A kormányprogram elfogadása után letette az esküt a második Orbán-kormány. A zárószavazás előtt Orbán Viktor mondott beszédet az Országgyűlésben, ahol a vita során felmerült minden kritikára válaszolt. A miniszterelnök szerint, akik vitatkoztak azzal, hogy áprilisban a szavazófülkékben forradalom zajlott le, azt mondják, demokráciában nem lehetséges olyan forradalom, amely nem a demokrácia megdöntésére irányul. Orbán Viktor erre azt válaszolta, ezt az érvelést az osztályharcra alapuló, hatalomközpontú történelemoktatásnak tudja be. Ő azonban egy másik iskolát képvisel, amely szerint ez igenis lehetséges: egy demokráciában van mód mély, átható, tartós változásra, amely alapjaiban változtatja meg az életet.

– Egy demokráciában a forradalom csak alkotmányos lehet – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy hosszú éveken át harcoltak a fennálló politikai és gazdasági rendszer megváltoztatásáért, és ezt mindig alkotmányos eszközökkel tették, amíg végül sikerrel jártak, és megtörtént a „kétharmados forradalom” Magyarországon. Orbán Viktor elmondta, a választásokkal olyan társadalmi szerződés köttetett, amelynek alapja a Fidesz és a KDNP választási programja, ezért emelte be a választási programot is a kormányprogramba.

Szerinte az elmúlt húsz évet elitpaktumok uralták, és nem társadalmi szerződések. A kormányfő nem vitatta ugyan, hogy elitmegállapodások létrejöhetnek, de ezek szerinte kizárólag a választói akarat érvényre juttatását célozhatják, különben szembefordulnak az emberek akaratával. A miniszterelnök örömét fejezte ki amiatt, hogy a kormányprogramban minden frakció talált valamit, amit támogatni tud.

– Ez azt jelenti, hogy a pártszempontok és a pártkeretek fölé magasodó közös pontok igenis létezhetnek a Házban – mondta ezzel kapcsolatban. – Dolgozzunk együtt, és ne arról vitatkozzunk, hogyan kellene dolgozni – tette hozzá. Végül Orbán Viktor a kormánypártok erejéről is beszélt, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ez az emberek támogatásának köszönhető.

– Sok millió magyar ember vállán állunk, akiket munkánkkal szerényen és alázattal kell szolgálnunk – fogalmazott Orbán Viktor. – Soli Deo Gloria. Egyedül Istené a dicsőség – zárta szavait Magyarország miniszterelnöke.

Orbán Viktor eskütétele után Sólyom László köztársasági elnök azonnal aláírta a miniszterek kinevezési okmányait is. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter, valamint Matolcsy György gazdasági miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, Martonyi János külügyminiszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Réthelyi Miklós, a humán tárca vezetője ezután szintén letette az esküt.

A Nemzeti Együttműködés Programja címet viselő kormányprogramban az új kabinet öt kiemelt területet jelölt meg. A gazdaság talpra állítását, aminek része egyebek mellett a munkahelyteremtés, a kis- és középvállalkozások támogatása is, a rendteremtést, beleértve a közbiztonság helyreállítását, valamint az elszámoltatást is, az egészségügy megmentését, a szociális biztonság megteremtését és a demokratikus normák helyreállítását. A kormányprogramot – és ezzel együtt Orbán Viktor miniszterelnökké választását – egyébként a Fidesz és a KDNP frakciója egyöntetűen támogatta, az ellenzék három pártja, az MSZP, a Jobbik és az LMP ugyanakkor egységesen nemmel szavazott.

Bár a hivatalos átadás-átvételre csak ezen a héten kerül sor, a kormány úgy láthat munkához, hogy az új többség máris jelentős eredményeket könyvelhet el. Ígéretüknek megfelelően azonnal beterjesztették a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amit a parlament már el is fogadott, s a Fidesz és a KDNP lépett már az országgyűlési és önkormányzati képviselők létszámcsökkentésével kapcsolatban is. Ahogy Orbán Viktor a kampányban megígérte: a nagy különbségű győzelem máris nagy változásokat eredményezett.

