsgált számos magyarországi szoláriumot, hogy kiderítsék, megfelelnek-e az előírásoknak. Az eredmény lesújtó. Huszonnyolc helyszínen hatvannyolc ágyat vizsgáltak meg, s a napágyak 96,5 százaléka nem felelt meg a sugárzás erősségére vonatkozó előírásoknak.

A gépek többsége súlyosan káros az egészségre, van olyan, amelyik kétszer annyi UV-sugárzást bocsát ki, mint ami a megengedett. A vizsgálatokat jövő januárban megismétlik, és ha az üzemeltetők újra elbuknak, akár be is zárhatják üzleteiket.

– A szoláriumozásnál nagyon fontos a mértéktartás. Kismértékben véleményem szerint nem káros, viszont ha túlzásba visszük, lehetnek nem kívánt mellékhatásai – mondta a Demokratának Nagy Katalin bőrgyógyász, aki szerint bizonyos bőrbetegségek, például a pikkelysömör vagy a túlzott pattanásosság ellen kifejezetten jótékony hatású a napágyak használata, emellett téli napokon azért előnyös, mert segíti a D-vitamin-termelést, ezzel erősíti a csontokat, nem mellesleg javítja a közérzetünket. Ugyanakkor túlzott mértékben öregíti a bőrt, és valóban hozzájárul a bőrrák kialakulásához.

Ha napsugár éri a bőrünket, akkor fokozódik a melaninképződés, ami vastagodásra ösztönzi a bőr felszínét, a felhámot. Ez az UV-sugárzástól próbálja megvédeni a testet. A bőr túlzott károsodása azonban visszafordíthatatlan folyamatokat indít el.

Több bőrgyógyász is azt válaszolta kérdésünkre, hogy a túlzott napozás, beleértve a szoláriumozást is, növeli a melanóma, vagyis a bőrrák kialakulásának lehetőségét. A bőrkárosodások ugyanis később összeadódnak, így például a gyerekkori leégések, vagy a fiatalkori rendszeres szoláriumozás is előidézhetik az ilyen fajta betegségeket. Szakemberek szerint akin már a napágy használata előtt is sok apró pigmentfolt található, annak érdemes kerülnie a szoláriumgépek használatát.

Látogatásunk során találkoztunk olyan vendéggel is, aki nem titkolta, rabja lett a napágyaknak.

– Hetente háromszor is befekszem a szoláriumba, általában tizenöt-húsz percet szoktam bent tölteni. Eddig semmi bajom nem lett belőle, és szerintem a jövőben sem lesz. Számomra nagyon fontos, hogy szép, barna bőröm legyen, mert a jólápoltsághoz ez is hozzátartozik – fogalmaz egy huszonéves lány, aki havonta tíz-tizenkétezer forintot költ el szoláriumozásra, ez pedig közel négyszerese annak az összegnek, amit egy átlagos szoláriumozó feláldoz a barnaságért.

Pedig köztudott, hogy ha valaki szoláriumban barnul, az legalább kétszer akkora dózisban kap UV-sugárzást, mint ha nyáron, a strandon napozna. A túlzásba vitt napágyhasználatot nevezik tanorexiának, ami a modern kor egyik legújabb betegsége. A tanorexiás betegek szolárium-függőségben szenvednek, és csak úgy érzik jól magukat, ha természetellenesen barnák.

A legtöbb szoláriumstúdióban már lehet kapni szoláriumozás közbeni, barnítást elősegítő krémet, illetve napozás utáni regeneráló, ápoló kenőcsöt, amik jó hatással vannak a bőrre. Ezek azonban nem olcsók, általában ezer forintnál kezdődnek, s a felső határ a csillagos ég. A szoláriumozás során nem csupán a fénycsövek megfelelő állapotára kell odafigyelni, hanem a tisztaságra is, hiszen egy átlagos szoláriumstúdió egyetlen gépében minimum húsz ember megfordul egy nap. Vannak olyan helyek, ahol az alkalmazottak pucolják ki minden vendég után a gépet, ugyanakkor van, ahol a napozókra hagyják ezt a feladatot. Ha a szoláriumozás mellett döntünk, minden esetben tisztítsuk meg használat előtt a kabint, hogy semmiféle fertőzést ne kapjunk el.

A legideálisabb az állószolárium, ami ugyan kényelmetlenebb, de mindenképpen higiénikusabb. Fontos, hogy mielőtt megkezdjük a napozást, mossuk le magunkról a sminket is, mert nem tesz jót, ha beleégetjük a bőrünkbe.

Hiába a tengersok figyelmeztetés a túlzott szoláriumozás veszélyeiről, vannak, akiket egyáltalán nem érdekel, hogy később akár bele is halhatnak ebbe a hóbortba. Igaz az a mondás, hogy a szépségért meg kell szenvedni, de a bőrrák talán túl nagy ár azért, hogy megfeleljünk a társadalom barna bőr iránt támasztott elvárásának.

Szencz Dóra