Szűkre szabta magának a türelmi időt a napokon belül hivatalba lépő új kormány. Két hét alatt nem lehet csodát tenni, fontos változtatásokba belefogni viszont igen, főleg, ha a kijelölt miniszter és munkatársai kész cselekvési tervvel rendelkeznek.

Az első nyilatkozatok magabiztosak, Pintér Sándor – megerősítve Orbán Viktor korábbi kijelentését – azonnali rendteremtést ígért. Amire köztudottan nagy szükség van, már csak azért is, mert 2009-ben 394 ezer bűncselekményt regisztráltak Magyarországon. Ebből 23 914 eset személy elleni bűncselekmény volt, ami az elmúlt évekkel összevetve folyamatos növekedést jelent. 2006-ban 16 260 eset tartozott e kategóriába, 2007-ben 17 110, 2008-ban 20 880. Az összes bűncselekmény legnagyobb hányada, tavaly 64,1 százaléka természetesen vagyon ellen irányult, de intő jel, hogy a személy elleni esetek tavaly 6,1 százalékot értek el, ami egyáltalán nem csekély arány. Az összes bűncselekményt tekintve a felderítési arány 2009-ben 49,3 százalékos volt, ez megfelel az elmúlt évek hasonlóan alacsony mutatóinak.

Több rendőr az utcákon

A rendteremtésre irányuló intézkedések, pontosabban a kitűzött célok egy része már ismert, másokat még titkol a belügyi kormányzat. Alapelv, hogy minden településen legyen állandó rendőri jelenlét, ennek jegyében készül átszervezni a rendőrség munkáját Pintér Sándor. Az ígéretek szerint a kormányalakítást követő első két hétben 1500 új rendőrőrs nyílik országszerte.

Várhatóan további csapaterőt vezényelnek majd a közbiztonsági szempontból legkritikusabb vidékekre – ez alatt főleg Észak-Kelet-Magyarország értendő. A közterületi jelenlét erősítéséhez valószínűleg az állomány létszámát is növelni kell, hiszen a 45 ezer rendőrségi álláshelyből ma 2000 betöltetlen. Ugyanakkor ez arányait tekintve nem sorsdöntő létszámhiány, vagyis az új emberek szolgálatba állásánál fontosabb a testület teljes átszervezése.

Ma ugyanis nagyjából 25 ezer fő teljesít szolgálatot az utcákon, a többiek irodisták, gazdasági alkalmazottak és így tovább, ami szövevényes és drága bürokráciát, viszont egyre kevésbé hatékony rendőrséget eredményezett. Figyelemre méltó az is, hogy a rendőrségen belül közel 40 százalék a tisztek aránya, ami példátlan Európában. A valahai csendőrségnél ez az arány mindössze 4 százalék volt. Az aránytalanság azzal is jár, hogy képzett tisztek nyomoznak zsebtolvajok ügyében, ahelyett, hogy a legsúlyosabb bűncselekményekkel foglalkozhatnának.

A magát többszörösen megégetett, lejáratott testület ráadásul elveszítette tekintélyét, nem csupán a bűnözőkkel szembeni csekély hatásfokú fellépés miatt, hanem a korrupciós és más gyanús esetek okán is. Talán hazánk a világ egyetlen országa, ahol a rendőrség egyik neves tisztje részegen levizeli a testület központi épületének falát, s ahol rendőrkapitányságokon kell házkutatásokat tartani.

Elmondható, hogy példátlan kuplerájt kell nagyon rövid idő alatt ráncba szedni. Az új kormány ezt felismerve a testület gyökeres átszervezésére készül. Ennek részletei, számszerű adatai még nem ismertek. Úgy tudjuk, az utcai létszám növelése mellett nagyobb hangsúlyt kap majd a területi elv, a csapaterő vidéki központokba telepítésére ennek jegyében kerül sor.

A bürokrácia leépítése nem mellékesen jelentős költségcsökkentő hatással is járna, az átszervezés számítások szerint akár harmadával csökkentheti a költségeket, pontosabban pusztán strukturális változásokkal felszabadítható, átcsoportosítható a rendőrség mindenkori költségvetésének harmada a bérek vagy a felszereltség fejlesztésére.

A bérek emelése létfontosságú az állomány, különösen a tapasztalt rendőrök megtartása érdekében. Az utóbbi években egyre gyakoribb lett, hogy 40 év körüli rendőrök szereltek le, s így nem tudták átadni tapasztalataikat a fiataloknak. A rutin hiánya pedig hátrányosan befolyásolja a teljesítményt.