Bándy Péter

* * *

Téma nélkül

A választást megelőző két évben folyamatosan nőtt a Jobbik népszerűsége. A radikális párt ezt leginkább a Magyar Gárdának köszönhette: a közbiztonság tragikus helyzete – valamint 2006. október huszonharmadika – miatt egyre kevesebben bíztak a rendőrségben, s kerestek olyan szervezetet, amelyben a biztonság reményét látták. Különösen Kelet-Magyarországon volt nagyon rossz a helyzet, nem véletlen, hogy a Jobbik ott érte el a legjobb eredményt. Vona Gáborék a sikeren felbuzdulva továbbfejlesztették ötletüket: a csendőrség visszaállításáról kezdtek beszélni. Elkeseredett híveik pedig nem gondoltak bele abba, honnan lenne egyik napról a másikra hét-nyolcezer képzett csendőr, hogy az ország minden településére jusson legalább kettő-három.

A választások óta azonban a Gárdáról legfeljebb Vona Gábor mellénye kapcsán lehet hallani, a csendőrségről pedig egyáltalán nem esik szó. Ennek oka világos: Orbán Viktor a Fidesz győzelme után azonnal jelezte, egyik legfontosabb feladatuknak a közbiztonság helyreállítását tekintik, és Pintér Sándorral a leginkább érintett területen, Ózdon tartottak e témában nemzeti konzultációt. Itt a belügyminiszter egyebek mellett ígéretet tett arra, hogy kormányra lépésük után két héten belül több rendőr lesz az utcákon.

A Fidesz–KDNP több döntéssel még a kabinet megalakulását sem várta meg, így beterjesztették az MSZP által az előző ciklusban elvetett három csapás törvényt, s más pontokon is a büntető törvénykönyv szigorítását kezdeményezték.

Mindennek köszönhetően a Jobbik már nem tud olyan átütő kommunikációs sikert elérni a Gárdával és a csendőrséggel, mint a szocialista kormány idején, s nem nagyon van más lehetőségük, mint a Fidesz javaslatainak megszavazása.

Szintén fontos téma volt a radikálisok részéről az elszámoltatás. Az utóbbi hetekben ezzel sem lehet már kitűnni, az igazságszolgáltatás ugyanis láthatóan magától is teszi a dolgát: azokban a percekben, amikor az új Országgyűlés megalakult, Hagyó Miklós és társai éppen a fogda elé tartottak. E témában fontos ügy 2006. október huszonharmadika is, amit a Fidesz és a KDNP kiemelten kezel. Balsai István személyében Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottat nevezett ki a vizsgálatok koordinálására.

A harmadik kiemelt témakör Trianon és a kettős állampolgárság kérdése volt a Jobbik kommunikációjában. A Fidesz és a KDNP ez ügyben már túl is lépett rajtuk: a kormánypárt azonnal benyújtotta az állampolgársági törvényt, amit az Országgyűlés 97 százalékos többséggel el is fogadott, és szintén elfogadtatták a nemzeti összetartozásról szóló jogszabályt, pénteken pedig – a kilencvenedik évfordulón – emlékülést tartanak a Parlamentben.

Nehéz napok előtt állnak tehát Vona Gáborék. A következő hetekben kénytelenek lesznek olyan stratégiát kialakítani, amivel megelőzhetik várható népszerűségcsökkenésüket. Új, kiemelt ügyeket kell találniuk, az eddigiek ugyanis aktualitásukat veszítették, azonban ilyen, hangsúlyos témájuk egyelőre nincs.

De fenyegeti őket még egy ennél is nagyobb veszély. Köztudottan több jobbikos országgyűlési képviselő is rendszeres munkatársa volt a kuruc.info nevű szélsőséges portálnak, s könnyen lehet, hogy még ma is ápolják e kapcsolatokat. Ha az Orbán-kormány komolyan gondolja a bűnözés elleni határozott fellépést, akkor a dolgok logikája szerint eljárást kell kezdeményeznie a számos államellenes és magánvádas bűncselekményt elkövető hírportál eddig névtelenség mögé bújó szereplői ellen.

Könnyen lehet, hogy a jövőben nem csupán szocialista, hanem jobbikos képviselők mentelmi jogának megszüntetése is a T. Ház elé kerül.