Az új kormány rendőrséggel kapcsolatos lépései sorában ezért kiemelt szerepet kap a szolgálati feltételek módosítása, hosszú távon pedig olyan életpályamodellt akarnak kidolgozni, mely kiszámíthatóvá teszi a rendőrségi pályafutást. Ha például világosak a feladatkörök, azok nem csúsznak össze, s a munkakörülményeket szabályozó jogi környezet állandó változtatásától sem kell tartani, akkor egy egyenruhás alaposan fel tudja térképezni szolgálati helyét, megismeri a körzetében élőket és azok is őt, s ezáltal fontos bizalmi tőke jön létre, jelentősen megkönnyítve a munkát.

Nincs kis bűn

A rendteremtéshez azonban nem csupán a rendőri munka személyi és tárgyi feltételeit kell alaposan megváltoztatni, hanem a jogi környezetet is. Ezért ismét rendőrségi hatáskör lesz a jelenleg a jegyzőkre lőcsölt, húszezer forint alatti lopások ügye, vagyis hatékonyabban lehet fellépni az ilyen esetek ellen is. Merthogy az új kormány kinyilatkoztatott felfogása szerint a kis bűncselekmény is bűncselekmény. Ez azt is jelenti, hogy remélhetőleg örökre elfelejthetjük a megélhetési bűnözés bűnmentegető fogalmát.

Ezen túlmenően is törvényi szigorítások következnek. Hamarosan bekerül a büntető törvénykönyvbe a közismert nevén három csapásnak nevezett jogszabály, melynek lényege, hogy aki háromszor követ el személy elleni erőszakos bűncselekményt, az a harmadik esetben az adott cselekmény büntetési tételének duplájával számolhat, s ha ez meghaladja a húszéves időtartamot, akkor a bíró nem mérlegelhet, hanem ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia. Ez jelentős elrettentő erő lesz az eddigi gyakorlathoz képest, bár az általános közérzület leginkább egy csapást kíván három helyett.

A Bajnai-féle kormány tavaly több ponton jelentősen módosította a büntető törvénykönyvet, kiszélesítve az önvédelem lehetőségeit, súlyosbítva bizonyos erőszakos bűncselekmények büntetési tételeit. Orbán Viktor kormánya várhatóan ismét előveszi a Btk.-t, hogy további módosításokat hajtson végre rajta. Az erre vonatkozó tervek azonban még műhelytitoknak számítanak.

Nem titok viszont, hogy az új kormány átfogó igazságszolgáltatási reformra is készül abból a célból, hogy jelentősen felgyorsítsák a bírósági eljárásokat. Ez azért is szükséges, mert a polgárok bizalma alaposan megrendült az állam és az igazságszolgáltatás szerveiben. A cél nem a statisztikai adatok javítása, hanem a valós eredményesség, melyet majd a közérzületen lehet lemérni.

Lesznek felelősök

A rendteremtés lépései kapcsán nem kerülhető meg az elszámoltatás kérdésköre. Azt már tudjuk, hogy Orbán Viktor kormánya elsőrendűen 11 ügyben vizsgálódna: BKV, füstbe ment kormányzati negyed, Sukoró, bábolnai földpanamák, a Magyar Televízió új székházának megépítése körüli ügyek, a Postapalota eladása, a Budapest Airport és a Malév privazitációja és visszavásárlása, a 2006-os őszi rendőrterror, az Európai Uniónak leadott hamis jelentések, a MÁV és a Magyar Villamos Művek végkielégítési botrányai, valamint az állami vezetők off shore-érdekeltségei.

Ezek egy részében már előrehaladott nyomozás folyik, a 2006 őszén ártatlanul meghurcoltak, megnyomorítottak legtöbbjét minden vád alól fölmentették, illetve futószalagon ítéltek meg számukra jelentős összegű kártérítést a bíróságok, a felelősök tekintetében viszont még nincs eredmény. Remélhetőleg e téren gyökeres változás történik, Orbán Viktor felkérése nyomán Balsai István, a Fidesz jogi igazgatója vezeti majd a vizsgálódást, miután Pintér Sándor ezzel kapcsolatos belépője kínosra sikeredett, a kijelölt belügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nem gondolja, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány törvénytelenséget követett el 2006-ban. (Noha jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy – miként azt a Demokrata is megírta korábban – az oszlató rohamrendőrök nem rendszeresített, az Országos Rendőr-főkapitányság által jóvá nem hagyott gumilövedékeket használtak.)

A rendőri jogsértések vizsgálatát egyébként érdemes lenne 2002-től kezdeni, hiszen a szabadságjogokat 2006 előtt is előszeretettel korlátozták törvénysértő módon. A közbizalmat és a rendőrség tekintélyét csak a nyílt tisztázás és a közrendvédelem terén elért valóban gyors eredmények együttese állíthatja helyre.

Ágoston Balázs