* * *

Százezren a téren

Kegyes volt az időjárás múlt szombaton a Kossuth téri ünneplőkhöz. A jó hangulatnak megfelelően a nap is kisütött a Fidesz nagygyűlésének idejére. A múlt szombati miniszterelnöki eskütétel és a parlamenti ülés után a Fidesz nagygyűlést tartott a Kossuth téren. Az elmúlt nyolc év tüntetéseihez és egyéb megmozdulásaihoz hasonlóan ezen a rendezvényen is százezernyi ember vett részt, de most a demonstráció helyett az ünneplésé, az elkeseredettség helyett pedig a jókedvé volt a főszerep.

– Mától véglegesen visszafoglaltuk a Kossuth teret, azon a napon, amikor újra kezünkbe vehetjük az ország és a nemzet sorsát – mondta az esemény első felszólalója, Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke.

Mint mondta, nyolc év kellett ahhoz, hogy a nemzet háza, vagyis a Parlament és az emberek közül végérvényesen eltűnjenek a kordonok. A házelnök szerint ez azt szimbolizálja, hogy a szabadság és a demokrácia törvénye magasabb rendű az erőszak törvényénél. Hozzátette, ha az Országháznak lenne lelke, biztos megérintené a nemzetiszínű zászlókat lobogtató emberek látványa.

– Mi nem kértünk száz napot, nem kértünk tíz napot, nem kértünk egy napot, egy órát sem kértünk. Még a kormány meg sem alakult és máris megteremtettük azt, hogy a magyar nemzet közjogi értelemben egyesült – folytatta Schmitt Pál gondolatait Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárság parlamenti megszavazására célozva.

A politikus hangsúlyozta, a jövőben mindenkivel megpróbálnak szót érteni, de mások kedvéért soha többé nem adják föl a nemzeti és emberi jogokat. A kereszténydemokraták vezetője megígérte, hogy a következő négy év nem fog úgy eltelni, hogy ne változtatnának az 1949 óta érvényben lévő alkotmányon.

– Folytatjuk Szent István királyunk országépítő nagy művét – ígérte Semjén Zsolt.

A felszólalók sorában Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz ügyvezető alelnöke következett.

– A kampány a miniszterelnök eskütételével kezdődik – idézett egy angol mondást a politikus, szerinte ugyanis a jó kormányzás a legjobb kampány, ezért a Fidesz és a KDNP mindent meg fog tenni a következő ciklusban annak érdekében, hogy tisztességesen és jól végezze munkáját.

Debrecen polgármestere szerint az elmúlt évek szociálliberális kormányzása többet ártott a fővárosnak, mint a Vörös Hadsereg vagy a török megszállás. Ezt jól mutatja az is, hogy a fővárosi MSZP-sek közül többen ülnek a börtönben, mint a városházán. Kósa Lajos rámutatott, Budapest az utolsó bástyája a gyurcsányizmusnak, amit elmondása szerint a demszkyzmussal és a hagyóizmussal is szeretnének a múlt részévé tenni.

Utolsóként Orbán Viktor miniszterelnök szólt.

– A szívem hozott ide – köszöntötte a jelenlévőket a Fidesz elnöke, aki kifejtette, a téren ő egy a sok közül, aki hitt abban, hogy a magyarok végérvényesen szakítani tudnak a kommunista múlttal és annak örökségével. Elmondta, ők is mindig remélték, hogy képesek lesznek egy új, a nemzeti egységre épülő rendszert létrehozni, amelyben a magyarok a legfontosabbak, a nemzeti érdekek megelőznek minden más érdeket, és a hazaszeretet az Alkotmány első pontja. Orbán Viktor szerint a Kossuth tér az összefogás jelképe. – Innen indultunk nyolc évvel ezelőtt, és szerettem volna, ha a hosszú és keserves út végén együtt érkezünk be a célba – fogalmazott.

Hozzátette, az elkövetkezendő négy év nem lesz könnyű, de le kell győzni az elmúlt nyolc év szocialista örökségét, a munkanélküliséget, a korrupciót, a szélsőségek és a bűnözés terjedését, az elszegényedést.

– Én maradok, fent vagy lent, de mindig maradok, mert ez nem jutalom, hanem hűség kérdése. Engem mindig meg fogtok találni a sikerben, a bajban, az örömben, a munkában. És én az elkövetkező négy évben is harcolni fogok veletek, értetek, a hazámért – zárta szavait Orbán Viktor miniszterelnök.

Szencz Dóra